- A Vállalkozásklinikát magánerdő-tulajdonosok hívták meg. Professzoraink voltak: Klemencsics András, az Állami Erdészeti Szolgálat budapesti igazgatója; Telekdi Pál, a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke; Péti Miklós, az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke; Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Parragh Rt. tulajdonosa; Kovács Zoltán a Kipcalor kft. ügyvezető igazgatója, az Év menedzsere cím birtokosa, a Magyar Gyáriparosok Szövetségének elnökségi tagja és Spánn Gábor humorista. A szervezésben segítségünkre volt Zétényi Zoltán. - Engedjék meg, hogy bemutassam dr. Koller Erszébetet. Erdőtelepítő, egy erdőbirtokossági társulás ügyvezetője. Koller Erzsébet:- A magán-erdőgazdálkodás egyik formája az erdőbirtokossági társulat… -… magántulajdonosok összeálltak és csináltak egy ilyen társulatot? Miért ezt a formát választották, miért nem kft.-t, bt.-t, rt.-t? - Azt gondoltuk, hogy az erdőbirtokossági társulat a legalkalmasabb arra, amiben erdőgazdálkodni lehet, nyilván kisebb területtel mint egy rt.-nél, de az erdőbirtokossági társulat az úgy működik, hogy az erdőtulajdonosok az erdőbirtokosság használatába adják az erdeiket, és utána a használatba adott erdők után az erdők aranykorona.-értékének megfelelően viselik a költségeket, illetve a haszonból az aranykorona-tulajdonrészük arányában részesülnek. - Ez egy jól működő üzletág? - Én azt hiszem, hogy jól működik, akik benne vagyunk elsősorban, ahogy a nevünk is mondja, erdőtelepítésre társultunk, tehát igazán úgy indultunk, hogy szántóterületet tettünk be a közös tulajdonba és ott erdőt telepítettünk. Ezek a területek jellemzően gyenge alföldi területek, ahol a mi erdőbirtokosságunk működik, a Duna-Tisza köze Pest-megyei része, mezőgazdasági művelésre nem, de erdőtelepítésre hát valamennyire alkalmas. Van azért egy különleges fafajunk is, az atlaszcédrus. Csináltunk egyfajta kísérleti területet, bekerítve héttized hektáron, ahol atlaszcédrus-, és erdeifenyő-telepítést valósítottunk meg. Próbáltunk is valamilyen támogatást szerezni erre: mindjárt egy kérdés, hogy atlaszcédrusra miért nem adnak támogatást, mivel az nem őshonos fafajnak számít, de hát nagyon érdekes lenne alföldi területen, viszonylag gyorsan növő, az erdészeti szakirodalom foglalkozik is ezzel - de erre vonatkozóan nem sikerült támogatást elnyernünk. - Klemencsics András. KIemencsics András:- Az erdőtelepítésre szeretnék kitérni. Az elmúlt két évben az állami költségvetés hat-hatmilliárd forintot biztosított az új erdők telepítésére, ezek zömében mezőgazdasági területeken jöttek létre, ennek a hozománya évenként tizenötezer hektár új erdőterület volt… amit Koller Erzsébeték iparszerűen űznek, ez tulajdonképpen egy befektetés. Ők új erdőt telepítenek, és minden évben telepítenek valamennyi területet, ez a terület az övék lesz, ami fa megnő rajta, az az övék lesz, az ő új erdejük lesz, és amikor ez egyszer eléri azt a kort, hogy ki lehet vágni, ez lesz az ő hasznuk igazából. Van, aki így gondolkozik és nem a napi haszonra számít - mint ahogyan tulajdonképpen a mai világban az ember sokszor szembesül vele, és tulajdonképpen nehéz megérteni, hogy valaki miért teszi azt, hogy akár a saját pénzét is beleölve új erdőterületeket hoz létre. Az indok ehhez nyilvánvalóan lehet annyi, hogy az állami támogatás mértéke nagyrészt fedezi, vagy legalábbis jelentős részben fedezi ezeket az új erdőtelepítéseket. Tehát viszonylag kevés ráfordítással - nyilvánvalóan energia és a munka az benne van a saját részükről - viszont a beruházás, az érték az valahol az övék lesz, tehát ha ők hosszú távra gondolkoznak, akkor mindenképpen egy olyan értéket hoznak létre, ami későbbiekben nekik, a családjuknak, realizálódni fog. A konkrét kérdésre: az atlaszcédrus jelenleg a támogatott fafajok listájában nem szerepel, tehát igazából ez az egyetlen oka, hogy erre a fafajra támogatást nem tudtunk még kifizetni nekik. Koller Erzsébet:- Még a támogatásokkal kapcsolatban, az erdőtelepítés, én azt hiszem, hogy Mária Terézia óta az állammal közös beruházás. Tehát az erdő az egy olyan tulajdon, ami a tulajdonosé, de a társadalomé is, kettős tulajdon, ezért a tulajdonos nem teheti azt, amit akar, ezért van az üzemterv, ezért van az erdészeti hatóság, tehát más, mint a föld, más, mint a mezőgazdasági hatóság, vagy más, mint a ház, az ingatlan. Közös a beruházás az állammal az erdőtelepítés. A kérdésem az ezzel kapcsolatban, hogy mivel közös beruházás, jó lenne tudni az erdőtelepítőnek: akkor, amikor elhatározza, hogy erdőt fog telepíteni, hogy milyen mértékű lesz az állam hozzájárulása, támogatása az erdőtelepítéshez. A pályázatokat be kell adni szeptember végéig, de el kell határozni az erdőtelepítést hamarabb, egy évvel korábban legalább, meg kell csinálni a költségvetést is, de ugyanakkor a támogatás, az most is január 24.-én jelent meg. Ez az egyéb költségvetésre is igaz, mert az erdőgazdálkodási tervet minden erdőgazdálkodónak november végéig be kell adnia, a költségvetéssel együtt. A költségvetés normatív támogatásból jön össze, és nem ismert, hogy a normatív támogatás a következő évre mennyi, de meg kell csinálni. Ez a hatóságnak, az igazgatóságnak, a felügyeletnek sem jó, mert olyan anyagot kap, ami köztudottan nem jó. Visszatérve a telepítésre, telepítésnél ha meglehetne tenni azt, hogy évekre előre ismert legyen a támogatás mértéke, ha nem egy konstans összeg, hogy kétszázötvenezer forint hektáronként a befejezett érték, hanem mondjuk húsz százalékkal, vagy tizenöttel nő évente, akkor másképp tudnának ennek a beruházásnak nekimenni az erdőgazdálkodók. Még annyit, hogy komoly beruházás az erdőtelepítés. Tehát, úgy lehet csak kezdeni, hogy valakinek van egy kis pénze, és akkor azt mondja, hogy ezt erre félreteszi. Az egy-két hektáros földtulajdonosok nem nagyon tudnak száz-kétszázezer forintot befektetni egy hektár erdőtelepítésre, hogy majd abból valamikor lesz valami. És nagyon magasak a járulékos költségek is, és minél kisebb egy telepítendő terület, annál nagyobb a fajlagos költség, mert felvonulás, mert termőhelyfeltárás, egyebek. - Klemencsics András. Klemencsics András:- Nagyon könnyen tudok ígérni Koller Erzsébetnek, már csak azért is, mert nem nekem kell teljesíteni; de egészen biztos vagyok benne, hogy ez a Magyar Közlöny hetes száma - utoljára jelent meg ebben a formában, hogy az agrárgazdasági támogatásokat éves szinten szabályozzuk. A jövő évben minden valószínűség szerint a az Európai Unió tagja lesz Magyarország is, ez a következőt fogja jelenteni: egy nemzeti fejlesztési terv fog készülni, amibe benne foglaltatik az erdőtelepítés is, többek között a közcélú erdőgazdálkodás. De az erdőtelepítésnek a támogatása is, és ezután az ehhez kapcsolódó támogatási mértékek, már irányelvszinten lesznek szabályozva - ez az éves támogatási közlöny többet nem fog megjelenni, azért mondom, hogy ez valószínűleg az utolsó száma volt, ami ilyen formában jelent meg, Ha ilyen formában kerül szabályozásra, így természetesen az Európai Unió társfinanszírozással is részt fog venni ebben az erdőtelepítésben, ennek az előkészítése folyamatban van, jövő év folyamán ezek az EU-pénzek a magánerdő-telepítésekben már érezhető hatásukat fogják kifejteni. Ez természetesen a szabályozásváltozással egyben magával fogja hozni azt is, hogy kiszámíthatóbb és a telepítők számára mindig tudható egységárak lesznek, és nem kell azzal kalkulálni, hogy nem tudjuk, hogy a következő évben milyen összegekkel számolhatunk. Tehát az Európai Unióba való belépéssel nagyrészt meg fog oldódni ez a probléma, és sokkal kiszámíthatóbb, egyenletesebb viszonyokra számíthatnak az erdőtelepítők. - Telegdy Pál. Telegdy Pál:- A magyar agrártámogatás utófinanszírozó, erdészetben ez már egy negyedévre le van szedve előlegszinten, de az Unióban a kifizető ügynökségek harminc napon belül fizetnek: ami azt jelenti, hogy nem kell a földtulajdonosnak a saját pénzeszközeit használni, hiszen a vállalkozó, ha elvégzi, ez így van, muszáj lesz nektek is megcsinálni, vagy nem ti lesztek a kifizető ügynökség. Nem. El van vetve a mag. Fizetnek. Nem kell kinőjön, tehát harminc napon belül… ez nálunk is így lesz, ennek még nincs meg ma a rendszere. Klemencsics úr, most azért szörnyülködik, mert eddig ők voltak a kifizető ügynökség, és nem tudnak ezzel a feladattal így megbirkózni, de ki kell alakítani Magyarországon azt a rendszert, amelyik ezt a kifizetést meg tudja tenni. Az Unióban mindenütt úgy van: a gazda elvégezte, és a vállalkozója, aki szántott, az mehet a szántásnak az egységárát harminc nap múlva felvenni a banktól, ő mint vállalkozó, a megfelelő igazolásokkal. Klemencsics András:- Ez nyilvánvalóan így lesz, a kifizetőügynökség, valószínűleg országosan egy lesz, tehát nyilvánvalóan az uniós pénzek ezen az egy helyen keresztül fognak áramlani, ez teljesen egyértelműen látható már. Az eddigi egyeztetéseink alapján, előre fizetés semmiképpen nem lesz, mindenképpen a teljesítés után várható csak, hogy bármi kifizetés megtörténjen. Ezt csak azért mondom, hogy ne számítson senki arra, hogy előre pénzhez fog jutni, mielőtt megcsinált volna valamit. Telegdy Pál:- Ezt én sem mondtam: harminc napon belül. -A Vállalkozásklinikát hallották.
Hollós János