Teljes erdőt is képes kipusztítani a gyapjaslepke (Kossuth Rádió/Falurádió)

2006. május 24.
Az elmúlt években már beszéltünk arról, hogy erdőinket megtámadta a gyapjaslepke. Délvidékről szorult fel észak-keleti irányba és most már megjelent az ország több területén is. Szalacsi Árpád, a Nyírerdő Rt. fehérgyarmati erdészetének vezetője az általuk amúgy is nagyon féltett és kedves erdőrész állapotáról nyilatkozott, amit nemrégiben támadott meg a gyapjaslepke. - Hatszáz hektáros erdőtömbről van szó, de ehhez az erdőtömbhöz csatlakoznak még egyéb területek is, amelyek zömmel magántulajdonba vannak. Ezekben mindig elvégezzük a gyapjaslepke fertőzöttségre utaló előrejelzéseket. Nagyon korrekt helyzetképet tudunk alkotni, hogy vajon az elkövetkező években milyen lesz a fertőzés? Sokáig úgy tűnt, hogy felszálló ágban van. A Hortobágyi Nemzeti Park szakvéleménye alapján - amit írásba is adtak -, leszállóágba ért. De arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy mivel az erdészet elég szervezett ahhoz, hogy az elmúlt évek adatsoraival rendelkezzen, így mi talán jobban meg tudjuk ítélni, hogy sajnos felszálló ágban van.
- Ha valaki már látta, hát bizony nagyon csúnyán néz ki, ahogy a tölgy törzsén ott van a fehér pamacs. Úgy néz ki, mint hogyha a hó ott maradt volna a fa törzsén.
- Ezek a petecsomók. Ezekben áttelelnek a peték és ahogy jön a tavasz és melegszik az idő, ezek kikelnek és – mivel hernyókról van szó -, mennek a lombkoronába és ott rágnak. Ilyenkor legtöbbször tarrágást végeznek. Attól függően, hogy mennyire fertőzött az a terület. Látszik, hogy ahol nem védekeztünk, ott most erőteljesebb a fertőzés. Egyszerre kell védekezni minél nagyobb helyen, mert a hernyó a repítő szálaival szépen tud terjedni és nincsen határ: egyik helyről a másik helyre, sőt az erdőnkkel határos mezőgazdasági területeken, a falvak kiskertjeiben is jelentős károkat tud okozni.
- A nagy gond az - mindamellett, hogy a fák növekedése megáll vagy lelassul -, hogy természetvédelmi területekről van szó.
- Igen, de nem az egyévi növedéket sajnáljuk, hiszen az erdő életében nyilván számolni lehet ezzel és pénzzé lehet ezt is tenni. Sokkal fontosabb az, hogy tarrágás után egyre nehezebben heveri ki ezt a sokkot az erdő, mert sokkhatásról van szó. A fa egészségi, illetve az erdőállomány egészségállapota egyre inkább romlik és ez okoz akkora növedékveszteséget és fapusztulást, hogy erdőrészek pusztulhatnak ki.
Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója mindehhez a következőket fűzte hozzá.
- Tapasztalatból tudjuk, hogy ezek az erdőállományok viszonylag gyorsan tudnak regenerálódni, tehát körülbelül egy-másfél hónap múlva, hogyha kedvező körülmények vannak - mondjuk csapadékos az időjárás -, akkor új lombot fejlesztenek az alvó rügyekből.
- De ha nem, akkor kipusztulhatnak, hiszen nincs meg az életfeltétel.
- Én ilyenről itt a működési területünkön nem tudok, ahol erdőállomány megsemmisült volna. Az tény, hogy ez egy elég erős stressz a fáknak és az évi gyarapodásban mérhető visszaesést okoz. Ehhez az erdők a több száz vagy több ezer éves működésük során hozzászoktak, éppen ezért vannak ezek a bizonyos alvó rügyek, hogyha ilyen természeti csapás éri a fákat, akkor nem pusztulnak el ezek az állományok.
- Azt mondják az erdészek, hogy most már vannak olyan vegyszerek, amelyek környezet kímélők. Lehetne-e ilyet alkalmazni?
- Két szert szoktak megjelölni a védekezés alkalmával: az egyik az egy bacilus türingiazisz nevű fajnak a spórakivonata, a másik pedig egy szintetikus szer. Ezek a szerek nem csak kifejezetten a gyapjas pillére hatnak, hanem minden olyan élőlényt elpusztítanak, illetve a fejlődésükben gátolják őket, amelyek a kezelt lombot lefogyasztják. Tehát nekünk a legnagyobb problémát ez okozza. Van itt egy olyan rendszer, amiben több száz faj szerepel és ebből egy okoz problémát. Ha ezt az egyet leküzdjük, ehhez viszont olyan szert tudunk csak bevetni, ami az összes többire is potenciális veszélyt jelent. Körültekintően kell eljárni az engedélyezési eljárásban, amelyben mi a védett erdőállományok egyéb szereplőin túl például a közelben lakó lakosságra is figyelemmel kell, hogy legyünk. Álláspontunk az, hogy amennyiben lakott terület közvetlen közelében vannak ezek a fertőzések, ebben az esetben mi természetesen hozzájárulunk a szernek a használatához, ha az erdőállományban a károkozás olyan mértékűnek tűnik, hogy ott valóban az erdőállomány pusztulása prognosztizálható.