Könnyen vették el, sehogy sem akarják visszaadni, tüntettek jogos jussukért az erdőtulajdonosok.
Ma délelőtt Sepsiszentgyörgy főterén háromszéki erdőtulajdonosok tüntettek. Közbirtokossági tagok, egyházak képviselői, magánemberek követelték jogos tulajdonuk visszaszolgáltatását. A helyszínen készült Oláh Gaál Elvira riportja.
- 2000-ben az 1-es számú törvény, kimondta tisztán, hogy a közbirtokosságok visszakapják területeiket.
Rip: - Gábor Imre a Gelencei Közbirtokosság elnöke.
Gábor Imre: - És ez politikailag akkor sikerült az RMDSZ-nek keresztülvinnie a román parlamenten, hogy legalább húszhektáros nagyságig a volt közbirtokosság tulajdonosainak visszaszolgáltassák az erdőket. A Gelencei Közbirtokosság, nagycsoportos közbirtokosság, tudniillik több közbirtokosság is van a községben, 3.488 hektár erdővel rendelkezett eredetileg, amiről több mint száz esztendeje dokumentumok vannak, telekkönyvi kivonatok vannak, térképeink vannak, amit nagyszüleinknek köszönhetően mi megtaláltunk.
Rip: - Vrancea-megye használja nagy részét?
Gábor Imre: - Igen, tudniillik a 68-as újramegyésítéskor, akkor Vrancea-megyébe szakadt több mint tízezer hektárnyi terület Kovászna-megyéből. Ebből a gelenciek szinte négyezer hektárt veszítettek.
Rp:- Megpróbáltak perelni?
Gábor Imre: - Azon kívül, hogy 24 tárgyaláson voltunk és három táblabírósági tárgyaláson, a jogainkat nem ismerték el, sőt mi több olyan szöveg volt, több tárgyaláson, hogy ezt ők Stefan cel Maretól örökölték.
Rip: _ Közben tarolják az erdőket, hiszen mindenütt az a probléma, hogy időközben levágják.
Gábor Imre: - Közben mi alapítottunk egy magánerdészetet és ez, ami az innenső részen van, tehát a határon innen van, azt most már nagyon komolyan odafigyelünk és nem engedjük tarolni, csak gazdaságosan, sajnos a túlsó felén továbbra is tarolják.
Rip: - Az egyház, miért csatlakozott ehhez a tüntetéshez? Jakab Kálmán osdulai plébános.
Jakab Kálmán: - Az egyház azért csatlakozott, mert ő is, mint a nép érintve van, mondjuk így az egyházközség vagyonát nem kaptuk vissza, 172 hektár van, a szomszéd megyében, itt a határok jöttek-mentek, az államhatárok, viszont az Osduai községhatára soha nem változott 1968-ig, 68-ban megyésítettek, akkor az egyházközség, vagy a községnek a határát változtatták, ezt tudjuk, hogy körülbelül, miért volt. Tehát az Osdula községtől elválasztották a határából és odaadták a szomszéd megyének, Tulnics községnek. 68 után volt itt a Honfoglalás tulajdonképpen.
Rip: - A Mikes grófok leszármazottja Zabolai birtokot örökölt.
- Apám indiai és édesanyám Mikes kaptunk egy kastélyt és parkot, de erdőket nem nagyon. Körülbelül 12.000 hektárt kértünk vissza az ország szinten, gelencei Közbirtokossági Csoportban vagyunk a legnagyobb birtokos.
Rip: - Osztrák állampolgárként, ezekben a román törvényekben, hogy tud eligazodni, egyáltalán, hogyan látja itt a törvények alkalmazását?
– Nagyon nehéz az egész, nagyon lassú, nagyon sok a bürokrácia, itt van sok érdek, a telekkönyv tiszta, a jogi helyzet teljesen tiszta, sajnos talán lehet Strasbourgig fogunk menni, de lehet meg fogjuk nyerni.
Rip: - Ön éhségsztrájkról beszél. Mi vezeti ehhez a lépéshez?
– Azért, mert a kormány nem figyel ránk, nem intézkedik és utolsó megoldás csak ez lehet. És felhívom a gelencei és a berecki kollegákat, akik szintén ebbe a helyzetben vannak, hogy vegyenek részt az Osdulai Polgármesteri Hivatalnál bejelentsük az éhségsztrájkot, amíg nem figyelnek ránk. Addig, hogyha meghalunk akkor sem hagyjuk ezt. 1948-tól után, én 48-ban a marhákat ott őriztem, ők kértek meg, hogy engedjük meg, hogy ők is őt őrizhessék a marhákat, megyésítés után nem tudtunk rá lépni. Az őseink, amit kiharcoltak, ezt nem szabad.
Rip: - Mekkora területről van szó Osdula.
- 2.600 hektár. Tessék elképzelni.
Rip: - Szabadna megtudnom, kivel beszéltem?
- Kovács Imre.
Rip: - A tüntetőktől a petíciót György Ervin Kovászna-megye prefektusa vette át.
György Ervin: - Higgadtságra, józanságra intem önöket, és ezért folytattam tárgyalásokat a Vrancea megyei kollegámmal, hogy ugye a legeltetést azt oldjuk meg addig is, amíg valamiképp rendeződik ezeknek a területeknek az ügye. El kell, hogy mondjam azt is, hogy a miniszterúrral, Flutur miniszterúrral is egyeztettem ebben az ügyben, elmondtam az önök problémáit, azt is, hogy mi történt, hogy a 247-es törvény alapján önöket megilleti ez a terület. Sajnos ez a bírósági döntés, tehát az egész bírósági per, gyakorlatilag a 247-es törvény megjelenése előtt elindult és úgy született egy döntés. Csak azt tudom mondani és ígérni továbbra is fenntartom az önök érdekeit, a kormány előtt, és nagyon remélem, hogy csak előbb-utóbb csak visszakapják a jogos területet.
Rip: - Tamás Sándor parlamenti képviselő. Hogyan látja ezt az egész helyzetet, hiszen nemcsak Kovászna-megye van így, hanem Hargita-megyében is vannak hasonló helyzetek. A szomszéd moldvai megyék, Bákó, Neamt, Vrancea, egyszerűen nem hajlandók a törvényt alkalmazni?
Tamás Sándor: - Romániában az igazságszolgáltatás korrupt és a helyi adminisztráció sok esetben ugyanúgy korrupt. Igaza van az igazságügy miniszternek abban, hogy szükség van az igazságszolgáltatás kipallérozására, kiseprésére, azt tapasztaljuk, hogy a pénz, a korrupció az legyőzi az igazságszolgáltatást is, a belső fórumokon végigvisszük az ügyünket és utána pedig Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulunk.
Rip: - Évekbe telhet, mindaddig tarolják az erdőket és az emberek elkeseredése a végleteket érte el, hiszen most már éhségsztrájkról beszélnek?
Tamás Sándor: - Sajnos ez így igaz, és közben mások gazdagodnak a mi tulajdonunkból, de én azt gondolom, hogy nekünk egyelőre békés eszközökkel, a törvény adta lehetőségeket kihasználva kell kiharcoljuk az igazunkat. Az biztos, hogy nem fogunk lemondani róla.