Az Európai Uniós csatlakozás Magyarország földhasználati struktúráját is megváltoztatta. Évente több tízezer hektár szántón hagynak fel a gazdálkodással, amelyek többségére erdőket, illetve faültetvényeket telepítenek. A 2007-es új vidékfejlesztési rendszer reményre ad okot.
Az utóbbi években erőteljes erdőtelepítési szándék fogalmazódott meg, főleg a gyenge termőhely adottságú földek jöhetnek számításba. Ha ez a nagy léptékű terv megvalósul, hogyan alakítja át Magyarország térképét?
Dr. Németh Tamás, akadémikus szerint a legnagyobb változás a beépítettséggel és a termelésből kivont területeken lépett fel. Az ország területének körülbelül 16 százalékát már kivonták a művelésből. Az uniós elvárásoknak megfelelni csak akkor tudunk, ha a jelenlegihez képest 2-3 százalékos növekedést érünk el.
A tervek szerint nem kis területről van szó, 6-700.000 hektárról, esetleg 800.000 hektár új erdőről is beszélnek, attól függ, hogy milyen az ütemezés. 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vannak a tervezések. Az biztos, hogy egy új telepítésű fiatal erdő, hogy ha a legintenzívebb növekedési szakaszába kerül, akkor jelentős széndioxid megkötő, de ugyanakkor az öreg erdők akár széndioxid kibocsátók is lehetnek. A globális felmelegedésre tett hatása egy olyan erdőtelepítésnek, ami Magyarországon történne, mivel kis területről van szó, nem lehet majd számottevő. Viszont a mikroökológiai kedvező hatások biztos jelentkeznek.
Berta Béla