2023. február 5. - Megmérgeztek egy réti sast Kiskunlacháza közelében.
A gyümölcsösbe esett madarat a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai atropinos kezeléssel gyorsan meggyógyították és már szabadon is engedték, de évente több száz társának nincs ilyen szerencséje. A megmentett állat ügyében nyomozás indult.
A madármérgezésekről Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület szóvivője beszélt az InfoRádióban. Azt mondta, a mérgezéseket az esetek legalább kétharmadában szándékosan követik el, hivatásos vadászok voltak az elítéltek.
Magyarországon méreggel még a gyéríthető dúvadfajokat sem lehet megölni, tehát ez mindenféleképpen illegális cselekmény. Aki így cselekszik, az 200 ezer forint feletti természetvédelmi károkozás esetén természetvédelmi törvénysértést követ el, ezenkívül kockáztatja azt is, hogy állatvédelmi törvénysértést vagy akár orvvadászatot állapítanak meg nála.
Kérdés, hogy miért csinálnak ilyesmit az emberek. A szakember válasza szerint a mérgezők abból indulnak ki, hogy azért nincs az adott vadásztársaság területén elég lőhető apróvad (nyúl, fácán) mert azt a ragadozó madarak megeszik. (Ilyen volt a pár évvel ezelőtti turai tömegmérgezés esete is, amikor a csalik szinte pontosan kirajzolták az adott vadásztársaság területét.) És azt gondolják, ha kiirtják ezeket a ragadozókat, akkor majd lesz. Holott az a kisállatok baja, hogy az emberek mindent felszántanak, megszüntetik a természetes élőhelyeket, ökológiai folyosókat. Ilyenkor az apróvadnak nincs megfelelő menedéke, ahol biztonságban lennének a kölykök és a fiókák.
Azért is téves ez az elképzelés, mert pont, hogy a ragadozó állatok járulnak hozzá a zsákmányállatfajok egészségéhez, hiszen szinte kizárólag a gyenge, beteg példányokat kapják el, így szavatolják az állomány egészséges voltát.
Orbán Zoltán úgy tapasztalja, hogy az elkövetők egyre inkább próbálják eltüntetni a nyomaikat, ezért érvényesül a jéghegy csúcsa effektus, azaz a tényleges mérgezések 10 százalékát látják a hatóságok. Éppen ezért kijelenthető, hogy Magyarországon minden évben több száz ilyen mérgezést hajtanak végre.
A folyamat 2005-ben kezdődött, azóta csak sasból elhullott vagy ezer példány.
A gond az, hogy minden évben változik a szám, hol több, hol kevesebb eset van. Ez egyébként nem csak magyar probléma, Nagy-Britanniában ugyanígy mérgezik a ragadozókat, Olaszországban pedig még lövik is őket. "Azt vallják, hogy minden, aminek kampós csőre van, annak átokszerűen pusztulnia kell" – mondta végül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Herczeg Zsolt