Egyes felmérések szerint a hazai energia termelés mintegy 12 százalékát adhatnák a biomassza alapú erőművek. Az erőművekben felhasznált faaprítékokért komoly verseny alakult ki, az elmúlt hetekben például sokat lehetett hallani arról, hogy a tüzéptelepekről eltűntek a lakosság számára fenntartott tüzelők.
Bíró Tamás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megújuló energiaforrásokért felelős referense elmondta, hogy a szaktárca tervez egy úgynevezett fás szárú energia ültetvény rendeletet, tehát az erdőtörvény hatálya alól kikerül a fásszárú energiaültetvényekre vonatkozó szabályozás, amely január 1-én lép hatályba. – – Ebben a rendeletben, vagy ebben a tervezetben csak kultúrnövényekről beszélnek, vagy milyen növények kerülnének bele, mert elég nagy a bizonytalanság a gazdák között?
– Magyarországon több mint ezer hektáron telepítéseket végeznek, tehát kísérleti technológiákat végeznek, de a törvény lehetővé teszi azt, hogy azokat a fajtákat, amik már jól működnek, és jól termelhetők Európában, azokat a fajtákat itt is honosítjuk. Például a miszkantusz, az energia nád, a japán fűz, az olasz fűz, az akác, a nyár, illetve egyéb fás szárú energiaültetvények.
Czifra Szilvia