A LIFE programról és a Park egyéb eredményeiről, így például a tavaly először befogott csíkos szöcskeegérről beszél a Bükki Nemzeti Park igazgatója.
Duska József elismerte, hogy valóban a szöcskeegér befogása és tanulmányozása volt a tavalyi év legnagyobb tudományos újdonsága, de emellett nem szabad elfeledkezni a Nemzeti Park más fontos tevékenységeiről sem. Elsőszámú példaként az európai LIFE programot említi, amelynek a kerecsensólymokra vonatkozó részét a Nemzeti Park felügyeli. Az Európai Uniós pénzekből finanszírozott program keretében a munkatársak felmérik a faj jelenlegi térfoglalását, az élőhely problémáit, és a teljes fejlesztési programot is koordinálják. Az állatok mellett számos ritka növényért is felelős a Nemzeti Park, ezek közül a sárga ibolyát és az északi sárkányfüvet emeli ki az igazgató.
A sikeres munka elengedhetetlen feltétele az együttműködés. A Bükki Nemzeti Park munkatársai különösen a Nemzeti Parkok Szlovákiai Igazgatóságával alakítottak ki jó kapcsolatokat. A magyar és szlovák szakemberek együtt végezték el például a vidrák felmérését a határon átnyúló folyókban vagy az orchideák előfordulását, de együttműködtek a Bükk fáiban előforduló gombás megbetegedések kutatásában is. Duska József emellett elismeréssel szólt az amatőr természetvédők, vadászok munkájáról is, hiszen az ő segítségük nélkül – akik jól ismerik közvetlen környezetüket -, a Nemzeti Park dolgozói nem tudnának mindenre odafigyelni.
Érdekes vetülete a Nemzeti Park munkájának a védett területek növelése. Általános tapasztalat, hogy kezdetben minden tulajdonos tiltakozik az ellen, hogy földjét valamilyen címen kisajátítsák, átminősítsék. Amikor azonban megismerkednek a célokkal és szembesülnek azzal, hogy a Nemzeti Park keretein belül nagyobb eséllyel folytathatják eredeti tevékenységüket – például ami addig legelőerdő volt, az az is marad -, akkor már támogatják a természetvédelmi elképzeléseket. 2006-ban íly módon néhány száz hektárral gyarapodott a Bükki Nemzeti Park területe.
Hubai Grúber Miklós