2007. április 15.
Rácáfolt a szibériai tigris azokra, akik már-már a kihalt fajok listáján látták a legnagyobb szárazföldi ragadozót. A fajmegőrzési erőfeszítéseknek köszönhetően ma több tigris él a Távol-Keleten, mint az elmúlt száz évben bármikor.
Az állat élőhelyeinek pusztulása és a vadászat miatt került a kihalás szélére. Sajnos a hagyományos kínai gyógyászatban még a Viagra korában is számítanak a tigrisek csontjaiból őrölt por potencianövelő erejére, míg mások egyszerűen egy hatalmas trófeát akarnak.
Sokan attól tartottak, hogy a fenséges ragadozó a dodó és a jangce-delfin sorsára jut, vagyis kihal. Szerencsére ennek a közvetlen veszélye nem áll fenn, az Oroszországban végzett idei számláláson 480 és 520 közé tették a szibériai tigrisek számát, a Kínában és esetleg Koreában élő példányokkal együtt pedig elérheti a 600-at a nagymacskák száma.
A fajmegőrzési erőfeszítésekből a kínaiak is kiveszik a részüket, állításuk szerint tavaly 12 fogságban született tigrist engedtek vissza a vadonba, ahol sikeresen zajlik a beilleszkedésük.
Az amuri, mandzsúriai és koreai tigris néven is ismert állat a Föld legnagyobb szárazföldi ragadozója, a hímek 3,3 méter hosszúra is megnőhetnek, ami 300 kilogrammos súllyal párosul. Nem ritka az sem, hogy medvére támadnak.
Nem múlt el a veszély
A Szibéria keleti és Kína északnyugati részén élő állatok fennmaradása azonban még így is veszélyben van, hiszen a nagymacskáknak hatalmas vadászterületre van szükségük a fennmaradáshoz, egy tigriscsontvázért pedig akár négymillió forintnak is megfelelő összeget adnak a feketepiacon.
Alekszej Vajszman orosz szakértő úgy fogalmazott: "pesszimista vagyok az amuri tigris fennmaradását illetően, könnyen lehet, hogy kihal".
A tigrisbarátok számára rossz hír, hogy a szibériai alfaj "kistestvére", a bengáli helyzete sem sokkal jobb.