A Kossuth Rádió környezetvédelmi műsora az erdészet aktuális kérdéseit tűzte napirendre a 2007. május 2-i élő adásában. Mangel Gyöngyi szerkesztő az OEE miniszterelnökhöz írt levelére hivatkozva indította a műsort, mely az erdészek végső elkeseredésében íródott az ágazatot ért rendkívüli gondok miatt.
Dr. Pethő József az OEE elnöke kifejtette, hogy a az utóbbi fél évben már a második levelet írta az Egyesület a Miniszterelnöknek. Nem tudunk tovább hátrálni az ágazatot ért negatív hatások következtében. Még az elmúlt ősszel a 2 milliomodik hektár erdőgazdálkodással érintett terület ünnepélyes átadása bizakodással töltötte el a szakmát, hiszen Trianon óta közel megduplázódott az ország erdőterülete. A következő időszak azonban az Állami Erdészeti Szolgálat önállóságának indította. A költségvetésből az erdőfelújítások finanszírozása kikerült, az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya vezetője nem tudta a szakma érdekeit képviselni ezért felmondott, majd információink szerint vezető munkatársai is követni fogják. A továbbiakban kifejtette, hogy az erdők kezelését az erdészek tanulták és ezért nekik kell ezt a munkát végezniük. Az erdők egyéb funkciót is kielégítve nem lehet lemondani a faanyag igényről, mely hazánkban 1 köbméter egy főre vetítve. A természetvédelmet Kaán Károly vezetésével az erdészek indították, ha azonban a védett erdők aránya és a korlátozás növekszik, akkor a nem védett erdőkre nehezedik a társadalom összes faanyag igényének kielégítése. Tehát nem lehet lemondani a fakitermelésről, a többcélú erdőgazdálkodásról. Európában sokféle módon gondozzák a védett erdőket, például a németeknél az erdészek végzik ezt a munkát. A természetvédők igénye mely szerint a védett erdőket a nemzeti parkok kezeljék, a védett erdőket leválasztva, egyenes út a folyamat elindításához, mely az állami erdők privatizációját eredményezi.
Luzsi József a MEGOSZ elnöke elmondta, hogy tisztázni szükséges az erdők jelentőségét, mert azzal, hogy nálunk mindig biztosítja szolgáltatásait, ezért nem becsüljük meg értékeit. Az erdészet válságáról soha nem hallottunk hazánkban, mert az erdészek mindig tették a dolgukat. Az erdészek fenntartható módon gazdálkodnak, tervek szerint és a közérdekű tevékenységeket is saját költségeik terhére végzik, a károkat nem térítik meg, a társadalmi igény kielégítését kompenzáció nélkül végzik, a törvényekben előírt kártalanításra kifizetés még nem történt, tehát nem működik. Az erdészet munkáját törvény szabályozza, az erdő korlátozott tulajdon. A szabályozás bonyolult, de éppen az erdő összetettsége indokolja a szigorúságot. A természetvédelem felé megjegyezte, hogy az erdőhöz értő szakembereknek kell az erdészeti munkát elvégezni. Az erdészek most is jól gazdálkodnak. Az erdő a vidékfejlesztés területén is fontos, hiszen munkahelyeket teremt. Gond az, hogy a nemzeti forrásból már nincs, az EU forrásból még nincs pénzügyi támogatás.
Klemencsics András az FVM Természeti Erőforrások Főosztályának (leköszönő) helyettes vezetője (felvételről) adott tájékoztatást arról, hogy az Állami Erdészeti Szolgálatot integrálták az Mgszh-ba. Az illegális fakitermelés mind a magán, mind az állami erdőben előfordul, de a hatóság kezében korlátozott lehetőség van a visszaszorításukra. Az erdőtörvény módosítása megkezdődött, ez is segít a helyzet orvoslásán. Az állami erdők privatizációjáról nincs tudomása.
Márkus Ferenc a WWF igazgatója telefonon kapcsolódott a beszélgetésbe és szorgalmazta a védett erdők nemzeti parki vagyonkezelésbe vonását, az értékek védelme érdekében. Az erdészeti hatóság megerősítésére szüksége van és egy Természeti Erőforrások Minisztériuma létrehozása segítene a helyzeten. A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodást szorgalmazta, a természetes folyamatokra épülő erdőgazdálkodás olcsóbb, mint az erdők mesterséges telepítése.
A betelefonáló és sms-t küldő hallgatók véleményeiből kitűnt, hogy még igen sok tennivalónk van, ha az erdészeti munkát valóságában akarjuk megmutatni a közvélemény és az erdőt féltők körében.