A védett állatok és növények kereskedelmét szabályozó nemzetközi szervezet megkegyelmezett a hegedűsöknek, akik ezen túl is külön engedély nélkül utazhatnak ritka fából készült vonóikkal.
Amikor a portugál Pedro Alvarez Cabral 1500-ban partra szállt a mai Brazíliában, vörösre festett bőrű bennszülöttekkel találkozott, akik megmutatták neki a brazilfát - magyar nevét börzsönyfát - amely hosszú évszázadokra olyan fontos exportcikk lett, hogy az ország is erről kapta a nevét.
Amíg fel nem találták a szintetikus festékeket a 19. század végén, világszerte a brazilfát használták kelmefestésre, tinta, bútor és gyógyszerek előállítására, és olyan ütemben vágták ki őket, hogy ma az országban a nevét adó fából alig maradt.
Most próbálják újratelepíteni, és csak kivételesen esetekben, kis mennyiségben használják luxusbútor, hajóorr és hangszer gyártására.
Tiltólista
Brazília régóta szeretné elérni, hogy a nyers fa és az abból készült termékek is kerüljenek fel a nemzetközi tiltólistára.
Az ezzel foglalkozó szervezet, a CITES végül kompromisszumos megoldást fogadott el, így a tilalom csak a nyers fára vonatkozik, tehát a szintén elsősorban brazilfából készült vonókat továbbra szabadon lehet szállítani.
A CITES 2002-ben vette fel tiltólistájára a mahagónit, viszont a brazilfáról döntő tanácskozáson két másik faj, a rózsafa és a cédrus sorsáról nem sikerült megegyezni. Albert Dénes