2008. január 16.
Mintegy félezer hód él jelenleg Magyarországon, a Szigetközben, Gemencen és a Tisza mentén. Egy részük a szomszédos országokból vándorolt át, 220 példányt pedig a WWF Magyarország telepített be. A hódok növényekkel táplálkoznak, így a víz mellett élő fákban okozhatnak kisebb kárt, ám a töltéseket nem tudják átrágni.
Ötszáz hód él Magyarországon, közülük több mint kétszázat a WWF Magyarország telepített be, a többi pedig a környező országokból vándorolt át és telepedett le itt - mondta az InfoRádiónak az állatvédelmi szervezet kommunikációs munkatársa.
A kirándulók nemcsak a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, de Gemenc környékén és a Tisza mentén is találkozhatnak Európa legnagyobb testű rágcsálóival - tette hozzá Kiss Mónika.
A hódok tavasszal és nyáron elsősorban lágyszárú vízinövényekkel, télen pedig, ezek hiányában, fás szárú növényekkel táplálkoznak, kedvelik a fűzt és a nemesnyárt. Azért rágják ki a fákat, hogy hozzájussanak a vékonyabb gallyakhoz, amelyeket el tudnak fogyasztani - magyarázta a WWF Magyarország kommunikációs munkatársa.
A hódok vízhez kötött életmódot folytatnak, nem is távolodnak el 20-60 méternél messzebbre a víztől, ezért tehát csak közvetlenül a vízparton álló fákat veszélyeztethetik. Egy-egy fa lombjából nagyon sokáig táplálkoznak, és csak akkor kezdenek újat kirágni, ha már elfogyott az élelmük - fűzte hozzá Kiss Mónika.
Az ötszáznál jóval több, akár kétezer hód is számára is megfelelő élőhelyet biztosítanának a magyar vízpartok - tájékoztatott Kiss Mónika, majd elmondta: a WWF nem telepít be újabb példányokat, az ötszáz egyedből álló populáció már képes fenntartani magát.
Csak akkor hoznak új hódokat az ország területére, ha vérfrissítésre van szükség, vagy, ha nemzeti parkok jelzik, hogy fogadni tudnák az állatokat - közölte Kiss Mónika. Hegedűs Zsuzsa
