A köztársasági elnök az "Értékőrző tájak és emberek Magyarországon" című országjáró sorozatának negyedik állomásaként látogatott a Duna-Ipoly Nemzeti Parkba. Az államfő azután nyilatkozott újságíróknak, hogy feleségével együtt a kemencei kisvasúttal utazott.
Sólyom László a nemzeti park látogatásának első programjaként Drégelyvárára látogatott, ahol a várba felérve babérkoszorút helyezett el Szondi György sírfedlapján. Mint az államfő kiemelte: az itt élő emberek vödrönként vitték fel a sódert a vár újjáépítéséhez.
Drégely vára a 444 méter magas hegy csúcsán épült. 1552. július 6-9. között Szondi György várkapitány mindössze 146 katonával mindhalálig védte a sziklavárat Ali basa ostromló seregével szemben. Az ostrom után a vár nem épült fel többé.
A Szondi-kultusz az 1980-as években erősödött fel ismét. A rom érdemi helyreállítása 1989-ben kezdődött meg. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt mintegy ezer köbméter falat építettek vissza.
Az államfő a kemencei kisvasútról elmondta: a vasút felvirágoztatta Kemence községét.
A Duna-Ipoly Nemzeti Parknak ez a része egy érintetlen terület, amit meg kell így őrizni, nem szabad semmit építeni a hegycsúcsokra. Ez egy olyan kincs Budapesttől egy órányira, amiről kevesen tudnak - tette hozzá Sólyom László.
A Duna-Ipoly Nemzeti Parkot (DINP) 1997 októberében hirdették ki Magyarország kilencedik nemzeti parkjaként.
A nemzeti park működési területe széles övként öleli körül Budapestet. Észak-déli irányban a parassapuszta-ipolysági határátkelőtől a Csepel-sziget déli végéig, kelet-nyugati irányban pedig az Újszász-Abony vonaltól Nádasdladány-Mór-Kisbér-Bábolna vonalig terjed.
A DINP Igazgatóság székhelye Esztergomban van. A nemzeti parkhoz nyolc tájvédelmi körzet és 32 természetvédelmi terület tartozik. A nemzeti park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja.