Egy grizzlimedve a jelek szerint egyre jobban behatol a jeges Antarktiszra, a kutatók azon gondolkodnak, hogy milyen hatásai lennének egy esetleges jegesmedve-grizzli párosításnakTavaly már megtalálták egy grizzli mancsnyomát 1000 kilométerre a sarkkörtől, a Melville szigeten. A DNS tesztek megerősítették, hogy tényleg grizzliről van szó. Ilyen messzi északon még soha nem figyelték meg a barna mackót.
A grizzlimedve a jelek szerint nyilvánvalóan kibővíti territóriumát, és erre a sarkvidéket szemelte ki. A jegesmedvék a grizzlik leszármazottai. Kisebb fejük és hosszabb nyakuk van, mellyel adaptálódtak az úszáshoz.
A grizzlik fogságban már sikeresen párosodtak sarki rokonaikkal. Azt még nem tudják a kutatók, hogy erre a vadonban is képesek-e. A genetika birodalmában elvileg lehet létrehozni hibrid medvéket. Ugyanakkor ez nem szükségszerű a medvék viselkedésében.A kutatók szerint a két faj kereszteződésének egyéb ökológiai hatásai is lehetnek. A két medvefaj más zsákmányállatokat fogyaszt például a pézsmatuloktól a fókákig. Emellett mindkét medvefaj megeszi a kölyköket.
A grizzlik nagyobb egyedszáma visszavetheti a jegesmedvék szaporodását. Az év elején a kutatók már felhívták a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés eltörölheti a jegesmedvéket a föld színéről.
A geológusok szerint azonban nem ártana ilyen kijelentések előtt kicsit jobban megvizsgálni a jelenlegi helyzetet. A Melville-sziget grizzlijét először 2003-ban szúrták ki egy helikopterről. Tavaly nyáron a mackó folyamatosan egy, a kutatók által használt faházat látogatott.
A grizzli az Ursus arctos, azaz barnamedvék közé tartozik. Az elmúlt 15 évben a grizzlik mozgása északi terjeszkedést mutat. Figyeltek már meg barna bundásokat a sarki jégtáblákon is a Beaufort-tengertől a Hudson-öbölig. Mostanában teleiket a Viktória-szigeten töltik.
A jegesmedvék tartománya a grizzliktől távolabb, dél felé helyezkedik el. Az észak felé vándorló grizzlik a klimatikus változások élő példái a Sarkvidéken