2015. március 19. - Romániában a korrupció olyan súlyossá vált, hogy elemzők szerint megfojtotta a közéletet.
Románia a 69., Magyarország a 47. a Transparency International korrupciós listáján.
Románia, amely a világviszonylatban a legkorruptabb országok közé tartozik, egyre keményebben lesújt a korrupt politikusokra. 2014-ben a 69. helyet foglalta el a Transpareny International 177 országot elemző listáján (a kevésbé korrupt Magyarország a 47.).
Ugyan 2015-ös jelentés még nem érkezett, de az biztos, hogy a korábbi évek gyakorlatához képest Románia nagyon határozottan fellép a korrupcióval szemben. Miközben 2002 és 2009 között nem került bíróság elé sem parlamenti képviselő, sem kormánytag, néhány éve fordulat állt be, tavaly óta pedig szinte folyamatosan hallani, hogy minisztereket/volt minisztereket, Adrian Nastase volt kormányfőt, képviselőket és egyéb politikai potentátokat állítanak bíróság elé és ítélnek el.
Néhány kirívóan durva ügy:
2014 szeptemberében például kilenc volt miniszter ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást a román korrupcióellenes ügyészség (DNA), azzal gyanúsítva őket, hogy csúszópénz ellenében előnyben részesítettek bizonyos cégeket az általuk vezetett minisztériumok számítástechnikai közbeszerzéseinél. A Romániában is példátlan méretű korrupciós ügy az oktatási, az informatikai és a pénzügyi minisztérium több korábbi vezetőjét érinti, akik állítólag néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadtak el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá.
2015 januárjában jött a hír, hogy korrupcióval gyanúsítja és harminc napra bírósági felügyelet alá helyezte Tudor Chiuariu liberális (PNL) szenátort, Románia egyik korábbi igazságügyi miniszterét a DNA. Chiuariut befolyással való üzérkedéssel, pénzmosással és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítják az ügyészek ugyanabban az államnak 300 millió eurós kárt jelentő erdő-visszaszolgáltatási ügyben, amelyben már előzetes letartóztatásba helyezték Viorel Hrebenciucot, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik legbefolyásosabb politikusát, a képviselőház volt alelnökét és Ördög András Lórándot, a Kovászna megyei törvényszék egyik bíróját. A DNA szerint Chiuariu két és fél millió eurós – ügyvédi honoráriumnak, illetve sikerdíjnak álcázott – csúszópénzt alkudott ki magának a bűnszövetkezet tagjaként annak fejében, hogy a Bákó (Bacau) megyei restitúciós bizottságnál „egyengesse” a 43 ezer hektárnyi erdő tulajdonjogának átjátszását az ügy másik vádlottjának, Gheorghe Paltin Sturdzának.
A közelmúltban volt hír az is, hogy benyújtotta lemondását Darius Valcov román pénzügyminiszter, akit a DNA vesztegetési pénz elfogadásával gyanúsít. Az ügyről maga Victor Ponta román miniszterelnök számolt be azt követően, hogy Klaus Iohannis államelnök felszólította: váltsa le a korrupcióval gyanúsított minisztert. Valcovot pénteken este hallgatta ki az ügyészség, és azzal gyanúsítják, hogy 2010 és 2013 között, Slatina város polgármestereként összesen 2 millió euró (610,4 millió forint) kenőpénzt fogadott el egy vállalkozótól.
Március 16-án pedig egy román korrupcióellenes hatóság vezetőjére is lecsapott a DSA. Horia Georgescut, a román Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetőjét többrendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Az ANI maga is egy korrupcióellenes hatóság, amely a tisztségviselők vagyonosodását, összeférhetetlenségi eseteit vizsgálja. Georgescut azonban nem az ANI elnökeként, hanem az Ingatlanvagyon Visszaszolgáltatási Ügynökség (ANRP) keretében működő központi kártérítési bizottság volt tagjaként gyanúsítják korrupcióval. Georgescut azzal gyanúsítják, hogy – a testület tagjaként – tudatosan a piaci értéknél nagyobb kárpótlást ítélt meg a kommunizmus idején államosított olyan ingatlanokért, amelyeket nem lehetett természetben visszaszolgáltatni és így kárt okozott az államnak.