ForestPress fotók
2014. január 14. - Az elmúlt év novemberében Székesfehérváron tartotta kibővített ülését a Magyar Vadgazdálkodók Egyesületének elnöksége. A többségében az állami tulajdonú erdészeti társaságokat és vadfeldolgozással foglalkozó cégeket tömörítő szakmai szervezet a vadgazdálkodók és vadhúsfeldolgozók gazdasági érdekeinek, szakmai céljainak elősegítését, a világhírű magyar vadállomány és vadászati kultúra értékmegőrzését tűzte ki céljául - ismertette Balsay Miklós erdőmérnök, az egyesület elnöke, a VADEX Zrt. korábbi vezérigazgatója.
Borovics Attila PhD, főigazgató (ERTI) Szemünk előtt zajló evolúció címmel tartott előadást a közelmúltban.
A főigazgató leszögezte, hogy az evolúció nem egy távoli jelenség, hanem egy velünk élő folyamat. A törvényszerűségeit meg kell értenünk ahhoz, hogy a jelenre és a jövőre vonatkozó ésszerű döntéseket hozzunk. Ez a nem éppen dinamikus kép a neveltetésünkből és a kultúránkból adódik. Sokan szeretnék a jelenlévő világot egyfajta „múzeumként” berendezni, holott a világ rendkívül gyorsan – sokszor az ember által indukáltan – változó.
Mi azt a megközelítést választjuk – hangsúlyozta a főigazgató –, mely szerint vannak véletlenszerű változatosságok, mintázatok, s ezt elsősorban a fajon belüli genetikai diverzitásnak tekintjük. A migráció sebessége csak néhány km évszázadonként. Annak ellenére, hogy a természetes folyamatokat még ma is nyomon lehet követni, emberi segítség nélkül nem valósítható meg a jövőben.
A jelenlegi események követéséhez 200-300 km/évszázad sebesség volna szükséges. De ekkor sem volna biztos a jelenlegi mesterséges terepakadályok miatt. Tehát mindenképpen szükséges a tudatos emberi beavatkozás.
El fogunk jutni oda, hogy makkot kell importálnunk D, DK-ről a migráció gyorsítása érdekében. Ehhez azonban föl kell tárni, meg kell ismerni és megérteni az alkalmazkodási folyamatokat – zárta mondandóját a főigazgató.
Az erdészeti génmegőrzés és szaporítóanyag-gazdálkodás szerepe a változó környezeti feltételek között – erről Bach István kandidátus beszélt. A genetikához kapcsolódó jogi és szervezeti alapokat áttekintve megállapították, hogy rendelkezésre áll egy törvény és két végrehajtási rendelet, amelyben a genetikai erőforrások és a szaporítóanyag témája megtalálható.
A klimatikus körülmények megváltozásával a zónahatárok is megváltoznak, és ez által az erdőgazdálkodásban igény keletkezik megfelelő szaporítóanyagra.
Ehhez kapcsolódóan megjegyezték, hogy hazánkban nincs például bejegyzett molyhos tölgy szaporítóanyag forrás.
A források biztosítására megoldásként kínálkozik a meglévő adottságok megőrzése, fejlesztése, a nemesítés, valamint új genetikai erőforrások bevonása.