2014.11.12. - Negyven éve védetté nyilvánították a barcsi ősborókást.
A homoki élővilágot 2000-ben tűz tizedelte, de a rehabilitáció eredményei már láthatók. A területen ma legeltek utoljára a rackák, holnap megkezdik 16 km-es útjukat a téli karám felé. V. Németh Zsolt az ünnepségen arról beszélt: meg kell tartani a nemzeti parkok önállóságát.
1972-ben született a tanulmány, amelynek köszönhetően megalakult Somogy megye első tájvédelmi körzete, a Barcsi Ősborókás. Éppen 40 évvel ezelőtt történt mindez, Magyarországon a negyedik tájvédelmi köret alakult meg Barcs határában 34 km2-en. Kárpáti László éppen ebben az időben kezdte meg itt a munkát.
Kárpáti László, ny. nemzeti park igazgató:
- Hogy miért pont ősborókásnak nevezik, arra nem tudok válaszolni. Valaki egyszer ezt a ősborókást így kitalálta és akkor itt is ez a fogalom született meg. Mert ez nem ősi tulajdonképpen, itt valaha gyönyörű erdők álltak, csak a erdők pusztítása, később a legeltetés hozta ezt a tájformát, amit itt látunk.
2000-ben nagy csapásként érte az élővilágot, szándékos gyújtogatás miatt a borókás nagy része a tűz martalékává vált. A növényzetet legeltetés nélkül nem lehetett volna megóvni. Ahogy ezen a mintaparcellán is látszik, a terület felett átvették volna a hatalmat a lágyszárúak. A rackanyájnak köszönhetően azonban újra teret hódít magának a boróka.
Závodszky Szabolcs, igazgató, Duna-Dráva Nemzeti Park:
- Néhány állattal kezdtük a legeltetést a területen, nyár körül olyan 350-es rackanyáj tartja karban et a területet, természetesen amellett, hogy jó néhány embernek, akár mint a nemzeti park munkatársa, akár közmunkaprogramban is nagyon fontos munkát ad.
Hamarosan idei utolsó nagy útjára indul a nyáj, már készülnek a látványos menetelésre.
Závodszky Szabolcs, igazgató, Duna-Dráva Nemzeti Park:
- Innen 16 kilométerre Drávaszentesen van a téli szállásuk és a holnapi napon lábon fogják a kollégáim elhajtani ezt a közel 350-es rackanyájat. Földutakon, illetve néhány helyen át kell szállni a közutat is, akár turisztikai szempontból is ez a látványos dolog.
A 40 éve védett területen ma aktív gazdálkodás folyik. Az évfordulóra készült emléktábla leleplezése után az államtitkár úgy fogalmazott: a nemzeti parkok önállósága ilyen tekintetben a jövőben sem fog sérülni.
V. Németh Zsolt, államtitkár:
- A nemzeti parkok már nem bírnak hatósági jogkörökkel, ahogy itt a Duna-Dráva Nemzeti Parknál, úgy az ország más nemzeti parkjainál is gazdálkodó tevékenységet folytatnak. A mi véleményünk szerint nem lenne az kívánatos, hogy mondjuk az itteni rackáknak a takarmányozásáról kormányhivatalban döntsenek. Ezt a fajta önállóságát a nemzeti parkoknak - ami jelenleg megvan - ezt fenn szeretnénk tartani.
Az ősborókás a védettség négy évtizede alatt sokaknak megmutatta gazdagságát. A barcsi borókás az ország hasonló élőhelyei közül is kiemelkedik.
Kárpáti László, ny. nemzeti park igazgató:
- Körülbelül 3000 állatfajt, 700 növényfajt fedeztek fel ezen a területen. Rendkívül gazdag ilyen szempontból. Gazdagabb az állatvilága mint a többi borókásnak, hiszen a homokhátakra telepedett száraz rétek és borókások közvetlenül lápterületek mellett vannak, amelyek a homokbuckák között vannak. És ezek a lápok visszaidézik a egykori somogyi világot, amire ugye régen azt mondták, hogy nem az erdő van Somogyban, hanem Somogy van a erdőben.
Több védett növény élőhelye a barcsi borókás, de hazánkban egyedül itt található meg a királyharaszt. A remények szerint a rehabilitáció ezen fajok terjedésére is kedvezően hat majd.