2015. január 12. - Miért nem találunk tájházat, ha a skanzenbe látogatunk?
Erről dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum megbízott igazgatója mesélt, és főleg arról, hogy mit kell tudni a tájházakról.
A tájház egy adott településen helyben megőrzött ház, amely az adott térség kultúráját és népi építészi sajátosságait mutatja be, tehát nyilvánosnak is kell lennie. Fontos, hogy a tájháznak eredeti berendezésekkel kell rendelkeznie, és legalább egy olyan fő helyiséggel, amely az adott régió népi jellegzetességei szerint van kialakítva. Egy tájház esetében még az is fontos, hogy meghatározó szerepet töltsön be a közösség életében. Bereczki Ibolya arra hívja fel a figyelmet, hogy nem pusztán egy kiállítás, hanem élet is van a tájházakban. Magyarországon egyébként, a fogalomnak megfelelően körülbelül 300-350 tájház működik. Az 1930-as években indult el a „tájház mozgalom”, viszont Kiskőrösön Petőfi Sándor magyar költő szülőházát már 1861-ben egy táblával láttak el, és 1880 óta látogatható. A különböző régiók tájházai közt lévő eltérések a nem szakavatott szemnek alig tűnik fel. Ami viszont talán mindenkinek szembeötlő különbség: ha a tájház cseréptetős vagy zsúpszalmával fedett vagy éppen bádogtetejű.
Ha érdekli, hogy esetleg papírok nélkül is lehet-e üzemeltetni egy tájházat, vagy hogy mi a különbség a tájház és a faluház között, akkor nézzék meg január 12-én hétfőn az Egyenlítő című műsort este 11 órától az OzoneNetwork tévén, melyben dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum megbízott igazgatója mesél, valamint az eperborról is hasznos tudnivalókat hallhat.
http://videa.hu/videok/nagyvilag/2015.01.12.-tajhazak-eperbor-mf7cZvFJL45A3McQ