2015. június 23. - Magyarországon a falopás mértékére csak becslések vannak. A működő és a nem működő magánerdők
Pénzben kifejezve több százmilliós nagyságrendű lehet, de a természetkárosítás is súlyos következményekkel járhat. Az elkövetéseket tekintve az összes esetnek csak töredékét sikerül felderíteni, elsősorban azért, mert a tetten érésen kívül eddig alig volt perdöntő bizonyítási lehetőség. Egy új módszer bevezetése azonban pozitív eredményeket hozhat.
Az OzoneNetwork Egyenlítő című műsorának vendégei, Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója és Sárközi Attila a Váci Rendőrkapitányság kiemelt főnyomózója szerint a falopások döntő többsége nem teljes erdők kiirtását jelenti, hanem gyérítő jellegű cselekményt, néhány fa kiszelektálását. A probléma, hogy ha nincsen válaszreakció, az elkövetők felbátorodnak és még több fát vágnak ki.
A műsor második részében, a 29. perctől kezdődően Sárvári János, az MEGOSZ ügyvezető elnöke kapcsolódik be a magánerdőkről folyó beszélgetésbe. Szó esik az erdőtelepítésről, az erdőről, mint befektetésről, az erdők gazdasági hozamáról. A szakértők beszélnek a magánerdők arányáról, az erdőtulajdonosok számáról, arról, hogy mikor lehet jövedelmet kivenni az erőkből. Elmondják, hogy miért vannak működő és nem működő magánerdők, kik képviselik a tulajdonosokat a hatóságok felé, és hogy miért növekszik a fel nem újított, „üres” erdőterületek aránya.
http://videa.hu/videok/emberek-vlogok/2015.06.18-bunozok-az-erdoben-pyNltuphs9SxEwe0