2016. március 16. - Az intenzív hús- és tejipari termelés egyre pusztítóbb hatással van az emberi társadalomra és a környezetre – hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetségének kiadványa, a Húsatlasz.
Korlátozni kell tehát a vállalatok élelem feletti irányítását, hogy csökkentsük a társadalomra és a környezetre kifejtett káros hatást valamint gyökeres változásra van szükség a hús- és tejipari termékek gyártási módszereiben és fogyasztásában is.
A jelentés körvonalazza az intenzív hús- és tejipari termelés hatását az édesvíz- és földhasználatra. A világ mezőgazdasága a rendelkezésre álló édesvíz 70 százalékát emészti fel, melynek egyharmadát élőállat tenyésztésre fordítják. Az egyre intenzívebb élőállat szektor az egyik legnagyobb föld és ehető terményfogyasztó: az éves búza, rozs, zab és kukoricatermés több mint 40 százaléka, és a világ 14 milliárd hektárnyi megművelt földterületének egyharmada írható a számlájára. Egy kiló marhahús előállításához 15.500 liter vízre van szükség, ez a mennyiség 12 kg búza illetve 118 kg sárgarépa megtermesztéséhez lenne elegendő. Egyetlen hamburger előállításához pedig több mint 3,5 négyzetméter föld szükséges. Mindezek ismeretében aggodalomra ad okot, hogy a világ húsfogyasztása és emiatt a hústermelése legalább 1,5-szerese a népesség növekedésének.
Az OzoneNetwork szerdai Egyenlítő című műsorának vendége Friedrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője elmondta az élelmiszer önrendelkezés részben megoldást jelenthet a fennálló problémákra. Az élelmiszer-önrendelkezés a népek, államok, vagy államszövetségek joga arra, hogy meghatározzák a saját mezőgazdasági és élelmezési politikájukat a harmadik országok felé történő dömping kivételével. Pontosabban a gazdák és parasztok joga arra, hogy élelmiszert termeljenek és a fogyasztók joga ahhoz, hogy eldöntsék, mit akarnak fogyasztani, ki által és hogyan termelt élelmiszert kívánnak megvásárolni.
http://videa.hu/videok/allatok/kutyaoregedeshusatlasz-mxS5aXSUUWHcrceq