Állítsuk meg! – Bálványfa: az agresszíven terjedő invazív fafaj - Vadászat és Kultúra találkozása – Gödöllői Királyi Kastély - „Az állami erdőgazdaságok vagyonkezelési szerződései” című jogi konferencia Lovasberényben
Műsorajánló link: https://www.youtube.com/watch?v=oNYEmm_Po6Q
Állítsuk meg! – Bálványfa: az agresszíven terjedő invazív fafaj
Kiszorítja az őshonos erdei élővilágot. Hatalmas területen alakítja át az őshonos ligeterdőket. Csaknem kiirthatatlan, gyökérzete rongálja az árvízvédelmi töltéseket. Idővel mérgező vegyületek halmozódnak fel az általa elfoglalt talajban. Semmilyen kórokozója és kártevője nem ismert Magyarországon. Nagyfokú várostűrése az egyedüli erénye, de könnyen kivadul. Fűtőértéke csekély. A bálványfa elvadult példányaival szinte mindenhol lehet találkozni: települések szélén, házfalak közötti résekben, építési törmelékkel borított területen, vasúti töltések oldalán. Évente 1,5-2 métert is nőhet, ami messze gyorsabb ütem, mint az őshonos fáké, ezért elnyomja őket. Ha a bálványfát szeretnénk általánosságban jellemezni, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarországon, illetve egész Közép-Európában mind természetvédelmi, mind erdőművelési vonatkozásban a legveszélyesebb invazív növényfaj. A vadgazdálkodóknak, erdőgazdálkodóknak, civil rétegeknek egyaránt rossz a bálványfa tömeges elterjedése. Vadgazdálkodó szemmel igaz, hogy a bálványfa képes sűrűket, vadbújókat létrehozni, de a vad nem szereti. A bálványfa az egyetlen hazai fafajunk, amit a vad nem fogyaszt el, mert olyan markáns íz anyaga van, amit nem hasznosít egyik vadfaj sem. A vad pedig ott szeret lenni, ahol búvóhely és táplálék egyaránt megtalálható a számára!
Vadászat és Kultúra találkozása – Gödöllői Királyi Kastély
Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya kitűnő programlehetőségeket kínál vadászoknak és civileknek egyaránt. A közelmúltban új látnivalók sorával gazdagodott a Gödöllői Királyi Kastély, többek között számos vadászati vonatkozású emléktárgyat is megtekinthetünk a kiállított darabok között. Adásunkban ízelítőül ezekből mutatunk be néhányat. I.Ferenc József nagyon kedvelte gödöllői tartózkodásait, kifejezetten azért, mert vadban gazdag erdők ölelték, vették körül az uradalmat. Alapvetően nagyvadra szeretett vadászni, szarvast, vaddisznót lőtt. Egy festményen szalonkára vadászott a korabeli leírások szerint, ezen kívül a fácán is nagyon kedvelt célállat volt annak idején. Az meglőtt szarvasok agancsaival díszítették fel a lakosztályt, mely sajnos nem maradt fent az utókor számára. A királyi pár egyetlen fia, Habsburg-Lotharingiai Rudolf Ferenc trónörökös – kinek tragikus sorsa máig nem tisztázott -, az édesanyjához hasonlóan demokratikus nézeteket vallott. A legenda szerint egy erdei vadászat során lőtt egy hatalmas medvét és édesapja olyannyira büszke volt erre a vadásztalálatra, hogy a medve bundáját kikészíttette és a Gödöllői Királyi Kastély dolgozószobájában helyeztette el.
„Az állami erdőgazdaságok vagyonkezelési szerződései” című jogi konferencia Lovasberényben
2016. április 28-án rendezték meg „Az állami erdőgazdaságok vagyonkezelési szerződései” című jogi konferenciát a Hotel Lovasberény -ben. A rendezvény fővédnöke dr. Bitay Márton Örs, FM állami földekért felelős államtitkár, moderátora Dr. Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke volt. A konferencián olyan aktuális kérdésekkel foglalkoztak az előadók, mint: Az állami erdővagyon gazdálkodás története napjainkig, Az állami erdőgazdasági társaságok ingatlan- és birtokügyei, és Az erdőgazdálkodás, mint speciális vagyongazdálkodás. A legnagyobb érdeklődés Nagy József könyvvizsgáló, Az állami erdőgazdasági társaságok vagyonkezelése az Állami Számvevőszék jelentései tükrébencímű előadását kísérte, aki könyvvizsgálói és jogi oldalról is részletesen foglalkozott a témával. A konferencia zárásaként hozzászólások, vélemények, kérdések megvitatására is sor került.