2016. október 7. - A vasút története a 16. századig nyúlik vissza, amikor az ember vagy ló vontatta, síneken mozgatható egyszerű járművek megjelentek.
Az első közforgalmú lóvasút 1803-ra az első gőzmozdony 1804-re készült el. A közforgalmú, bárki által igénybe vehető, gőzvontatású vasút története 1825-ben kezdődik. Azóta nagyon sokat változott a vonatközlekedés. Ma már a nagysebességű vasutak térhódításáról beszélhetünk.
A nagysebességű vonatok akár 350 - 450 kilométer/óra sebességgel is képesek közlekedni. Az ilyen vasutak sebességrekordját jelenleg Japán vezeti. Az japán mlx 01 típusú jármű 2003-ban 581 kilométer/órával, míg a franciaországi TGV 2007-ben 574,8 kilométer/órával száguldott. Az OzoneNetwork pénteki Egyenlítő c. műsorának vendége r. Komócsin Zoltán, közlekedésmérnök szerint a szupervasutaknak a nagy távolságoknál van igazán előnye. Ez a fajta vasút elsősorban személyszállító szolgáltatás, de néha más feladatot is ellát. Franciaországban például a TGV postát is szállított. 2016 közepén Európában 7351 kilométer nagysebességű vasútvonal volt üzemben. Ez a szám pedig egyre nő, a hálózat 2025. évre várhatóan 21095 km hosszúságúra bővül.
Jelenleg Európában, Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Olaszországban épül új nagy sebességű vasútvonal. Ázsiában Kína és India is fejleszti a hálózatát. Dél-Amerikában Brazília és Argentína, Afrikában Marokkó tervezi, hogy saját gyorsvasutat épít. Magyarország sem maradhat ki a felsorolásból, ez azonban még csak terv. Felvetették a lehetőségét ugyanis, hogy Európában építenék meg az amerikai tervezésű vákuumvasút következő vonalát, amely Pozsonyt, Budapestet és Bécset kötné össze. Az 1220 kilométer/órával közlekedő kapszulával a Pozsony és Budapest közti utat tíz, a Pozsony és Bécs közti utat pedig mindössze nyolc perc alatt lehetne megtenni.
http://videa.hu/videok/ozonenetwork/emberek-vlogok/10.07-gyorsvasutak-aeRVQGcitxsN0pIE