A vírusokkal szemben megvédte a hawaii papayát a géntechnika, hasonló kísérleteket végeznek számos más országban is
Miközben a világsajtót hetente verik fel a genetikailag módosított zöldségfélék (paradicsom, uborka, kukorica, burgonya, stb.) termesztése, illetve behozatala és forgalmazása ellen irányuló tüntetések, a média némasága kíséri a különböző fák genomjának módosítását célzó, sokat ígérő kísérleteket, amelyek Kínában már "átültettek" a gyakorlat mezejére.
Az egyebek között a freiburgi egyetem erdészeti és fafiziológiai intézetében zajló kísérletek elsődleges célja, hogy az egyes fajtákat ellenállóvá tegyék különböző kártevőkkel (rovarok, gombák, vírusok) szemben. A másodlagos cél olyan fák "kitenyésztése", amelyek képesek magukba szívni a talajba jutott (az ember által okozott) szennyeződést, ezáltal ismét megművelhetővé téve hatalmas területeket.
A kísérletek alanyai nyárfák, fenyőfélék, eukaliptuszfák, gesztenyefák, cseresznyefák, tulipánfák és egyebek. Mintegy két tucat országban (Európán belül az összes skandináv országban, Hollandiában, Belgiumban, Portugáliában, Francia-, Német-, Cseh-, Olasz-, Lengyel- és Spanyolországban, Nagy-Britanniában) folynak kísérletek ellenálló és bőven termő fák "létrehozására". E célból a tudósok idegen géneket csempésznek be a fák örökítő anyagába.
Hawaii szigetén a 90-es években egy vírus kipusztulással fenyegette az ott iparszerűen termesztett papaya ültetvényeit. Amerikai tudósoknak sikerült olyan gént beültetni a növénybe, amely rezisztenssé teszi azt a vírussal szemben. A Rainbow nevű papaya-fajta 1998 óta van termesztésben, ma már a Hawaiiról a világpiacra kerülő papaya felét ez a típus adja.
A környezetvédők által gyanakvással szemlélt kísérletek eredményei segíthetnek a környezet kímélésében, a vegyszermentes technológiák terjedésében. A lucfenyők génállományát például úgy lehet módosítani, hogy a belőlük készült fűrészáru és építőanyag impregnálás nélkül is ellenáll az időjárásnak. A kártevőkkel szemben rezisztens gyümölcsfák nem igényelnek mérgező permetléket, rovarirtó szereket - ez is kedvez a környezetnek. Nyárfák és eukaliptuszok esetében a kutatás iránya a rostokban lévő lignin eltávolítása. Ezt az anyagot a papírgyártás során nagy mennyiségű vegyszerrel kell kioldani a fák szöveteiből.
A géntechnológia szószólói a Föld megmaradt esőerdeit védelmező élcsapatnak tekintik magukat. Arra hivatkoznak, hogy az emelkedő papír-és faigény csak intenzívebb erdőgazdálkodással, nagyobb hozamú fákkal elégíthető ki: olyan fajtákkal, amelyek minimális területen a legnagyobb hozamot adják. Emellett az új technológia segíthet a szennyezéssel terméketlenné tett földek szanálásában is.
Elsavanyodott szántók, humuszmentes talajok, vegyszerrel tönkretett területek mind megmenthetők transzgén fák telepítése révén - ez szilárd meggyőződése Heinz Rennebergnek, a freiburgi egyetem kutatójának. Csoportja máris biztató kísérletet folytat a Harz hegység keleti lejtőin. Olyan nyárfákat ültettek az évszázadokon át színesfémekkel szennyezett térségbe, amelyekbe "becsempészték" az emberi bélflórában tenyésző Escherichia coli baktérium egy génjét. Ezáltal a fák képessé váltak arra, hogy felszívják és leveleikben tárolják a talajban lévő fémszennyezést. Renneberg bízik abban, hogy 25 év múlva a Harz talaja ismét tiszta lesz.