HírekExkluzívSajtószemleKi Kicsoda?GalériaErdei iskolákErdei vasutakSportKutatásMúzeumokJogszabályokAdatok
 
 
EseményekKrónikaArchívumAz év fájaMűvészetGyermekeknekKirándulóknakVándorgyűlésJó tudniLexikonHagyomány
 
Videó ajánló
  • Simple Image
  • Simple Image
  • Simple Image
  • Simple Image
  • Simple Image
  • Simple Image
  • Simple Image
  • Simple Image
  • Simple Image
Kezdőlap
Dzsungel
Linkek
Sajtószoba
Írjon nekünk!
Rólunk
Nem fatermék
Állati
Kutya
Korlátozások
Hangtár
Videótár
- - - - - - -
Hozzászólások a dzsungelben


Újdonságok


Partnereink:







 
Kontra, rekontra… Nyomtatás Email
Kártyában nem vagyok otthon, de ha nem tévedek a címbéli bemondások ebben a sorrendben követik egymást. 
Ilyesfajta „bemondások” tanúi lehettünk a napokban a Gemenc Zrt kontra zöldek partiban.

A Gemenc tájegység kezelésében régóta rivalizál egymással a két ellenérdekelt fél, az erdészeti társaság és a nemzeti park.
A tények ismeretéhez idézzük föl Bodor László, a Gemenc Zrt erdőművelési osztályvezetője által korábban a ForestPress-nek mondottakat!
A szakember emlékeztetett az egykori kalocsai érsek érdemeire, aki nem csatlakozott a vízitársulathoz, és nem engedte meg a gátépítést. Így alakulhatott ki a 9-10 km-rel távolabb megépített körtöltésen belül a mai Gemenc.
A jelenlegi erdők mintegy 2/3-át Habsburg Frigyes főherceg, az érsekség és különböző alapítványok telepítették. 
A változatos termőhelyeken értékes fafajokat, noha nem elsősorban őshonosakat alkalmaztak.
A területükön a jelentősebb fafajok aránya: fekete fenyő 13 százalék, akác 18 százalék, tölgy 13 százalék, kőris 14 százalék, hazai nyár 19 százalék, bükk 1 százalék.
Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a középvízállás függvényében a termőhelyek állandóan változnak. Ez pedig meghatározza a véghasználat utáni felújítás lehetőségeit.
A véghasználat után – évszázados gyakorlat szerint – nagyon gondos vágástakarítás következik, mert az árvíz elhordja az apadékot.
A természetes felújítás lehetőségei korlátozottak, elsősorban mesterséges felújításra alapozhatnak. A talajvízszint süllyedése miatt a tölgy sem könnyen újítható fel. A folyamatos erdőborítás megvalósítására is csekély a lehetőség. Az 1 százaléknyi extrazonális bükkösükben kísérleteznek a folyamatos erdőborítás megvalósításával.
A nemesnyárasokat a természetvédelem lecserélné, de a javasolt változtatás – hazai nyáras – nem jelent megoldást.
Álláspontja szerint a természetet az ember természetpusztító tevékenységétől kell megvédeni, nem az erdészektől. Nem szabad elfelejteni, hogy a jelenleg létező erdőket az erdőgazdálkodás őrizte meg. A konzervatív természetvédelem a száz évvel ezelőtti állapotokat szeretné visszaállítani, aminek ma már nincsenek meg a feltételei.
A 34 ezer hektárnyi erdőterület nagy részén gyors növekedésű fafajok tenyésznek, így a hektáronkénti növedék 20-24 m3, szemben a hegyvidéki 3 m3-rel.
Gemenc erdőterületét a háború óta megkétszerezték.
A feketedió-kérdés megoldásának törvényi előírása azt jelenti, hogy lehetőség szerint lecserélni. Ez az Észak-Amerikából származó fafaj kitűnő állományokat alkot Gemencen, gyönyörű, bársonyos fája keresett cikk, ebből az állományból látják el Európa fapiacait. Az értékére vonatkozóan összehasonlításul álljon itt néhány adat: a kőrisrönk ára18 ezer Ft/m3, a tölgyrönk ára 28-35 ezer Ft/m3, a feketedióé 92-100 Ft/m3.
A nemzeti parkkal abban állapodtak meg, hogy a jelenlegi állományt kifuttatják.
Megjegyzendő, hogy nem inváziós fafajjal van dolgunk, nem terjed, de maga alatt felújul. A vaddisznó szereti, feleszi a termését.
Ennyit dióhéjban a gemenci erdészeti álláspontról.
Egy héttel ezelőtt a Gemenc Zrt egy érdekes kezdeményezéséről adott hírt: A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. a 2009. év őszi erdősítési időszakától elindítja a „Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát” mozgalmat. A Gemenc Zrt fontosnak tartja, hogy a felnövő nemzedék érzelmileg is jobban kötődjön a fához, erdőhöz, ezáltal egyben a természeti környezetünk védelméhez. Erősödjön nemzettudata, lokálpatriotizmusa, szülőhelyének megbecsülése, szeretete. A Gemenc Zrt. ezen mozgalom elindításával kapcsolódik a Klíma Klub „ültessünk fát” akciójához, amely a kedvezőtlen klímaváltozás hatását tompítja. A megvalósuló célok eredményeképpen a mozgalomhoz kapcsolódó településeken bővül a város vagy község természetes környezetének védelmére irányuló tevékenység, javul, szépül a település környezete.
Az, hogy ez a mozgalom „mit hoz a konyhára”, vagyis zöld felületet, erdőt a környéknek goodwill-t a társaságnak, majd csak később lesz mérhető. A jó szándékot azonban nem szabad elvitatni. Jött, mondhatni azon melegében a kontra.
Lássuk, mit mond az ellenérdekelt fél egy hirtelen termett konferencián Szekszárdon!
Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) igazgatója szerint Gemenc nagyobb részén a fafajváltás, melynek során az idegen fajokat őshonosokra cserélik, elindult, ettől azonban az erdőgazdálkodás vágásos technológiája nem változott. „Ahogy a magyar erdők nagy részében, minden egy célt szolgál: az erdőben a lehető legmagasabb produktumú fát állítsunk elő, és azt a fa gazdasági értéke szempontjából ideális időpontban levágjuk. Az élővilág az ilyen gyors változásokat nehezen tudja tolerálni" - fogalmazott. Azt gondoljuk, hogy a nyereségorientált erdészeti gazdálkodásnak nem szabad elsőbbséget élveznie egy természetvédelmi területen - tette hozzá a DDNP igazgatója.
A szakember szerint egy folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodásra kellene áttérni, mert a jelenlegi vágásos erdőgazdálkodás a természeti értékek sokkszerű eltűnéséhez vezet. Závoczky Szabolcs problémának nevezte a nagyvad indokoltnál magasabb létszámát is, amely megnehezíti az erdők természetes megújulását.
A TEJA (a szekszárdi Természet Jogaiért Alapítvány – Z.Z.) Gemencről szóló kiadványa több olyan esetről is beszámol, amikor a természetvédelmi törvényt megsértve végeztek tarvágást. 2008-ban például a Gemenci-erdőben egy háromhektáros, 88 százalékban őshonos, körülbelül százéves kocsányostölgy-erdőben vágtak ki fákat. Siklósi Máté, a program koordinátora kifejtette: az alapvető probléma az, hogy az állam egyrészt előírja a természetvédelmi szempontok betartását, ugyanakkor a nemzeti vagyonkezelő által nyereséges gazdálkodást vár el a védett területek kezelőitől.
Az alapítvány szerint az egyik lehetséges megoldás a Donuau-Auen Nemzeti Park követett gyakorlat. A 9300 hektáros terület állapota 1996 óta jelentősen javult, köszönhetően a nagyvadállomány csökkentésének és a tarvágás megszüntetésének - mondta az alapítvány képviselője.
Erre csak az a rekontra jöhetett, hogy bejelentették, már tizenhét település csatlakozott a faültető mozgalomhoz. Pörbölyön az együttműködési szerződések aláírásával hivatalosan is kezdetét vette szerdán a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. „Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát!” mozgalma.
Bodor László, a cég erdőgazdálkodási osztályvezetője elmondta, hogy a 2009. január 1. után született gyermekek fáinak elültetése lesz az első állomása a mozgalomnak, ennek keretében idén ősszel összesen közel 1300 facsemete növekszik majd a 36 településen. Az erdőgazdaság a települések tájegységének megfelelő őshonos csemetéket adományoz, melyek a helyi talajviszonyokat kedvelik.
Főképpen magyar- és virágos kőris, korai juhar, madárberkenye és közönséges nyír példányok jelzik majd a megszületendő gyermekek számát. A Gemenc Zrt. bízik abban, hogy kezdeményezése révén a felnövekvő nemzedék érzelmileg is jobban kötődik majd a fához, erdőhöz, ezáltal természeti környezetünk védelméhez. A mozgalomhoz csatlakozó Tolna megyei települések: Alsónána, Báta, Bátaapáti, Bátaszék, Bogyiszló, Cikó, Decs, Fadd, Grábóc, Kakasd, Mórágy, Mőcsény, Őcsény, Pörböly, Szálka, Szekszárd és Tolna.

Várjuk a subkontrát és remélhetően van még lapja a Gemenc Zrt-nek is. Z.Z.

+/-
Hozzászólás
Név:
Email:
 
Website:
Tárgy:
UBBKód:
[b] [i] [u] [url] [quote] [code] [img] 
 
 
:):grin;)8):p:roll:eek:upset:zzz:sigh:?:cry
:(:x
 
Please input the anti-spam code that you can read in the image.
Maximálisan beírható karakterek száma: 4000!
+/- Hozzászólások
Hozzáadás Keresés
forsterh  - Kontra, rekontra   |145.236.127.xxx |2009-10-16 06:08:43
Nos a cikk tartalmához kapcsolódva, de nem csak a konkrét problémákra
reflektálva, hanem úgy általában a zöld szervezetek és az erdészek a
magyarországi tartamos erdőgazdálkodás kapcsán tett kijelentéseit
vizsgálva szabad legyen gyakorló tőmelleti erdészként néhány személyes
véleményemet tükröző észrevételt tennem.
Nos a zöldek széles vigyorral
kezet fognak velünk, majd kis idő múlva az egész karunkat akarják, de itt
sem állnak meg, hanem letűnt természeti korok ideáit kergetve, demagóg,
minden ökológiai illesztés nélkül "természetvédelmet" akarnak
gyakorolni a tartamos erdőfenntartás gyakorlatában többszázéves múltra
visszatekintő és folyamatában permanensen csak bizonyító magyar
erdésztársadalom áldozatos munkájaként prezentált és jó minőségben
megőrzött állami tulajdonban lévő magyar erdőkben. Elfelejtik, hogy ezek
az erdők azért maradhattak meg idáig és szolgálhatják a társadalom
által az erdőkkel szemben megfogalmazott sokoldalú elvárásokat, mert az
erdészek jó gazdaként ezeket az utókor számára átmentették. Akkor
először azt kellene tisztázni, hogy ki védi itt a magyar erdőket és ki a
természetvédő. Az aki minden reggel zöld baseball sapkát vagy az aki éppen
kalapot tesz a fejére? Ez utóbbiaknak mintha valamivel több köze
lenne a magyar erdők mai meglétéhez és ahhoz, hogy ez most akkor vita
tárgya lehet, mert meg van és nem vált köddé, mint a kiemelten védett
NATURA természetvédelmi területként meg nem őrzött Sajóládi erdő.
De
ne menjünk olyan messze, nem is olyan régen, volt szerencsém erdészszemmel a
Vértesi Természetvédelmi Tájegység természetvédelmi kezelésében lévő
erdők állapotát megtekinteni. Kedves zöldek ez egy siralmas látvány és a
szakmai hozzá nem értés, egyesek demagóg ideáinak a gyakorlatban
megvalósíthatatlan terepévé tette ezt a korábban csodálatosan működő
ökoszisztémát.

Valamikor hatalmas értéket képviselő méretes
csúcsszáradó bükkösök tömegei, amelyek alatt a felverődött újulat a
kellő időben történő felszabadítás hiányában már megöregedett és
növekedésében le is állt és csak tengődik, ugyanakkor a gyakori beledőlő
öreg fák, amelyek egyébként nem kerülnek feldolgozásra, még ezt a
kifogásolt minőségű újulatot is össze-vissza törik zuhantukban. Igen azt
elhiszem, hogy a korhadt fában tömegével szaporodik a ritka cincérek,
díszbogarak különböző faja és a terület a szúk genetikai kohójának egy
kitűnő terepe. Akkor bemutatnak 250 éves ősbükkösként aposztrófált
maradvány szórvány erdőket, ahol az állomány a végletekig kiritkult, nem
ritka a 60-70 m-es tőtávolság a még álló, de egytől egyig a túltartás
betegségeit magában hordozó korhadt és csúcstörött élő halott bükkfák
között. A talajt pedig ledőlt hatalmas méretű bükkök korhadó,
foszladozó törzsei borítják. miközben az erdőtalaj újulat nélküli és
gyönyörűen kezd felgyepesedni. Eszement faanyagérték megy veszendőbe,
mialatt a lakossági tüzifagyűjtésre nem biztosítanak lehetőséget és a
tüzifa ára az erdős környezet ellenére is az egekben szárnyall a
térségben.
Nos én az ilyen zöld természetvédelmi erdőkezelésre, csak
azt tudom mondani, hogy köszönjük, de nem kérünk belőle.
Remélem, hogy a
lakosság részéről is egyre többen fogják felismerni hogy a behízelgő
duma nem minden és nem pótólhatja egy erdész szakmailag megalapozott
többszázéves gyakorlatot maga mögött tudó alkotó munkáját.

Horváth
Zoltán erdésztechnikus
Kovács Tamás  - Kontra? Rekontra?   |81.183.193.xxx |2009-10-21 14:26:05
A "bemondások", a kártyás hasonlat nagyon jól hangzik, de
mérhetetlenül elszomorító is. Ugyanazon célért dolgoznak mindkét oldalon,
mégis rengeteg energia vész el ebben a "partiban".

Pedig csak
néhány alapkérdést kellene tisztázni:

1.) Van-e olyan gazdag az
országunk, hogy a hosszú évtizedek alatt, rengeteg emberi energiával
létrehozott erdőkkel kísérletezzünk: látható, hogy önmagától nem újul
fel, de hagyjuk magára, majd 10-20-30 év múlva kiderül, hogy teljesen
fertőzött lett, s összeomlik. Ki fog akkor pénzt adni arra, hogy ezt
"eltakarítsák", s újra erdőt ültessenek? Ki lesz ezért a felelős?
Nem célszerűbb az erdőgazdálkodás szabályait betartva időben letermelni,
újraerdősíteni? Ezen szabályok betartása mellett maradt meg a mai erdő
sokszínű növény- és állatvilágával. Nem tudom mit tennének a
mezőgazdaságban dolgozók, ha valamennyi hatósági engedély birtokában az
ott meghatározott technológia betartásával vetett, kezelt búzát nem
arathatnák le, a kiesett bevételt senki nem térítené meg, s tavasszal még
jól meg is büntetnék, ha időben saját költségén nem takarítaná le a
területet, s nem vetne újra saját költségén.

2.) A nyereségorientált
erdészeti gazdálkodásról: ez a megállapítás is egy félreértés
következménye, s szorosan kapcsolódik az első ponthoz. Miért baj az, ha az
állam vagyonának hozadékát felhasználja a köz javára (az erdő esetében
szigorúan szabályozva, a tartamos gazdálkodás feltételeinek megfelelve)?
Miért jobb a köznek, ha a költségvetés biztosítja a pénzügyi fedezetét
az erdőkezelésnek, a közjóléti, közcélú feladatok (parkerdők, erdei
iskolák, erdei vasutak, történelmi emlékhelyek, stb.) ellátásához? ki
szeretne még több adót fizetni? Ma a "nyereségorientált"
erdőgazdaságok az erdő hozadékából biztosítják az erdőkezeléshez (a
természetvédelmi erdőkezeléshez is!) szükséges forrásokat úgy, hogy az
erdősültség nőtt, a ma tőlük oly nagyon féltett biodiverzitás
fennmaradt.
Egyszer valakinek (akinek rendelkezésére állnak az országos
adatok) meg kellene néznie, ha a hivatásos természetvédelem (nemzeti parkok)
ma 6 Mrd forintból oldják meg feladataikat (oktatás, kutatás,
ismeretterjesztés), a tényleges természetvédelmi erdőkezelést a terület
tulajdonosai, vagyonkezelői végzik az erdő szakszerű kezelése mellett
megtermelt "eredmény" terhére, mekkora költségvetési forrásra
lenne szükség, ha megkapnák a területek tényleges vagyonkezelését, pl. az
erdőgazdaságok helyett.
Kizártnak tartom, hogy a tulajdonos
eredményelvárása miatt bármely társaság több fát vágna ki, illetve
elhagyna erdőkezelési, erdőfelújítási munkákat. Ha ez előfordul, akkor
azt csak a természetvédelmi hatóság asszisztálása mellett teheti bárki.
Mind a tíz éves erdőterv, mind az éves szakmai terv érvényességének
feltétele a természetvédelmi hatóság jóváhagyása. A tervek
végrehajtását mind a természetvédelmi, mind az erdészeti hatóság
folyamatosan ellenőrzi. Azzal pedig gondolom abszolút egyet lehet érteni, ha
a tulajdonosi joggyakorló számon kéri a tulajdonán, tulajdonából
képződött bevétel felhasználását.




3.) A legújabb sláger:
"folyamatos erdőborítás biztosítása", "az erdősítést védő
kerítések hosszának megduplázódása". Igen egyszerű a válasz: a
nemesnyár, fekete dió állományok őshonos fafajokra történő
lecserélését írja elő a természetvédelem. Ez csak tarvágással oldható
meg (amit szintén engedélyez a természetvédelmi hatóság). A nemesnyár
helyett meghatározóan tölgy erdősítést ír elő. Míg a nemesnyár
erdősítéseknél 4 év után a kerítések lebonthatóak, a tölgy esetében
ez 6-8 év, vagyis ugyanakkora levágott terület esetén is kétszer annyi az
álló kerítés. Végre tudomásul kellene venni, ha megszületik egy döntés,
annak valamennyi következményét vállalni kell.


4.) "Remélhetőleg van
még lapja a Gemenc Zrt-nek is". A "lapjainkat" mindenki láthatja,
aki eljön és megnézi Gemencet. ha olyan "lapra" gondolt, hogy a
sajtón keresztül üzengetünk majd bárkinek, akkor nincs "lapunk",
mert ezt önmagunkhoz méltatlannak tartjuk, s nincs is értelme, eredménye.
Azt hiszem eddig sem látott tőlünk senki az újságok címlapjain 100 éves
fába 200-as szeggel felrögzített madáretető-"rengeteget".
"természetszerű" műfészkekben, kamerák el...
forsterh  - Természeti értékeink megőrzésének hatékonysága   |188.36.243.xxx |2009-12-09 22:04:55
Eddig általában beszélgettünk a magyar természetvédelmet hivatalból
gyakorló szervezet elképzeléseiről és
gyakorlati tevékenységeiről, most azonban nézzünk egy kicsit a
dolgok mélyére.
Bármely nemzeti park által kezelt és látogatható
természetvédelmi területen történő kirándulásom
alkalmával szembesülnöm kell azzal az érzéssel, hogy
ezt Magyarországon nem jól csinálják, ha a szakmai média
(természetvédelmi) híradásait tanulmányozom egyértelműen az jön le,
hogy a hazai természetvédelem szellemi és létszámbeli
kapacitása képtelen megőrízni  és eredményesen kezelni a rábízott
féltett természeti értékeinket.
A napokban jöttem haza
Ausztriából és mivel nagyon sokat olvastam róla, úgy döntöttem, hogy
útbaejtem a médiába agyonreklámozott Őrség megtekintését, mert
a táj és az ember egymásratalálása mindig is
kedvenc érdeklődési területem.
Nos hatalmasat kellett csalódnom
a tekintetben ahogyan az értékek kezelésével megbízott Őrségi
Nemzeti Park ezen pótolhatatlan hazai relikviáinkkat kezeli.
Nem
beszélve arról, hogy egy skanzen szerű bemutatóra zsugorodott mindaz,
ami ezt a vidéket hajdanában jellemezte, Ez 5-6 db boronás sárral
vert falú épület nádtetős megoldással, ahol a nád már régen
elavasodott, nem ezévtől, már komoly felújításra szorult volna.
A látogatóktól kemény belépti díjakat szed a nemzeti park és mit
látok az adóforintjaimból költségvetési
milliárdokkal gazdálkodó szervezet szakmai skanzen bemutatóján?

Nos fotókon is rögzítettem, hogy ezt a szégyent azért jó ha
tudjuk, hogy ma Magyarországon az Őrség múltját idéző szeres
építkezést egy skanzenben 5-6 ház mélységében az Őrségi Nemzeti
Park a fotókon látható minőségben tárja a nagyérdemű
elé. Nagyon durva és méltatlan a fekete fóliás burkolás a
csapadékot áteresztő tetőrészeken, egyben nagyon komoly
információt is nyújt a kezelést végzők szakmai
szellemi színvonaláról, gyakorlati elképzeléseiről és a
hozzáértésükről.


http://www3.pic-upload.de/22.10.09/hsf6vukd5vk8...

http://www3.pic-upload.de/22.10.09/g1cahh7rzfs.jpg


Bravó Őrségi Nemzeti Park ez gyönyörű itt a Nyugat kapujában,
ezért érdemes sok száz kilométert utaznia a hazánkat megismerni
vágyó turistának. Az önök kiváló teljesítménye által aztán
ez teljes realisztikus mélységében sikerül is.
Volt szerencsém
a Keleti végeken hasonló néprajzi vonatkozású értékeinket és
azok megőrzött gyönyörű állapotát megtapasztalnom. Azt kell
mondanom, hogy az Őrséget nem lehet egy lapon
említeni Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fellelhető, számos
nagyon jó állapotban megőrzött és kezelt, csodálatos értékeinkkel.
A Tarpai Szárazmalom, aTúristvándi ma is működő vizimalom, a
szatmárcsekei csónakfejfás temető, a vert falú,
különharanglábas gyönyörű állapotban lévő az
utókor számára kiválóan megőrzött kis templomok Tákos és
Csaroda. Tessék már oda leutazni Kedves Őrségi Nemzeti Park
munkatársai egy kis szakmai továbbképzés céljára, hogy
hogyan kell ezt úgy csinálni, hogy az elköltött adóforintjaink
után valamit tudjunk látni és csodálni is. Nem a médiás
harangkongatásra és dobverésre kell iszonyatos pénzeket kidobni
és amikor a nagy hírverésre megérkezik a látogató csak a Csáky
szalmájaként "gondozott" nemzeti
értékeinkkel találkozik.
Aztán folytathatnám a kidobott pénzek
sorát, mondjuk a Pethesmalmi Vidramenhellyel is, ami sohasem volt menhely
a vidrák számára, de ez a varázslatos elnevezés megszédíti a
hozzá nem értő csak kimondottan elvakult zöld vénájú látogatókat.
Itt egy kis pocsolyában, amely elektromos kerítéssel védett a
vidrák kiszabadulása ellen két vidra van fogságban. Ezek a gondozó
füttyszavára szépen előjönnek, de mást is tudnak. Államfőnk
látogatása alkalmával az ott elvonuló és őket megtekinteni kívánó
Sólyom Lászlót a vidrák egymás mellé rendezett sorban, katonás
és merev jobbkezes szalutálással köszöntötték. Az
eseményen jelenlévők beszámolója alapj...
Kovács Tamás  - Kontra? Rekontra? II.   |81.183.193.xxx |2009-10-22 07:58:21
Ez csak tarvágással oldható meg (amit szintén engedélyez a
természetvédelmi hatóság). A nemesnyár helyett meghatározóan tölgy
erdősítést ír elő. Míg a nemesnyár erdősítéseknél 4 év után a
kerítések lebonthatóak, a tölgy esetében ez 6-8 év, vagyis ugyanakkora
levágott terület esetén is kétszer annyi az álló kerítés. Végre
tudomásul kellene venni, ha megszületik egy döntés, annak valamennyi
következményét vállalni kell.


4.) "Remélhetőleg van még lapja a
Gemenc Zrt-nek is". A "lapjainkat" mindenki láthatja, aki eljön
és megnézi Gemencet. ha olyan "lapra" gondolt, hogy a sajtón
keresztül üzengetünk majd bárkinek, akkor nincs "lapunk", mert ezt
önmagunkhoz méltatlannak tartjuk, s nincs is értelme, eredménye. Azt hiszem
eddig sem látott tőlünk senki az újságok címlapjain 100 éves fába 200-as
szeggel felrögzített madáretető-"rengeteget".
"természetszerű" műfészkekben, kamerák előtt pózoló fekete
gólyát, iszonyatos pénzekkel létrehozott "természetszerű" erdőt,
amely nem látszik az ínvázív fafajoktól (zöld juhar, akác, stb.),
szúnyogfelhőket, azok csípésétől legyengült, elpusztult szarvasborjakat.
Ellátjuk a tulajdonos Magyar Állam által határozott feladatainkat a Magyar
Állam akaratát közvetítő erdészeti, vadászati, természetvédelmi
hatóságok határozataiban meghatározottak szerint. A nemzeti park azért nem
szerepel a felsorolásban, mert már nem rendelkezik hatósági jogkörrel (a
természetvédelmi hatóság „területi emberei”, a természetvédelmi
őrök viszont a nemzeti park alkalmazásában állnak), ettől függetlenül
szakvéleménye nélkül a természetvédelmi hatóság nem ad ki határozatot.
Nem értem, hogy az erdészeti hatóság „területi emberei” miért nem az
erdőgazdálkodók alkalmazásában állnak, s a nemzeti parkokra vonatkozó
határozatok miért nem úgy születnek, hogy az illetékességük szerinti
erdőgazdálkodó szakvéleményét is kikérik (félreértés ne essék, nem az
utóbbi gyakorlat bevezetését, az előbbi megszüntetését tartom
célszerűnek)!

5.) Az utóbbi időben egyre gyakrabban jutnak eszembe az
őshonos, ősállapot kifejezések a GEF-program kapcsán, melyet a gemenci
erdő vízháztartásának rehabilitációja címen hirdettek meg, s a Duna
vizének nitrát- és nitrit-szennyezettségének csökkentését szolgálja. Ha
rendelkezésre állna egy hatástanulmány, akkor lehet, hogy valamennyi
felmerülő kérdésre megnyugtató választ kapnék. Normál esetben a
hatástanulmány a projekt elfogadása, a nemzetközi szerződések aláírása
előtt történik meg. Ebben az esetben ezt nem tartotta akkor szükségesnek a
szerződést aláíró Duna-Dráva Nemzeti Park. Jelenleg folyik a
hatástanulmány készítése.

Amit tudni lehet: a gemenci ártéren a
holtágakban a Duna vízszintjének csökkenése miatt az év jelentős
részében nincs víz. A tervezet szerint a ki- és befolyásoknál bukógátak
épülnek, így biztosítva az állandó vízellátottságot. Mivel a víz nem
mozog a nitrát és nitrit leülepedik, s azt kotrással időről-időre
eltávolítják. A kotrásból származó szennyezett iszapot az erdőben
lerakják. Az erdőterületen belüli vízmozgást zsilipekkel kívánják
szabályozni.
Kollár Gábor  - folyamatos csatlakozás   |81.183.193.xxx |2009-10-22 08:16:51
A "Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát" programhoz
folyamatosan csatlakoznak a települések. A mai napig 38 település
csatlakozott.
Alsónána, Alsónyék, Baja, Báta, Bátaapáti, Bátaszék,
Bátmonostor, Cikó, Csátalja, Csávoly, Dávod, Decs, Dunaszekcső,
Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Fajsz, Grábóc, Hajós,
Homorúd, Kakasd, Kölked, Mohács, Mórágy, Őcsény, Pázmánd, Pörböly,
Rém, Sükösd, Szálka, Szekszárd, Szeremle, Vaskút.
Kovács Tamás  - Kontra? Rekontra? III.   |81.183.193.xxx |2009-10-26 07:40:28
Nem tudom megválaszolni az alábbi kérdéseket:

 mi lesz az elmúlt tíz
évben természetvédelmi célból elrendelt tölgy, szürkenyár
erdősítésekkel, az ártéren megemelkedő vízszint hány hektár erdő
kipusztulását fogja okozni,

 egy bizonyos dunai vízszint alatt a
holtágak állóvizek lennének, posványosodnak, állandó szúnyoginvázió
várható (lásd árvíz utáni pangó vizek). A környék az ökoturizmus
fejlesztésében látja jövőjét, ilyen körülmények között az nehéz
lesz,

 egy szigorúan védett, védett területen szennyezett iszap
elhelyezése, ez milyen hatással lesz a biodiverzitásra,

 a vízi
műtárgyak betonból épülnek, hogy fér ez össze a
természetszerűséggel,

 milyen utakon fognak közlekedni a
nehézgépek,

 mi lesz a jelenleg háborítatlan vízi világgal,

 nem
tudok szabadulni egy víziótól: feláldozzuk az erdészek több, mint száz
éves munkáját, s megvalósul a "természetszerű ősállapot", a
terület ismét mocsárvilággá válik, mint a Duna szabályozása előtt.


A
tartamos erdőgazdálkodás sok-sok emberöltő alatt kialakult szabályainak
betartása mellett a természet sokfélesége, sokszínűsége megőrizhető.
Ezt bizonyítja az a tény, hogy ma még van mit védeni. A természet egy-egy
részletének kiragadása, szabályozása (most a fekete gólyát védjük, vagy
a pisze orrú denevért, vagy a hőscincért, most mindenhova őshonos fafajokat
ültetünk, nem figyelembe véve a terület vízháztartásának, az éghajlati
viszonyoknak a megváltozását) hosszú távon nagy veszéllyel, a természet
rendjének felborulásával járhat. Nem lenne célszerű a már kipróbált,
bevált szabályok betartásával az ember hasznára megőrizni azt, amink van,
s először kis területeken kipróbálni az új módszereket, s ami bevált,
azt általános szabállyá tenni. Miért kell üldözni és kiirtani a fekete
diót, mikor a világ csodájára jár, oxigént termel, s a buta fekete gólya
is fészket rak rajta, mint a tölgyön. Miért nem hagyható meg a nemesnyár a
legjobban árvízveszélyes helyeken, mikor az egyre gyakoribb árvizek miatti
tartós vízborítottság túlélésére - gyakorlati tapasztalat - a
legalkalmasabb. Nekem az ágazatunkban zajló folyamatokról az elmúlt
évtizedekben "megvalósult" kastélyrombolások jutnak eszembe. Bontsuk
le, mert nem korszerű, építsünk kockaházakat. Az erdőben is "bontsuk
le a kastélyokat", de ott továbbmegyünk: menjünk vissza a
barlanglakásokba. Azzal egyetértek, hogy a meglévő barlanglakásokat
őrizzük meg, de mivel ma már élni nem lehet benne, újat ne építsünk.
Robin Wood  - Nem kell állandóan civakodni   |188.36.243.xxx |2009-12-09 22:05:41
Nem kell állandóan civakodni, hiszen fel is lehetne osztani az ország
erdőállományát:
Lehetne egyharmada szigorúan gazdasági erdő (sorba
ültetett nemesnyárral, akáccal, fekete dióval, sok-sok vadmalaccal, 20 éves
vágásfordulóval, tarvágással, gyomirtással).
A második harmada legyen
állandó borítású, természetközeli módon hasznosított őshonos
fajokból álló erdő.
A maradék harmad pedig legyen igazi érintetlen
őserdő, korhadt-kidőlt fákkal, cincérrel, farkassal, medvével. Így aztán
sem az erdész, sem a kiránduló, sem pedig a természetbúvár nem marad
hoppon.
Bodor László  - kontra, rekontra, subkontra   |81.183.193.xxx |2010-01-05 13:01:56
Subkontra

Ha a Főszerkesztő úr kártyához hasonlította az erdészek –
kontra - természetvédők vitáját az erdőkkel kapcsolatban, maradjunk ennél
a hasonlatnál.
Mi a kártyajátékban a cél? Vinni a bankot, azaz a partnerek
által feltett pénzt!
Az erdőknél ez a gazdálkodás, illetve tágabb
értelemben a kezelés birtoklása!
Mi az erdészek szándéka az állam által
rájuk bízott erdők kezelése kapcsán?
Hármas társadalmi elvárásnak
megfelelni. A gazdasági erdőből fát és mellékterméket nyerni a nemzetnek.
(a saját nem is elég, importálnunk kell még hozzá!) Amelyik erdőben
védelemre érdemes valami azt védeni. (állat, növény, talaj, víz, stb.)
végül honfitársainknak kirándulóhelyet, pihenést, jó levegőt,
madárdalt, közvetlen kapcsolatot biztosítva az erdei életközösséggel
szolgálni a közjót! Az erdő térbeli helyzete természetességi állapota
szerint hol egy, hol kettő, hol mindhárom célnak megfelel. Akkor is
megfelelt, amikor nem volt külön „hivatásos” természetvédelem!
Mi a
hivatásos természetvédők szándéka a kezelésükre bízott erdőkkel?
Az
erdei ökoszisztéma védelme gazdálkodás nélkül! Valamint a hajdanvolt
régi természetességi állapot visszaállítása. (a legtöbb esetben az
ökológiai feltételek megváltozása miatt lehetelen) az erdő jelentős
részéből mindannyiunk teljes kitiltása!
A Nemzeti Parkok előtt maguk az
erdő – vad – hal – mező - nád stb. gazdálkodók hozták létre az
erdő természetvédelmi értékeit, sőt magát az erdőt is hiszen az utóbbi
65 évben kb. 750 000 hektár erdőtelepítést végeztek! És ingyen
fenntartották gazdálkodásuk mellett! Az ingyennél olcsóbb nincs!
A nemzeti
parkok ezt a módszert már minthogy a gazdálkodó védje, követi amikor
”gebinbe” adja a területeit. (szerintem erkölcstelen!) A hivatásos
természetvédelem évente 4-5 milliárd forintban kerül az adózóknak, az
erdészek természetvédelmi erdőkezelésével ez megspórolható. Egy
feladatra két szervezet felesleges! Ebből a pénzből például kb 100 000
diák 100 napi ebédje futja, ami nem kevés, amikor fele nagyságú tányér
étel jut nekik a jövőben a válság miatt!
Ez egy közepes lap, tessék
felülütni!
A partiban a természetvédők blöffölnek.
(a blöff a
kártyában azt jelenti, hogy olyan lapokra hivatkozik a játékos, ami nincs a
kezében!)
Ez a blöff pedig az, hogy védett területekre, Nemzeti Parkra
hivatkoznak, ami a valóságban nincs, vagy jogsérelemmel hozták
létre!
Ennek bizonyítására két eddig fektetett (nem kézben lévő) nagy
értékű („fogólapot”) vesznek elő az erdészek.
Az első az IUCN 1994.
évi természetvédelmi kategória besorolása. Ez a szakértőkből álló
nemzetközi szervezet az ősvadontól a védett területig I-VI. kategóriába
sorolja a védettségi szinteket, amelyekben a Nemzeti Park II. kategóriájú.
(II. kategóriában állandó lakosság és gazdálkodás a területen nincs!)
Európával kapcsolatban azt írja. „Például olyan régiót, mint Európa,
amely régen betelepült, a tájkép átalakított a gazdálkodás miatt, a
többszöri tulajdonosváltás miatt, összességében véve nem alkalmas II.
kategóriájú területek kialakítására, azonban az ottani körülményeket
figyelembe véve alkalmasabb a IV. (élőhely/fajvédelem) és V. (tájvédelmi
körzet) kategóriájú területek kialakítására.”
Európán belül a
Kárpát-medence több ezer év óta lakott és a szarmaták óta (kb. ie. 400)
mezőgazdaságilag művelt.
A mai Magyarország területének 98-99 százaléka
lakott, infrastruktúrával elfoglalt, illetve valamilyen gazdálkodást
folytattak, folytatunk rajta.
Ezen okok miatt – SZAKMAILAG MAGYARORSZÁGON
NEMZETI PARK NINCS!
Az ellenfél tizenkilencesét megfogtuk! Hiába hívjuk a
körtét almának, attól nem lesz alma!
EU tagként pedig a besorolás
betartása már több mint ajánlás! Sőt a blöff hazugsággá minősül. A
hazugságról a magyarok egy részének lehet az a véleménye, hogy nem komoly,
semmiség! Egyetemes erkölcsi mérték szerint a tízparancsolat egyik
főbűne!
Mielőtt a másik fogólapot is bedobjuk a parti megnyerésére,
bizonyítandó, hogy a védetté nyilvánítások súlyos jogsérelem mellett
történtek, a formál logikára alapozva egy kérdéssorra adott válaszokkal
megvilágítjuk a törvényes menetet.

1. Közügy-e a természetvédelem?
A
földön élő összes embert érinti! – tehát közügy!
2. Fontos közügy
a természetvédelem?
Utódaink életbemaradását és életminőség...
Urbán Imre  - re: kontra, rekontra, subkontra   |94.21.51.xxx |2010-01-06 20:28:59
Kiváncsi lennék a természetvédelem mit mond Bodor László
"bemondására"?
Mint "kibic" nehezen űberelhetőnek
itélem.

Urbán Imre
Bodor László  - re re subkontra   |81.183.193.xxx |2010-01-12 09:06:51
A mai Magyarország területének 98-99 százaléka lakott, infrastruktúrával
elfoglalt, illetve valamilyen gazdálkodást folytattak, folytatunk rajta.

Ezen okok miatt – SZAKMAILAG MAGYARORSZÁGON NEMZETI PARK NINCS!
Az
ellenfél tizenkilencesét megfogtuk! Hiába hívjuk a körtét almának, attól
nem lesz alma!
EU tagként pedig a besorolás betartása már több mint
ajánlás! Sőt a blöff hazugsággá minősül. A hazugságról a magyarok egy
részének lehet az a véleménye, hogy nem komoly, semmiség! Egyetemes
erkölcsi mérték szerint a tízparancsolat egyik főbűne!
Mielőtt a másik
fogólapot is bedobjuk a parti megnyerésére, bizonyítandó, hogy a védetté
nyilvánítások súlyos jogsérelem mellett történtek, a formál logikára
alapozva egy kérdéssorra adott válaszokkal megvilágítjuk a törvényes
menetet.

1. Közügy-e a természetvédelem?
A földön élő összes embert
érinti! – tehát közügy!
2. Fontos közügy a
természetvédelem?
Utódaink életbemaradását és életminőségét érinti!
– tehát a legfontosabb közügy!
3. Ki dönthet a legfontosabb
közügyben?
Ezt a kérdést a legmagasabb jogszabályunk, alaptörvényünk az
Alkotmány válaszolja meg. (1949. évi XX. Törvény)
A Magyar Köztársaság
független, demokratikus, jogállam.
A Magyar Köztársaságban minden hatalom
a népé, amely a jogait választott képviselői útján, valamint
közvetlenül gyakorolja (2.§ (2))
A Magyar Köztársaság elismeri az ember
sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben
tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége (8.§ (9))
A Magyar
Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,
továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetve terjessze
(61.§ (1))
Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire
egyaránt kötelezőek (77.§ (2))
Tehát a legfontosabb közügyben az
állampolgár elidegeníthetetlen joga a véleményének kifejtése és
döntést vagy társaival együtt közvetlenül vagy képviselői útján
hoz.

4. A természetvédelem egyik döntő fontosságú része a védetté
nyilvánítás és kategóriába sorolás.
Kinek a joga és kötelessége?
A
község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye
választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A
helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi
közügyek önálló demokratikus intézése a helyi közhatalomnak a lakosság
érdekében való gyakorlása. (42.§)
A választópolgárok a helyi
önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján,
illetőleg helyi népszavazással gyakorolják (44.§ (1))

5. A
természetvédelem, annak különböző részfeladatai helyi közügy-e?
Bár a
józan paraszti ész alapján eldönthető, hogy a Debreceni Nagyerdőt a
debrecenieknek, az Ócsai turjánost, meg az ócsaiaknak kell védeni és nem
fordítva és főként nem fővárosi sötétzöldeknek, nézzük a ide
vonatkozó törvényt a helyi önkormányzatról (1990. évi LXV. Törvény)
A
helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi
közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata
útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű
közügyeit
(1990. évi LXV. Törvény bevezető)
A települési
önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen …
a természeti környezet védelme (1990. évi LXV. Törvény 8.§ (1))
- tehát
a természetvédelem helyi közügy, a helyi önkormányzat legfontosabb
feladatainak és jogainak egyike!

6. Mint legfontosabb helyi közügy a
népszavazásé vagy a képviselőtestületé-e a döntés joga?
A közügyben
történő véleménynyilvánítás minden helyi szavazóképes állampolgárnak
is elidegeníthetetlen joga (lásd. Alkotmány) így a legfontosabb közügynek
a természetvédelemnek feladataiból, döntéseiből kihagyni, annyi mint a
legalapvetőbb alkotmányos jogából kizárni! Véleményét helyi
népszavazáson kell kifejtenie, annak eredménye szerint dönthet az általa
megválasztott képviselőtestület.
- tehát a természetvédelem a
legfontosabb helyi közügy, amelynek minden kérdésében a településen élő
állandó lakosú szavazóképes helyi állampolgárok közvetlenül gyakorolva
alkotmányos hatalmukat és véleménynyilvánítási jogukat, helyi
népszavazással döntenek!!!

A fentiek után mindannyiunk számára
világos, hogy a természetvédelmet még csak a rendszerváltás szele sem
érintette meg...
Bodor László  - re re re subkontra   |81.183.193.xxx |2010-01-12 12:56:19
6. Mint legfontosabb helyi közügy a népszavazásé vagy a
képviselőtestületé-e a döntés joga?
A közügyben történő
véleménynyilvánítás minden helyi szavazóképes állampolgárnak is
elidegeníthetetlen joga (lásd. Alkotmány) így a legfontosabb közügynek a
természetvédelemnek feladataiból, döntéseiből kihagyni, annyi mint a
legalapvetőbb alkotmányos jogából kizárni! Véleményét helyi
népszavazáson kell kifejtenie, annak eredménye szerint dönthet az általa
megválasztott képviselőtestület.
- tehát a természetvédelem a
legfontosabb helyi közügy, amelynek minden kérdésében a településen élő
állandó lakosú szavazóképes helyi állampolgárok közvetlenül gyakorolva
alkotmányos hatalmukat és véleménynyilvánítási jogukat, helyi
népszavazással döntenek!!!

A fentiek után mindannyiunk számára
világos, hogy a természetvédelmet még csak a rendszerváltás szele sem
érintette meg! A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény és
minden további hozzákötődő jogszabályok súlyosan alkotmányos jogokat
sértők. A felsorolt jogszabályok nem engedik azt, hogy egy miniszter az
ország egyötödét védetté tegye! A Nemzeti Parkok kihirdetésénél az a
bevezetés, hogy kihirdetem az „érintettek egyetértésével” valójában
azt jelenti, hogy az érintettek véleménynyilvánításának meghallgatása
és figyelembevétele nélkül.
Helyi népszavazások védetté nyilvánítás
során nem voltak az előkészítő fórumokon mindig több volt a tiltakozás,
mint a támogatás, de azt nem vették figyelembe!
Sajnos a blöffből ismét a
hazugság mezejére tévedtünk, annak erkölcsi és anyagi következményeivel
együtt.
A lapok kiterítése után azt látjuk, hogy Nemzeti Park szakmailag
nincs, jogilag alkotmányos jogainkat sértő eljárásban hirdették ki. A
védetté nyilvánítás teljes mértékben jogsértő eljárás, hiszen
egyetlen helyi népszavazási jegyzőkönyvet nem tudnak sehol felmutatni a
határozatok mellett. Nem történt más, pusztán néhány millió vidéki
állampolgár alkotmányos jogának elbitorlása! Ilyen előzmények után nem
kell csodálkoznunk, ha a vidéki emberek közömbösek és egyre
ellenségesebbek minden természetvédelmi ügyben, és a természetvédelem nem
működik rendesen. Az új kormány felállása után a törvénysértések
sorozatát azonnal meg kell szüntetni és a természetvédelmet új alapokról
kell elindítani! Erről majd a parti pénzügyi elszámolása után
szólanánk. A kártyaparti vége mindig a bank szétosztása.
Akkor
részletezzük azt, hogy milyen fölös kiadásaink, veszteségeink értek
bennünket, miután kibic került a partiba, akinek igazság szerint nem is
szabadott volna az osztónak lapot adnia. Addig is kíváncsian várom, hogy
van-e még az ellenfélnek cinkelt lapja a morkontrára!


Partin kívüli
bemondás
A meghirdetett mozgalom „minden születendő gyermeknek ültessünk
egy fát”, (már ötven feletti hazai és nyolc felvidéki magyar település
csatlakozott hozzá!)
Egy másik kártyaparti lapja. Ez a parti nem a hazai
erdészek és a sötétzöldek között folyik. Ennek a programnak a céljai a
konkrét személyes kapcsolata az embernek az életfájával, a városi ember
visszatérítése a természet élő szubjektumához, az egyéni ökológiai
lábnyomának csökkentése, nemzetéhez szülőföldjéhez való
ragaszkodásának erősítése és a nemzeti összefogásnak az erősítése. Ez
elég bizonyság arra, hogy nem mindig az a természetvédő, akit az adónkból
megfizetünk érte, sőt sokszor éppen természetkárosító, erről majd a
morkontrában szólok.

Bodor László
erdőmérnök
Bodor László  - mórkontra     |81.183.193.xxx |2010-03-12 11:53:52
Mór kontra (avagy kártyajátéktól függően durchmars, terített betli,
fedák sári, stb.)

A szubkontra után elfogyott az ellenfél lapja. Itt az
idő, hogy elszámoljuk a partit. Először vegyük az erdészek
(államerdészet) elszámolását, mert az egyszerűbb.
Mit adtak be a
bankba?!
Folyamatosan a kezelésükre bízott erdőkben folytatott
gazdálkodási, védelmi és közjóléti munkájukat. A munka során a
gazdálkodás eredményéből eltartották az erdővel közvetlenül foglalkozó
dolgozókat és családjaikat. Befizették az összes adót, díjat,
járulékot.

Mennyit vettek ki a bankból?! A bankot (állami
költségvetés) csak olyan esetben terhelték kiadással, ha az erdő állapota
törvényi, központi segítséget igényelt. (természeti károk, erdő
minőségi átalakítása, stb.)

Vannak-e rendezetlen korábbi adósságok?!
Nincsenek, az állami erdőgazdasági Zrt.-k hitelképesek, felszámolás alatt
egy sem áll. Ez a mai gazdasági helyzetben, amikor a felszámolás alatt
álló vagy csődöt jelentő gazdálkodók száma ezres nagyságrendű, nem
lebecsülendő teljesítmény. Ezután nézzük a természetvédelem
elszámolását.

Mit adtak be a bankba?! A munkájuk során szerintük nőtt
a természeti vagyon. (több sas, gólya, denevér, stb.) ez azonban hipotézis,
az esetleges növekedés oka nem bizonyított és sok esetben más okok
magyarázzák. Például a réti sas állomány növekedése szorosan
összefügg a vegyszerezés csökkenésével és a téli időszakban a vadászok
által biztosított folyamatos és bőséges táplálékforrással. Egyik sem a
természetvédelmi munkának köszönhető. Ellenben olyan példa is akad,
amikor a gyűrűzés, megfigyelés miatt a költés meghiúsul, vagy a
szaporulat elpusztul. Aktuális kérdés, ki a nagyobb természetvédő? Az a
kisebbségi öregasszony, aki a hóvirágot leszedi, (tudjuk hogy a hagymások
döntően a hagymával szaporodnak) vagy a természetvédelmi őr, aki a
gázfűtéses nagyvárosi lakásából terepjáróval kimegy és próbálja
megbüntetni? (vagyona úgy sincs, tehát a büntetés végrehajthatatlan.
Szerintem erkölcsi alapja sincs!)
Vagy ki a nagyobb természetkárosító?
(Élő ember ugyanis nem védi, hanem puszta létezésével károsítja a
természetet, az a nem mindegy mennyire?!)
Az a kisebbségi aki a reptéren
összefogta az ürgéket és pörköltnek megette? (ha rántott csirkére
futotta volna biztos nem erőlködik az ürgefogással!)
Vagy azok a
természetvédők, akik WWF akcióban anno a Kerencs-Medves fennsíkra ürgét
telepítettek a parlagi sasnak. Az ismeretek nem korlátozták őket bátor
tettükben. (ami mellesleg néhány millió forintba került nekünk!) A
fennsíkon ugyanis nincs gabona, ezért a fele éhen pusztult a siskanád
gyökerét rágcsálva. A másik része áldozatul esett a szőrmés és
szárnyas ragadozóknak, mert nem tudott üreget készíteni a köves
váztalajban. Ez persze nem állatkínzás, ez alaposan megtervezett tudományos
kísérlet volt!
A két apró példa jelentéktelen értékű abban a hosszú
sorban, amely a tizennégy év alatt végzett áldásos tevékenységük során
milliárdos természeti károkat okozott vizes élőhelyek, rétek, legelők,
erdők, stb. tönkretételével. Máig nem látják be, hogy azok a természeti
értékek, amelyek gazdálkodási hatásra létrejöttek, csak gazdálkodás
mellett tarthatók fenn! Bármely faj protekcionista támogatása részükről
az életközösség más élőhelyeire károsan hat.
Például a fekete gólya
populáció mesterséges növelése ugyancsak védett hüllők, énekes madarak,
békák, stb. csökkenésével jár. A természetvédők által okozott
természeti és egyéb károkról ez évben kezdem meg a „fekete könyv”
írását, amelyhez minden természetszerető honfitársam segítségét várom.
(Az már világosan látszik, hogy az elmúlt időben 1996 óta (NP-k
létrejötte) sokkal többet vettek ki a bankból, mint amit
betettek.)

Mennyit vettek ki a bankból?
Működésükhöz kivettek néhány
milliárdot, ráadásul, amit kivettek a parti során az ellenfelük adójából
kapták az állami elosztórendszeren keresztül!

Vannak-e rendezetlen
adósságaik?
Az alkotmányos jogot sértő 1996. évi LIII. törvény a
kártérítésre vonatkozó szinten alkotmányos jogot korlátozó 2004. évi
276 számú kormányrendelet eredményeként egyre növekvő elmaradt
kártalanítási összeggel tartoznak a védetté nyilvánítások
során.
Jelentős érték az is amely a Nemzeti Parkok zsarolással
megvásárolt és nyomot...
forsterh  - Mórkontra   |84.0.229.xxx |2010-03-14 07:05:48
Tisztelt Kollégák és Szerkesztő Úr!

Egy korábbi hozzászólásom
megtételénél is és most ennél is azt tapasztalom, hogy a közléseink
tartalmát sajnos nem tudjuk maradéktalan mennyiségben megjeleníteni a
szerver által behatárolt karakterszám korlát miatt. Ennek következtében
értékes és izgalmas vélemények másik felét nincs lehetőségünk
megismerni, széttörik az egységbe szedett tanulságos mondanivaló....
Ha
lehetséges lenne valami megoldást találni az nagyon üdvözítő volna, mert
úgy látom, hogy egyre népszerűbb a szakemberek körében ez a vélemény
megjelenítési forma.... Tehát úgy tűnik, hogy egy jó kezdeményezésre
adott pozítív szakmai reagálás leggyengébb láncszeme jelenleg a
behatárolt karakterszám, ami közlendőink mennyiségi részét tekintve
túlságosan kevésnek tűnik....
Ebben kérném tisztelettel az illetékesek
segítségét....köszönettel és
Erdészüdvözlettel Horváth Zoltán
erdésztechnikus
Bodor László  - mórkontra folyt.   |81.183.193.xxx |2010-03-18 09:11:27
Például a fekete gólya populáció mesterséges növelése ugyancsak védett
hüllők, énekes madarak, békák, stb. csökkenésével jár. A
természetvédők által okozott természeti és egyéb károkról ez évben
kezdem meg a „fekete könyv” írását, amelyhez minden természetszerető
honfitársam segítségét várom. (Az már világosan látszik, hogy az elmúlt
időben 1996 óta (NP-k létrejötte) sokkal többet vettek ki a bankból, mint
amit betettek.)

Mennyit vettek ki a bankból?
Működésükhöz kivettek
néhány milliárdot, ráadásul, amit kivettek a parti során az ellenfelük
adójából kapták az állami elosztórendszeren keresztül!

Vannak-e
rendezetlen adósságaik?
Az alkotmányos jogot sértő 1996. évi LIII.
törvény a kártérítésre vonatkozó szinten alkotmányos jogot korlátozó
2004. évi 276 számú kormányrendelet eredményeként egyre növekvő elmaradt
kártalanítási összeggel tartoznak a védetté nyilvánítások
során.
Jelentős érték az is amely a Nemzeti Parkok zsarolással
megvásárolt és nyomott áron történő területvásárlásai és a valódi
piaci érték között van és az eladókat illetné. Ezeknél az áraknál
sehol sem számították be az árba azon természeti értéket, amiért a
vásárlás indokolt volt. A területfelvásárlás során számtalan példa van
arra, hogy a megvásárolt terület természetvédelmi szempontból
értéktelen. (pl. Mecseknádasd feletti fenyves-akácos erdők) Ma már
mindenki számára világos, hogy a területvásárlás minél nagyobb hatalom
megszerzéséről, nagyobb szervezet kiépítéséről és több
költségvetési pénz „lenyúlásáról” szólt. Teljesen helytelen, dupla
terhet jelentő védelem, helyette az eredeti tulajdonosokkal kell védetni a
természeti értékeket!
Az anyagi tartozásainál sokkal súlyosabb az
erkölcsi tartozása mindannyiunk felé. Elhitette, hogy helyettünk és
nélkülünk megvédi a magyar természetet. Elhitette, hogy Ő a tévedhetetlen
természetvédő, mi többi 9,9 millió állampolgár pedig a rendbe szedendő
notórius természetpusztító! (Ezért még fegyverhasználati joggal
felruházott őrszolgálat is kell a nyakunkra!)
Mindezek oly sikeres
propagandával párosultak, hogy állampolgáraink érdektelenné,
közömbössé, sőt ellenségessé váltak a természetvédelem iránt.
Kivétel a maroknyi zöld civil szervezet, amely családi-baráti alapon
összeáll az állami és külföldi támogatás bezsebelésére.
A
természetvédelmet pedig a vidéken élők nélkül és ellenükre, sohasem
lehet működtetni! Ezt az erkölcsi tőketartozást nem lesz könnyű
kiegyenlíteni.
Itt az idő, hogy a természetvédelem (Nemzeti Parkok) anyagi
és erkölcsi tartozásaikat törlesszék a bank felé, aki majd kártalanítja
a többi kártyapartnert. (pl. Felülvizsgáltatja a Nemzeti Parkok
földvásárlásait, az állami erdejüket az Erdőgazdasági Zrt.-k
kezelésébe adja, kártalanítja alkotmányos alapon a korlátozást szenvedett
magántulajdonosokat, stb.)
Arra is itt az idő, hogy új parti induljon,
amelyben hazugsággal beültetett játékos nem vehet részt, (illegális
Nemzeti Park), a játékosok pedig egyenlő mennyiségű és értékű lapot
kapnak a banktól, mert az Alkotmányunk egyenlő esélyt ad minden
állapolgárnak és mindenkire kötelező!
Tarjáni Antal  - Rózsaszín köd   |84.206.25.xxx |2010-03-19 09:48:05
Neked legyen igazad Laci, de az a gyanúm, hiába mutatják a tények
feketén-fehéren az igazadat, egy darabig még nem a szakemberek fogják
megmondani mikor van vége egy partinak.

S egy "hevenyészett"
gondolat a parti elszámoláshoz.
A ma divatos CO kvóta kereskedelemben
elfoglalt Magyarországi kedvező pozíció vajon mennyiben köszönhető a honi
erdészek évszázados, erdőterület gyarapító tevékenységének, melyet
sajnos a mai napig nem tudunk "beépíteni" és elismertetni az
általunk ápolt és nyugodtan mondhatjuk "dédelgetett" erdők
értékébe. Most ugyan van/volt egy gyenge bekéreckedés a megszünt korábbi
állami újraelosztás helyettesítésére, de az a gyanúm, ez csak
zászlólengetés volt/marad.

S mindez sajnos kicsit "magunknak" is
köszönhetjük, nagyon későn kapcsolt a szakma - volt aki korábban, de azt
kiutáltuk - , hogy az alkotmányunk egyenlő esélyt ad minden
állampolgárnak, akinek nem elég az mondanunk, hogy higgye el az eskünk
szerint, mi igen is mindent megteszünk a Magyar erdőkért, hanem be kell
vinni, ahova lehet a polgárokat az erdőbe, s néha ha az érdek úgy kivánja
mindkét értelemben. Ebben sajnos megelőzött Bennünket az 1970-es években
még az emlőnkből táplálkozó természetvédelmi mozgalom, mert a
kasszazárás igénye sem nagyon tükröződik a "jól" tájékoztatott
polgárságban.

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
 
Free Counter










Image






Elfelejtette jelszavát?
Még nincs fiókja? Regisztráljon

Apróhirdetés



Visszaszámlálás
13 nap múlva Erdésznők Országos Találkozóját



   
Időjárás

Országos Meteorológiai Szolgálat 

Osztrák időjárás előrejelzés


 

 
© 2010 Forestpress
A Joomla! International Edition a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.