2010. június. 25. - Nagykanizsa (kv) - A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zala megyei csoportja tegnap Darázsi Zsolt titkár vezetésével végzett gólyagyűrűzést a dél-zalai térségben. A gólyagyűrűző akció tegnap Miklósfa, Kiskanizsa, Eszteregnye, Becsehely, Tótszentmárton, Letenye, Murarátka útvonalon zajlott, s a kiskanizsai Bajcsy-Zsilinszky utca 106. számú ház előtti fészeknél a gólyapár mellett csak egy elpusztult fióka mumifikálódott tetemét találták. Ez a jellemző, mivel a május végi esős-hűvös időszakban átázott a fészek, így ha ki is kelt a tojás, megfázott a fióka és elpusztult. - Sajnos nagyon kevés gólya van, Miklósfán például az öt fészekből csak egyben volt két darab fióka, a tavalyival ellentétben, amikor egy kivételével mindegyikben volt. Ezt a kettőt sikerült meggyűrűzni, hiszen már akkorák voltak. Nagyon rossz ez az év, sok az elhagyott fészek, sok az elpusztult fióka. Az MME zalai csoportja harmadik éve végzi a kétnapos Zala megyei gyűrűző akciót - a következő június 30-án Egerszeg környékén lesz -, s eddig ez lesz a legrosszabb évük. Az akció kiskanizsai állomásán találkoztunk dr. Szentgyörgyvölgyi Eszterrel, aki édesanyjával kerékpáron jött a Varasdi utcából, megfigyelni a madárvédők akcióját. - A televízió beszámolt a darányi gólyákról, s mivel arra a fészekre webkamerát is felszereltek, az interneten nyomon tudom követni a madarak sorsát - mondta a jogásznő, elárulva: azóta rendszeresen figyeli a gólyafészkeket, s nemcsak a világhálón, hanem bármerre is járjon. - A hideg idő sajnos megtizedelte a gólyákat, a költési hajlandóságuk is csökkent, s a jég is elpusztított jó pár fiókát, a darányiak közül is kettőt. Moór András elmondta: kedveli a kiskanizsai gólyákat, s az irodájában is hallja a már jól megszokott kelepelésüket. Tudja, milyen veszélyek leselkednek a fehér gólyákra, s bizony, neki hiányoznának, ha nem lennének. Darázsi Zsolttól hallhattuk: a gyűrűzés elsősorban a vonulás kutatást szolgálja. - Fontos, hogy tudjuk, merre vonulnak a madarak, milyen veszélyek várnak rájuk útközben, hol pusztulhatnak el, milyen táplálkozó helyek vannak, s mikor jönnek vissza fészkelni - mondta a szakember, hozzátéve: a fiatal gólyák három-négy év múlva jönnek vissza fészkelni, akkor lesznek ivarérettek. - A gyűrűzési akció négy éve kezdődött, itt, Zalában harmadik éve csináljuk. Mióta a műanyagjelölést csináljuk, nem volt még visszafogásunk, amit le tudtunk volna olvasni. A Darázsi Zsolték által használt műanyag gyűrűk egyébként olyanok (fekete, nagy fehér betűkkel), hogy távcsővel is le lehet olvasni, ha fészken van a madár.

Tegnap Miklósfán nekik sikerült egy osztrák gyűrűzött madarat leolvasni, pár nap múlva a központban már azt is megtudják: mikor és hol gyűrűzték. Szerencsére az a gólya lámpán állt, nem a fészken, így körbe lehetett járni és leolvasni.- A fehér gólya Magyarországon védett faj, s fészkelési időszakban pusztulásuk leggyakrabban (a felmérések szerint 94 százalékban) áramütés miatt következik be - folytatta Darázsi Zsolt, aki szerint a villanyoszlopokra települő párok a leginkább veszélyeztetettek. - A fenékpusztai mentőhelyre csak Zalában évente 20-30 áramütött madarat kapunk, de az áldozatok száma ennél jóval magasabb. Volt olyan év, hogy az egyik Kanizsa melletti trafóállomáson hat Szlovákiából érkező madár pusztult el a vonulási időben. A veszélyes helyeket jelezzük az áramszolgáltató felé, olyan vezetékállásokat, szigetelőanyagokat és akadályozókat kérve, hogy ne tudjon a madár rászállni. A fehér gólya egész elterjedési területén, így hazánkban is kedvelt madár. Kelemen Valéria

No events