2011. január 29. - MAJDNEM KIPUSZTULT, most pedig hatalmas károkat okoz a szigetközi fákban. Ő a hód, aki így éli mindennapi, természetes életét. Egyesek azt mondják, hogy a hód rengeteg kárt okoz. De az embernek tűrnie kell, mert szegény állat csak eszik, hiszen élni akar. Így summázta Limp Tibor a hódprobléma lényegét, amikor felvetettem, hogy az utóbbi hetekben elterjedt a hír, a hódok óriási pusztítást végeznek a Szigetközben. Még nem lépte át a károkozás azt a határt, hogy cselekedni kell - véli a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győri Erdészetének igazgatója.
A hódok már a XIX. században a vadászok kedvenc célpontjai voltak értékes bundájuk miatt, de a század végére szinte kipusztultak hazánkban. Ezért is érzett Limp Tibor hatalmas boldogságot, amikor 1990 környékén hódrágás nyomait vette észre néhány Duna-parti fán. Nem is szólt senkinek, nehogy megbolygassák az egykor őshonos állatok életét. Aztán 1996 környékén megkezdődött a hódok telepítése Ausztriából a Hanságba és a Szigetközbe. A Dunán érkeztek Európa legnagyobb rágcsálói.
A szigetközi hódok 2008-ban kerültek először a média látóterébe. Akkor a lébényi rágcsálók kártétele miatt el kellett bontani egy gátat (nem hódvárat), mert víz öntött el egy alacsonyan fekvő területet. A helyi polgármester úgy nyilatkozott, hogy a sajtó túllihegte a hódügyet.
Kétségtelen, hogy a hódok igen látványos munkát végeznek. Ékszerűen körülrágják a fa törzsét, akár az egy méter átmérőjű példánynak is nekiesnek. Egyrészt, hogy erősítsék a fogukat, másrészt, hogy hozzáférhessenek az ízletes lombkoronához. A fák kidőlnek, s ha ez tömegesen fordul elő, akár a víz folyását is elzárhatják. Sok esetben ezek a fák az enyészeté lesznek, mert egy-egy sűrűbb területről költségesebb lenne az elszállításuk és a feldolgozásuk, mint amennyi a fa értéke. Egy hódcsalád akár száz fát is szétrághat egy hét leforgása alatt. Az a mennyiségű fa, amennyit a hód elpusztít évente, elviselhető az erdészetnek.
De mi van a magántulajdonosokkal? Hiszen ha valakinek az egész erdeje kipusztul, ki téríti meg a kárt? Senki, mert a hód védett állat, eszmei értéke 50 ezer forint. És védett állatokkal szemben elméletileg nincs kártérítés. Mégsem kell attól tartani, hogy a magántulajdonosok hatalmas transzparensekkel fognak demonstrálni a hódok ellen, mert ahogyan az erdészet igazgatója elmondta, a kárpótlások idején a vízparti telkek zöme állami tulajdonban maradt.
Nincs más megoldás, mint a károkozás megelőzése, ami nem egyszerű. Elkeríteni nem lehet egy adott területet, hiszen a vízben ez lehetetlen. A hódrezervátum sem megoldás, mert egy ilyen beavatkozás fölborítja a természet egyensúlyát. Van, aki azt vallja, ha nincs hódvár, nincs hód. De a hódvárak lerombolását természetvédelmi törvény tiltja, és aki ezt nem tartja be, az büntethető. A fákat sem lehet körbekeríteni, mert igen költséges, és a fa növekedése miatt ez idővel komoly gondot okoz. A hódnak hazánkban nincs természetes ellensége. Mivel Limp Tibor nem akarja a hódok vérét látni, a végső esetben, amitől szerinte még messze vagyunk, a speciális eszközökkel való befogásuk lehet megoldás. Biczó Henriett

FAÁGRAKTÁR. A hód kedvenc táplálékai a vízparton élő puhafák, valamint a vízben élő vízitök és fehér tündérrózsa. A fásszárúak fogyasztása őszi és téli időszakban a legjellemzőbb, ilyenkor eleségként faágakat raktároz a várába. A vár bejáratát a hódok mindig víz alatt tartják. Csökkenő vízszint esetén gátat is építenek a megfelelő vízállás biztosításához, de erre Magyarországon még kevés a példa. Becses bundájáért mindig is vadászták, régebben pedig a castoreum néven árult mirigyváladékáért is, amit főleg hisztériás nők görcsei ellen rendeltek.

No events