2011. július 26. - A világ legnagyobb juhfajának genetikai vizsgálata felfedte, hogy a hatalmas szarvat hordozó állatok óriási távolságokat tesznek meg Afganisztán, Tádzsikisztán és Kína hegyvidékes határain át. A vizsgálatot a Wildlife Conservation Society kutatói végezték el az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) segítségével. Nem invazív technika segítségével DNS-t vontak ki az ürülékmintákból. A WCS afganisztáni programjának kutatói kiderítették, hogy az afgán Pamír-hegységben élő pamírjuh - Ovis ammon polii – a kihívásokat jelentő terep ellenére is genetikailag kapcsolatban áll a szomszédos Tádzsikisztánban és Kínában élő juhokkal.
Richard B. Harris, amerikai kutató és a WCS szakembere szerint, a pamírjuhhoz hasonló, széles területen élő fajokat jó feltételek között is igen nehéz megfigyelni, követésük a hegyi élőhelyen korlátozott. „A populációs trendek és a rokoni kapcsolatok meghatározásának nem invazív módszerei rendkívül értékesek annak megállapításában, hogyan lehetne legjobban megvédeni ezen fenséges állatokat.”
Mivel a pamírjuh tünékeny állat, melyet nehéz követni, a kutatócsapat öt különböző területen, 172 állattól gyűjtött be ürülékmintákat Afganisztán, Tádzsikisztán és Kína területén. A cél az volt, hogy megválaszolják a genetikai diverzitást és az állatok kapcsolatát érintő kérdéseket. Magas pontokon kutatták a juhokat, és összegyűjtötték az ürüléket. A genetikai anyagot aztán kivonták, és statisztikai elemzéshez izolálták.
A vizsgálat eredményei szerint a juh populációi a Pamírban nagyfokú genetikai diverzitást tudhatnak magukénak. A genetikai kapcsolódás jeleit  észlelték az afganisztáni és tádzsikisztáni populációk között. A Kínában élő juhoknál azonban némi elszigeteltséget mutattak ki, mely kiemeli a nemzetközi együttműködés szükségét a régió országai között lévő folyosók védelmében.
Peter Zahler, a WCS ázsiai programjának helyettes vezetője szerint az ehhez hasonló genetikai vizsgálatok az egyetlen kivitelezhető opciók azon fontos kérdések megválaszolására, hogyan lehet legjobban védeni az olyan széles tartományban elterjedt fajokat, melyek távoli helyszíneken élnek. „A vizsgálat eredményei aláhúzzák a nemzetközi együttműködés szükségét Afganisztán, Tádzsikisztán, Kína és még Pakisztán között is annak biztosítására, hogy a pamírjuh populációk továbbra is átjárhatnak ezen hatalmas hegyvidékeken, a politikai határoktól függetlenül.”  
A WCS és az USAID segítségével az afgán kormány számos kezdeményezést indított, hogy megvédje az ország vad területeit és élővilágát. 2009-ben a kormány létrehozta az első nemzeti parkot, a Band-e-Amirt. A parkot a WCS afganisztáni programjának segítségével alkották meg. A szervezet az afgán Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökséggel együttműködve elkészítette az ország első védett fajokat felölelő listáját. Ennek értelmében ma már tilos hópárducok, farkasok, barnamedvék és más fajok vadászata.
Egy kapcsolódó erőfeszítés során a WCS most azon dolgozik, hogy korlátozza az illegális vadállat-kereskedelmet az országban. Ehhez oktatóprogramokat tart a katonai bázisokon. Emellett több mint 55 helyi közösséggel dolgozik együtt, hogy jobban kezeljék természetes erőforrásaikat, és segít nekik  megőrizni az élővilágot, miközben javítja életkörülményeiket.  
A pamírjuh vagy Marco Polo juh valójában az argali egyik alfaja, és a XIII. századi felfedező után nevezték el, aki elsőként írta le utazásai során. Az argali a Nemzetközi Természetvédelmi Unió szerint fenyegetettség közeli állapotban van.  Az emberi tevékenységek, mint orvvadászat, élőhely degradáció és –töredezés fenyegeti.

No events