2011. október 6. - Egy osztrák vadász vendég kapitális gímszarvasbikát hozott terítékre Szécsiszigetnél Évek óta nem került terítékre a szeptember 7-én Zalában elejtett kapitális gímbikához hasonlatos szarvas - vélekedtek a lapunknak nyilatkozó szakértők. A Lovászi Olajbányász Vadásztársaság elnöke, valamint az első és másodfokú trófeabírálatot végző kormányhivatalok illetékesei szerint kiváló vad csak ott eshet, ahol a táplálék, a szakmai tudás és a genetikai állomány is magas minőségű. Magyarország, úgy tűnik, megfelel ezen feltételeknek.
Kapitális gímszarvasbika esett a Lovászi Olajbányász Vadásztársaság területén szeptemberben. Mutatós trófeáját lapzártánkig első és másodfokon is elbírálták már a szakhatóságok, s az eljövendő hetekben az is kiderül, vajon a megszerzett és utóbb némileg korrigált pontszám elegendő lesz-é ahhoz, hogy a Földművelésügyi Minisztérium nemzeti értékké nyilvánítsa azt.
Zala megyében, ahogy a Délnyugat-Dunántúlon általában, nem számit ritkaságnak a kiváló trófeájú szarvas, ám a szeptember 7-én elejtett vad híre így is nagy meglepetést keltett - derült ki dr. Nagy Ferencnek, a vadásztársaság elnökének lapunk részére adott nyilatkozatából. Mint elmondta, területükön egy híján negyven esztendeje nem került terítékre ebhez fogható bika. Akkor, 1972-ben egy nyugatnémet bérvadász ejtette el azt a 14,8 kilogramm agancstömegű gímet, amely rekordernek számított a maga korában.
Most egy osztrák vendég járt szerencsével: a történész, Paul Rachbauer, aki évek óta visszajár a zalai társasághoz. Nagy Ferenc beszámolója szerint az idős férfi ritkán vadászik szarvasra, így különösen nagy élmény lehetett neki, amikor azon a szerdai alkonyon megpillantotta a Kerka patak irányából érkező csodás gímbíkát.
Az elnök büszkén írta le elbeszélésében az idős, az első becslések szerint tizenöt év körüli szarvas agancsának formáját, súlyát és összetételét, amelyeknek együtthatója akár a nemzeti értékké nyilvánításra is érdemessé teheti.
- Nyolc és tíz kilogrammos trófeasúlyú bikák esnek általában ezen a környéken, de gyakran akad felette és néha alatta is. Ahhoz, hogy egy szarvas ilyen szépen ki tudja fejleszteni az agancsát, megfelelő gének, időjárás, élettér és élelem is szükséges. Szerencsére Délnyugat-Dunántúlon ezek mindegyike adott, ám még így is előfordulhat, hogy a ránézésre kifogástalan trófea anyagsűrűsége miatt súlyban elmarad a várttól - magyarázta Nagy Ferenc.
Ezek után érthető, hogy nem csekély várakozással érkeztek meg a vadásztársaság képviselői a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága vadászati és halászati osztályának irodájába, hogy bírálatra jelentsék be a trófeát.
- A vadászati törvény szerint a gím, a dám és az őz agancsát, a muflon csigáját és a vadkan tizenhat centiméternél hosszabb agyarát kötelező bemutatni. A trófea azután kerül elénk, miután a vadászatra jogosultnál azt kikészítették, kifőzték. A kormányhivatalnál képzett trófeabíráló vizsgálja meg: gímszarvasnál - többek között - leméri a szárak hosszát, az agancs terpesztését, de megnézi azt is, milyen a súlya, színe, gyöngyözése. Az adatokat aztán betápláljuk a számítógépbe, amely kiszámolja a nemzetközileg elfogadott rendszer szerinti értéket. A 15,04 kilogrammosra mért lovászi trófea ezek alapján 261,41 CIC-pontot szerzett az első fokú vizsgálaton a zalaegerszegi hivatalban - közölte Lázár Attila a vadászati és halászati osztály vezetője, aki hozzátette: a tizenkét kilogrammnál nagyobb agancstömegű bikák tekintendők kapitálisnak - a szeptember 7-én esett gím ezt tehát szépen meghaladta.
Érdemes megjegyezni, hogy a kormányhivatalnál minden évben felállítanak egy kilövési tervet, amely figyelembe veszi a vadállomány sajátosságait, a vadkárok mértékét, valamint azt a hipotézist, hogy a vadászoknak kell betölteniük azt a szabályozó szerepet, amit a hiányzó nagyragadozóknak kellene. Fiatal, középkorú és idős bikából így például összesen ezerötszázat lehet az idén elejteni Zala megyében. A terítékre kerültek közül lapzártánkig körülbelül hétszáz esett át a trófeabírálaton. A tizenkét kilós súlyhatárt csupán hat lépte át, de az olajbányászok területén esett gímbika még közülük is kiemelkedik.
Az osztályvezetőnek nincsenek kétségei a trófea eredetisége felől. Lázár Attila ugyanakkor nem tagadta: haszonszerzési célból országszerte többen foglalkozhatnak azzal, hogy különböző módszerekkel természetellenesen nehéz agancsot fejlesztetnek fel elzártan nevelt szarvasbikákkal. A csalást kiszűrni nem lehetetlen, de nem is egyszerű bizonyítani, még nyilvánvaló jelek esetén sem.
A trófea a Zala Megyei Trófeabíráló Bizottság által megállapított pontszám alapján kimagasló értékű, így másodfokú bírálatra került a fővárosba.
A budapesti bizottság elnöke Szidnai László, a trófeabírálók doyenje, tagjai Szabó Zoltán, a Pest Megyei Kormányhivatal földművelésügyi igazgatója, Pető Zoltán, a Pest Megyei Kormányhivatal vadászati osztályvezetője és Fülöp István, az MGSZH vadászati osztályvezetője. A másodfokú bírálat során a 15,32 kilogramm súlyú trófea 250,65 CIC-pontot kapott, korát tizennégy esztendőre becsülték. - Magyarországon két évvel ezelőtt esett ehhez hasonlóan kiemelkedő bika. Az, hogy néhány évenként rendkívüli példányokat sikerül terítékre hozni, Magyarország
kiváló természeti adottságainak, az állomány remek genetikai tulajdonságainak is köszönhető. Legalább ilyen fontos azonban, hogy tartósan megfontolt, szakmailag magas fokú gazdálkodás folyjék, illetve hogy a vad élőhelyén a legkevesebb zavarásnak legyen kitéve - fejtegette Szabó Zoltán, akinek meggyőződése, hogy hazánkban együttesen, hosszú ideje teljesülnek ezek a feltételek. Aki pedig kételkedne, annak elég a nemzetközi ranglistára pillantania, ahol is az első tízben öt, Magyarországon elejtett gímagancs szerepel. Nagy Áron

SZARVASBŐGÉS. Nehezen indult, aztán nagyon hamar úgy tűnt, abba fog maradni az idei szarvasbőgés Zala megyében - közölte lapunkkal Nagy Ferenc. A Lovászi Olajbányász Vadásztársaság elnöke hozzátette, szeptember közepére aztán mégis intenzívvé vált a bőgés, ami lapzártánkkor sem ért még véget. A civilként állatorvosként dolgozó vadász, vadásztársasági elnök szerint a tartósan meleg időjárás zavarhatta meg a bikákat - A bőgést hormonális hatás okozza, amire hathat az időjárás, ám függeni nem függ attól – fogalmazott. Szabó Zoltán, a Pest Megyei Kormányhivatal földművelésügyi igazgatója viszont országosan kiegyensúlyozottnak látta az idei szezont. Megjegyezte azonban, hogy szélsőségek minden évben előfordulnak, hiszen nagy távolságok vannak az egyes vadászterületek között. Abban egyébként mindkét szakértő egyetértett, hogy a bikák agancsának többnyire nagyon szép felrakása volt az idén, s ebben a jó idő szintén szerepet játszhatott.

No events