2011. október 12. - Témáját tekintve újdonságszámba menő találkozó helyszíne volt tegnap a baróti vállalkozóközpont tanácsterme Témáját tekintve újdonságszámba menő találkozó helyszíne volt tegnap a baróti vállalkozóközpont tanácsterme: a baróti magánerdészet meghívására a brassói Transilvania Egyetem erdőgazdálkodási karának kutatói számoltak be arról az Európai Uniós projektről, melynek célja az országunkban található medve- és farkasállomány kezelésének hatékonyabbá tétele, annak a ténynek a tudatában is, hogy a két nagyragadozó egyre több esetben kerül konfliktusba az életterüket mind nagyobb mértékben birtokba vevő emberrel.
Erdővidéken már szinte közhelynek számít az esztenákon vagy a legelőkön a két állat valamelyikének a támadása, talán nincs is olyan falu, ahol ne tettek volna kárt a juhnyájban vagy a tehéncsordában, egy esetben pedig sajnos emberre is támadt a vad. A benyújtott kártérítési igényeknek a megoldása nehézkes, a probléma viszont sürgős orvoslásra szorulna, hiszen félő, hogy kicsúszik a gyeplő mindenkinek a kezéből.
Ez pedig a nyugat-európai helyzetet eredményezné, ahol gyakorlatilag mára kihalt a vadállomány: az ember pusztította ki, pontosan azért, hogy megszüntesse a konfliktushelyzeteket – mondta előadásában Ştefan Ungurean, az egyetem professzora, aki más szemszögből is feltette a kérdést: vajon van-e jogunk mindent – erdőt, vadállatot – kiirtani magunk körül, vagy a természet erőforrásait a végletekig igénybe venni?
Természetesen nem, ezért az egyetem által több más országbeli partnerrel életbe ültetett LifeExtra projekt a megoldásokat keresi: többek között szociológiai felmérést végeztek ember és vad viszonyáról, a 400 megkérdezett 18%-a erdővidéki volt. A válaszadók közül a fiatalok például úgy látják, a konfliktus oka az, hogy az ember elfoglalta a vadállatok életterét, míg az idősebb generáció tagjait elsősorban a háziállatokra leselkedő veszély aggasztja – ők úgy gondolják, a medvék túlzott elszaporodása miatt alakult ki a konfliktus. Továbbá a megkérdezettek egyötöde azonnal megölné a garázdálkodó vadállatot, fele viszont úgy látja, azok elkülönítése lenne a jó megoldás.
A szakemberek szerint ebben a problémában is az állami hatóságoké, a politikumé kellene legyen a döntő szó, amennyiben Romániában működnének az intézmények, vagy felelősségteljes törvényeket alkotnának.
A kérdés egyelőre nyitott marad, jelenleg viszont már az is előrelépésnek számít, hogy vannak, akiket foglalkoztat ez a probléma, Ungurean professzor javaslata pedig összegzésként az volt, hogy az emberek hozzák nyilvánosságra sérelmeiket, kérjék a politikusok segítségét is azok megoldására.

Leértékelődőben a medvevadászat?
Csökkent az érdeklődés a medvevadászat iránt, legalábbis az egyik legjelentősebb háromszéki vadászattal és vadállománnyal foglalkozó vállalat, az Abies Hunting adatai szerint. Sárkány Árpád, a vállalat igazgatója elmondta, ennek egyik oka, hogy mivel a medve védett állat, a kilövési kvóta is alacsony. A kisebb vadásztársaságok a kereslet csökkenése miatt lecsökkentették az árat, így egy medve kilövéséért esetenként kétezer eurót kell fizetni, ami komoly értékesést jelent, ha figyelembe vesszük, hogy egy vaddisznó esetében ez az összeg csak ötszáz euróval kevesebb. Böjte Ferenc

No events