2011. november 9. - A kolibrik nemcsak hátrafelé képesek repülni, hanem röptükben a vízcseppeket is le tudják rázni magukról, ami megóvja őket a lehűléstől és a felesleges teher cipelésétől. A parányi madarak ilyenkor kétszer olyan gyorsan rázzák fejüket, mint ültükben - állapította meg Victor Ortega-Jimenez, a Kaliforniai Egyetem kutatója és a panamai Smithsonian Trópusi Kutatóintézetnél dolgozó Robert Dudley a Proceedings of the Royal Society című folyóiratban az ORF tudományos hírportálja (http://science.orf.at) szerint.
    A kutatók három hím Anna-kolibrit (Calypte anna) permeteztek be vízzel, majd két nagysebességű kamerával vették fel a mindössze négy és fél grammot nyomó madarak reakcióit. Az egyik készülék fentről, a másik oldalról filmezte a kolibriket. A madarak a fejüket több mint 180 fokkal, testüket több mint 45 fokkal, farktollaikat és szárnyaikat pedig több mint 90 fokkal fordították el mind ültükben, mind repülés közben. A test és a szárnyak ellentétes irányban forogtak, ez a levegőben feltehetően az irányítást és a stabilizációt könnyítette meg, "ülőhelyzetben" pedig tehermentesítette az állatok gyenge lábait.
    Mivel annyira aprók, a kolibrik testtömegét néhány esőcsepp is jó néhány százalékkal megnöveli. Ezen kívül térfogatuk és felületük előnytelen aránya miatt hamarabb kihűlhetnek, mint a nagyobb testű madarak. Enyhe esőnek megfelelő permetezésnél a madarak átlagosan 67 vízcseppet ráztak le magukról másodpercenként, ami 2,2 milligramm víznek felel meg.
    A kutatók úgy vélik, tollaik mikroszerkezete teszi lehetővé, hogy ilyen hatékonyam szabaduljanak meg az esővíztől. Szélsőséges hajlíthatóságuk révén a tollvégek átlagos sebessége akár 36 százalékkal is megnőhet. A repülés közbeni megrázás az aerodinamikai kontroll egy kivételes példájának tekinthető.

No events