2011. november 9. - Gyűrűzéssel veszik számba a nyíregyházi Szelkó-tó, hivatalos nevén az Oláhréti-víztározó madárállományát november 11 és 19 között. Petrilla Attila ornitológus elmondta az MTI-nek: a szakemberek arra kíváncsiak, hogy a tó mellett épült M3-as autópálya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakasza mennyiben változtatta meg a madarak számát, fajgazdagságát és vonulását. Közlése szerint a hét végén kezdődő, nyolc napig tartó madárgyűrűzés adatait összehasonlítják majd a korábbi felmérésekével, így pontos képet kapnak az új helyzetről.
    Mint megjegyezte, a gyűrűzést megelőző terepbejárás során nem tapasztalták, hogy a sztráda hatása miatt változás állt volna be a madarak élőhelyén, persze, ezt véglegesen majd csak akkor jelenthetik ki, ha meglesznek a végleges adatok.
    Az ornitológus tájékoztatása szerint a Szelkó-tó madárvilága a leggazdagabb élőhelyek közé tartozik a Nyírségben, aminek az a magyarázata, hogy a tó partján a cserjék, köztük az olajfűzek és a bodzák termése biztosítja a vadon élő szárnyasoknak az eleséget, és a gázlómadarak is találnak megfelelő mennyiségű élelmet a tóban, különösen annak leengedésekor a sekély vízben.
    A gázlómadarak közül főként a kis- és nagy kócsag, illetve cankó kedvelt élőhelye a tó. Korábban sikerült már ott meggyűrűzni egy nagyon ritka faj, a vékony csőrű víztaposó egyik egyedét is, amelyet a megjelöléshez hálóval tudtak körbe venni és befogni a tóban.
    Kerti geze, rétisas és -héja, sőt halászsas is látható a tó körül, és gyakran feltűnnek ott a fehér-fekete tollú gulipánok. Északról vonuló madarak több egyede ugyancsak látogatja a Nyíregyháza melletti tavat, láttak már ott ezüstlilét is.
    A 250 hektáros Szelkó-tó az 1879 és 1939 közötti nagyarányú lecsapolások során maradt fenn a Nagy-Vadas-, a Nagy Szik-, a Nyírteleki-, valamint az Ököri-tóval együtt a szabolcsi megyeszékhely határában.
    Akkoriban csapolták le a gyakran víz alá kerülő mély fekvésű területeket a Nyírségben, épült meg 1882-ben a mai Lónyay-főcsatorna, amelyet a Tiszába torkollik. A főcsatornába úgynevezett főfolyások továbbítják a földekről a csapadékvizet, így a Nyíregyházát átszelő, Nyíradonytól, Kótajig húzódó, csaknem 50 kilométer hosszú Ér-patak, az 55 kilométernyi Kállay-főfolyás, illetve a 32 kilométeres Simai-főfolyás.

No events