2021. július 17. - Döntő többségükben medvék okozták a vadkárokat Hargita megyében az első félévben.

Az esztendő kezdete óta több mint félezer háziállatot pusztítottak el a nagyvadak, de portyázásaik során épületeket, háztartási berendezéseket is megrongáltak. Utóbbiakra egyelőre még állami kártérítés sem létezik.
Az elmúlt évben feljegyzett adathoz képest enyhén nőtt a bejelentett vadkárok száma Hargita megyében. A 2021-es esztendő kezdete óta, tehát mintegy fél év alatt 171 vadkárról készült feljegyzés a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségénél, ezeknek a döntő többségét medvék okozták – tudtuk meg Domokos László Józseftől. Az intézmény vezetője elmondta, a 171 vadkár közül 153 írható a medvék számlájára, a fennmaradókat pedig vaddisznók, farkasok és szarvasok okozták. A nagyvadak 73 szarvasmarhát, 48 méhcsaládot, három lovat, 158 juhot és több mint 300 háziszárnyast pusztítottak el. Az első félévben tehát jórészt a háziállat-állományban keletkezett kár, az év hátralevő részében viszont – ahogyan az a különféle termények érésének a közeledtével lenni szokott – várhatóan a terméskárok lesznek gyakoribbak. A megye minden részében történtek medvekárok, az utóbbi időben a gyergyói térségben jegyeztek fel nagyobb értékű veszteségeket, ott birkákat és teheneket öltek meg az élelem után kutató medvék, de tyúkokat is elpusztítottak, lényegében amit találtak, azt ették meg – mondta el kérdésünkre a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője. Domokos László József ugyanakkor arra is kitért, hogy történtek más jellegű anyagi károk is, Tusnádon például egy épületben rombolt egy nagyvad – a bejárati ajtót, bútorokat rongált meg, és feldöntötte a hűtőszekrényt élelmet keresve.

„Ezekre kártérítést sajnos nem tudunk felszámolni, mert nincs még rá állami kárpótlás” – tért ki a nem mezőgazdasági jellegű károk elbírálására az igazgató. A medvék által elpusztított haszonállatok, például a szarvasmarhák húsának értékét piaci áron téríti meg az állam: a csontok súlyát levonva az állat össztömegének az ötven százalékára számolnak kártérítést. A károk valós száma nagyobb is lehet, mint ami feljegyzésre került az ügynökségnél, ugyanis – amint arra a vadgazdálkodási szakemberek rendszeresen felhívják a figyelmet –, a gazdák egy része nem jelenti a károkat. Ha például nem kerül elő a medve által megölt állat fülszáma, a gazda nem is kaphat kárpótlást.
Széchely István

No events