„Tegye csak mindegyik maga kötelességét s ne valamit egyebet; hanem azt ugyan emberül.”
          (Széchenyi István: Hitel)

Schumacher angol közgazdász olyan ökonómiai körvonalazásra tett kísérletet, amely az embereket szolgálja. Alapgondolata az emberléptűség. S mivel az ember kis léptékű lény, azért mondja azt, hogy kicsi-szép.
Világjelenség volt a régi időkben, hogy a kistelepülések, a falvak, egyes csoportok pénzügyi szolgáltatói a tagi érdektől vezérelt, a tagot szolgáló szövetkezeti hitelintézetek legyenek, mert a haszonelven működő részvénytársasági bankok nem találták meg ezekben a régiókban, ezekben a szervezetekben a számításaikat.
Ezen hitelintézetek célja az volt, hogy tagjaiknak megfelelő hitelt szerezzenek, mégpedig részben a tagok üzletrészeiből, befektetéseiből, részben idegen tőkéből. Ezek voltak azok a csatornák, amelyeken át a nagybankoktól a pénz a kisiparosok műhelyébe és a kisgazdák gazdaságába eljutott.
A szövetkezetek sajátosságai röviden a következők:
autonómia,
önsegélyezés,
gazdasági demokrácia,
önkéntesség és kölcsönösség,
szociális felelősség vállalás,
szövetségi, ill. szövetkezeti gondolkodásmód,
egymással szembeni etikus viselkedés.
Ezen utóbbi gondolat nagyon lényeges, mert erre nagyon szükség van egy megfelelően működő gazdaságban.
Zsolnai László közgazdász a következőképpen ír erről: a gazdasági önérdek és az etika nem mindig jár kéz a kézben. Az etika bizonyos esetekben és bizonyos mértékig még is szolgálhatja a profitérdeket. Egy vállalkozás nem egyoldalú pénzteremtő gépezet, hanem társadalmi képződmény is. Ezek alapján lehet azt mondani, hogy bizonyos dolgok nem azért születnek meg, mert azok hasznosak, hanem azért, mert azok helyesek és jók.
A nagy világvallások példát mutathatnak, amelyek a világ- és létmegőrzést szolgálják, biztosítják a természeti rendszerek megőrzését és az emberi közösségek megélhetését:
A keresztény gazdasági rend az emberi személy méltóságát hivatott szolgálni. Ennek a célnak rendelődik alá az egyén, a vállalkozás és az állam.
A judaizmusban kettős morális kötelezettséggel bír a vállalkozó, egyrészt a profitszerzésben csak addig mehet el, amíg azzal kárt nem okoz másoknak vagy a természeti környezetnek, másrészt nyeresége egy részét karitatív célokra kell adományozni.
A taoista gazdaság az egyén belső egyensúlyára és a társadalmi harmóniára épít, kihasználva a yin és yang erők egymásra hatását, összjátékát.
A buddhista gazdálkodás egyfajta középutat testesít meg a modern gazdálkodás és a tradicionális gazdálkodás között. Sem a fékeveszett gazdasági növekedés, sem pedig az évszázados stagnálást nem akarják. A helyes megélhetés módját és az erőszakmentes megoldásokat keresi.

Őszentsége a XIV Dalai Láma a következőket mondta:
„Ha meg akarod változtatni a világot, először próbálj valamit jobbá tenni, megváltoztatni magadon. Ez segít megváltoztatni a családodat, a barátaidat, aztán így kell folytatni egyre nagyobb és nagyobb körben. Minden, amit teszünk, hatással lesz valamire és valakire”

Magyarország erdeinek jelenlegi területe, állapota több évszázados emberi tevékenység során alakult ki, az utóbbi mintegy 80 évben fokozatosan emelkedő ütemben gyarapodott, ami a nagyarányú erdőtelepítéseknek és fásításoknak köszönhető. Az eltelt évek során változott a gazdálkodás, változott az erdők tulajdonosainak összetétele és változott az ökonómiai feltétel rendszer.

Az erdőfenntartási járulék 2008. január 01.-től megszűnt, helyette új biztosítéki rendszer felállítása kívánatos, amelyet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló hatályos 2009. évi XXXVII törvény is meghatároz bizonyos esetekben. Szükséges a biztosítéki rendszer bevezetése a szakhatósági és a tulajdonosi oldalról, hiszen ha az erdőgazdálkodó nem azonos a tulajdonossal, akkor ez mindenképen hasznos, az erdősítés biztonságosabb. A biztosíték tulajdonképpen egy államilag rendszeresített mellékkötelem, amely garantálja, abban az esetben, ha az erdőgazdálkodó nem áll helyt az erdőfelújításért, azt nem a tulajdonosok költségére, hanem a biztosíték terhére lehetne elvégezni.

Az erdőgazdálkodás rendszerében az erdei haszonvételekből befolyó jövedelmek és költségek időben és nagyságrendben is változóak. A „fapiacon” különböző „erősségűek” a megjelenő résztvevők. Ha egy közös akarat mentén, piaci elvek szerint, összefogás jön létre az erdőgazdálkodás különböző szereplői között, akkor ezen egységek kiegészítik egymást, közösen létre tudnak hozni egy az önkéntesség és a kölcsönösség elvén működő pénzügyi rendszert, ami lehet egy már működő vállalkozásra épülő, hálózatának bővítésével létrejövő, vagy újonnan felállítandó szervezet - az előbbi olcsóbb, költséghatékonyabb és gyorsabban megszervezendő, míg az utóbbi egy speciális, szakágazatra létrehozandó közösség.

Ha hitelintézeti szervezetben gondolkodunk, akkor a hatályos törvények szerint a hitelszövetkezeti forma a legmegfelelőbb - példa erre az országban jelenleg működő 5 hitelszövetkezet, amelyek többsége az agrárszférához kötődik, de van egy közöttük amelyet, speciálisan a közlekedési szagágazat részére hoztak létre hajdanában-, mert ez egy olyan speciális pénzintézet, amely csak a tagjai számára nyújt pénzügyi szolgáltatásokat, betartva és érvényesítve egyfelől a pénzpiaci normákat, másfelől a szövetkezeti alapelveket. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdaságos működést tartja szem előtt, a tagsági érdek is vezérli. Érvényesül Széchenyi István Hitel című könyvében leírt gondolat „A hitel tágabb értelemben azt jelenti: hinni s hihetni egymásnak.”
A leendő erdőgazdálkodási szagágazatra létrejövő szervezet tagjai az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók, az erdészeti szakszemélyzet és faipari vállalkozások lehetnének.
A fentiek alapján így létre tud jönni egy olyan szövetkezeti közösség, amelyek maguk kívánják megoldani saját gondjaikat; a magánszemélyeknek, valamint az egyéni- és társas vállalkozásoknak a finanszírozási problémáin tud segíteni; a megtakarításaikat pedig biztonságosan, átláthatóan tudja kezelni.
A rendszer másik pozitívuma lesz az erdő tulajdon - amely egy korlátozott jogokkal rendelkező jószág - valós piaci értékének kialakítása, ami megfelelővé teszi például, hogy hitelezés fedezeteként teljes mértékben elfogadhatóvá váljon. A kiépülő rendszeren belül biztonságosan ki lehet alakítani ennek a feltételrendszerét.


Az összefogásra számos példa áll, állt rendelkezésre az elmúlt századokból.

Pl.:
Az Erdészeti Lapok oldalain is lehetett ezekről olvasni:
A Budapesten létesítendő országos központi hitelszövetkezet megalakításáról az Erdészeti Lapok, XXXVII. évf XI. füzete 1897. novemberében számolt be (1145-1148 oldal). A tagok részére felajánlotta, aki üzletrészt kíván jegyezni, az az Egyesület titkárságánál visszatartott aláírási ívén teheti meg.
Szociálpolitika és erdészet cím alatt az Erdészeti Lapok, L. évf 7. füzet, 1911. április 1.-i számában 15 oldalon keresztül tárgyalta (433-446 oldal.), hogy milyen fontos a vidéken lévő emberek összefogása, amely koordinálására az ott dolgozó erdészek alkalmasak. A megvalósításra pedig a gazdaköröket javasolja, valamint hitelszövetkezetek létrehozását, „… mert egyesülésben az erő. Ha nincs ereszalja – mondja a közmondás – fecske sincs.”

Pl.:
Debrecen város vezetőiben a XX. század elején megfogalmazodott, hogy a saját vállalatok számla forgalmát nem érdemes idegen bankok folyószámláin vezetni, hanem szükség lenne egy saját tulajdonú bankra, amelyeknél ezen összegek egyesülnének, valamint a hitelezés lévén további jövedelem is termelődhetne. Mindez 1925. december 19.-én vált valósággá, amikor is a Városi Takarék és Hitelintézet Rt. létrejött egy korábbi hitelintézetből.(Debreceni Szemle, 2000/1, VIII. évf. 1. szám.)

A következőkben röviden bemutatásra kerül a magyar hitelintézetek története, a hitelszövetkezetek tükrében, valamint a Tiszántúli Első Hitelszövetkezet.

Melléklet:
1. számú melléklet: A magyar hitelintézetek története a hitelszövetkezetek tükrében.
2. számú melléklet: A Tiszántúli Első Hitelszövetkezetet bemutatása.
3. számú melléklet: Részletek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló hatályos 1996. évi CXII. törvényből.
4. számú melléklet: Fontosabb pénzügyi jogszabályok gyűjteménye.
Záró gondolat.
Irodalom.

1. számú melléklet

A magyar hitelintézetek története
a hitelszövetkezetek tükrében

Magyarországon az első pénzintézet az Első Osztrák Takarékpénztár fiókja volt, amely  Pesten 1828-ban nyílott meg. A későbbiekben önálló bankok és takarékpénztárak jöttek létre. A bankok részvénytársasági formában, míg takarékpénztárak többnyire szövetkezeti formában alakultak meg.
A takarékpénztárak legkorábbi hazai népszerűsítője Fáy András 1839-ben dolgozta ki javaslatát a pénzintézet létrehozásáról, ennek alapján a következő évben, 1840. január 11.-én nyitotta meg kapuit a Pesti Hazai Első Takarékpénztár.
Bank létrehozásáról az első konkrét lépést Ullmann Mór pesti nagykereskedő és bankár tette meg 1830-ban. Az osztrák udvari bürokrácia csak 1838-ban engedélyezte a bank megalapítását, így 1840. október 14.-én alakult meg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amely sokáig az egyetlen bank maradt az egész országban.

Magyarországon az első szövetkezetek, a hitelszövetkezetek voltak. Az elsőt az erdélyi szászok alapították Besztercén 1851-ben. A jelenlegi ország területén a 1860-as évek közepén indult meg a hitelszövetkezetek szervezése (1864-ben Győrött, 1870-ben Székesfehérvárott, 1883-ban Debrecenben). A vidéken egy hármas szövetkezeti rendszer alakult ki: gazdakörök, hitelszövetkezetek és áruszövetkezetek
                                 HITELSZÖVETKEZETEK száma (1899 – 1952)
év    HTSZ. száma település száma tagok száma
                         714                 2124                142000
                          962                 2907                194000
1910               2270                6790                 614000
1917               2430                7147                  635000
1920               919                   2107                 271000
1930               1013                 2618                388000
                         1396                3760                 666000
1942               1500                 4360                 791000
1947                  255             nincs adat           nincs adat
1952                  150              nincs adat           nincs adat

Az I. világháború után a pénzintézetek a trianoni ország terület csökkentés, az infláció, a gazdasági visszaesés következtében súlyos veszteséget szenvedtek.
Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. A központi bank teremtette meg az első világháborút követően inflálódott korona stabilizációját, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését.
A II. világháború okozta újabb gazdasági visszaesés következtében tovább folytatódott a pénzintézetek számának csökkenése. A háború befejezését követően a pengő értékvesztése a világtörténelem eddigi legnagyobb méretű pénzromlását produkálta. A stabilizáció az 1946. augusztus 1-jén bevezetett új fizetőeszközzel, a forinttal valósult meg.

A pénzintézeteket az 1947. évi XXX. tc. államosította, ami gyakorlatilag 1952-ig elhúzódott. A hitelszövetkezeteknél is nagyarányú egyesítések mentek végbe az 1948-50-es években. 1950-től kezdve a lakossági betét-hitel kapcsolatok megszűntek, majd 1952-ben a hitelszövetkezetek is megszűntek. A bankrendszer teljesen átalakult. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, a bankrendszert egyszintűvé tették. A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került. 1956-ban alakult meg az első takarékszövetkezet.
1987. január 1-jével állt ismét vissza Magyarországon a kétszintű bankrendszer. A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez.
A országgyűlés 1996 évben elfogadta a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt, amely meghatározza és szabályozza ezen szervezetek működését.
A hatályos törvények szerint, a hitelintézet: bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.
Magyarországon a pénzpiaci szektorban 1401 db a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) általi engedéllyel rendelkező intézmény működik, ebből 195 db a hitelintézet, amelyek megosztása a következő: 29 db kereskedelmi bank, 8 db szakosított hitelintézet, 15 db külföldi bank belföldi fióktelepe, 143 db szövetkezeti hitelintézet, amelyből 138 db takarékszövetkezet, illetőleg 5db hitelszövetkezet - PSZÁF 2009. június 30.-i adatai alapján.

Hitelszövetkezetek jellemzői
A Hitelszövetkezet olyan speciális pénzintézet, amely tagjai számára nyújt pénzügyi szolgáltatásokat, betartva és érvényesítve egyfelől a pénzpiaci normákat, másfelől a szövetkezeti alapelveket. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdaságos működést tartja szem előtt, elsősorban a tagsági érdek vezérli, érvényesül a szolidaritás elve. Ugyanakkor jelen van a banki gazdálkodás három fő célja is:
- biztonság
- jövedelmezőség
- és a fejlesztés.
Mivel speciális szövetkezeti formáról van szó, ezért különös jelentősége van a pénzügyi stabilitás megteremtésének és fenntartásának.

Jelenleg 5 Hitelszövetkezet működik Magyarországon. Az 5 Hitelszövetkezetnek több mint 20 ezer tagja van, 30 településen működik egysége, áll tagjai rendelkezésére. A Hitelszövetkezetek mérlegfőösszege meghaladja a 10 milliárd forintot, a betétállomány a 14 milliárd forintot, a hitelállomány a 11 milliárd forintot.

A szövetkezésnek, ezen belül a hitelszövetkezeti forma nagyobb mértékű elterjedésének az utóbbi években nem kedvezett sem a gazdaságpolitika, sem a szövetkezetpolitika. A pénzintézeti törvényi változások jelentősen megszigorították a szövetkezeti hitelintézetek működését, ezek közül is kiemelve drasztikusan megnövelték a működéshez minimálisan szükséges saját tőke nagyságát. A pénzpiacon jelenlévő szövetkezetek egy része ezeknek a követelményeknek csak úgy tudott megfelelni, hogy szervezeti önállóságát feladva más szövetkezeti hitelintézettel egyesült. 

A világon mindenütt támogatásban részesülnek azok a szövetkezeti közösségek, amelyek meg kívánják oldani saját gondjaikat. A rendszerváltás óta minden kormányzat magára hagyta a szövetkezeteket, ezen belül a szövetkezeti hitelintézeteket is. Mintha nem lenne kívánatos cél, hogy a szinte kizárólag magyar tulajdonban lévő, elsősorban helyi igényeket kielégítő szövetkezeti hitelintézetek a pénzpiac napjainkban is zajló újraelosztása során meg tudják tartani piaci pozícióikat. A hitelszövetkezetek az elmúlt majd két évtizedben semminemű anyagi, szabályozásbeli támogatást nem kaptak, miközben számos kereskedelmi banknak tőke injekciót adott az állam. Az elmúlt évek megváltozott feltételei azt eredményezték, hogy új hitelszövetkezetek 1995 óta már nem alakultak, pedig egy szakmailag felkészült csoport segédkezet az 1994 és 1995-ben létrejött szövetkezetek létrehozásában, akik mind a mai napig aktívan tevékenykednek a pénzvilágában és most is szívesen rendelkezésre állnak a felmerülő kérdések és feladatok megoldásában.

2. számú melléklet

A Tiszántúli Első Hitelszövetkezet bemutatása

Tizenöt évvel ezelőtt, 1994.-ben a Hajdú-Bihar megyében lévő mezőgazdasági szövetkezetek és jogutódjaik, valamint magánszemélyek úgy döntöttek, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén is ki kívánják használni a szövetkezésben rejlő előnyöket, mert úgy gondolták, hogy az összefogás, a szövetkezés csak hasznos lehet, hiszen az alulról jövő kezdeményezéssel létrejövő, demokratikus elveken alapuló szövetkezeti szerveződés mindig tagjait szolgálja, ezek alapján megalakították a Tiszántúli Első Hitelszövetkezet, a hatályos szövetkezeti és pénzintézeti törvények maradéktalan betartása mellett. A hitelszövetkezeti szerveződés tehát a szövetkezeti agrárszektorból indult, az okok az egyéni és társas vállalkozások finanszírozásának elégtelenségében, a megtakarítások biztonságos, átlátható elhelyezésének igényeiben keresendők.
A társaság létrehozásának előzménye is volt. A mezőgazdasági szövetkezetek az 1970-es években likviditási gondjaikat enyhítendő Kölcsönös Támogatási Alapot (KTA) hoztak létre. 1995-ben az egyébként igen jól működő szervezetet a jogszabályi változások következtében meg kellett szűntetni.

A Tiszántúli Első Hitelszövetkezetet az elmúlt tizenöt évben a legfontosabb pénzintézeti tevékenység végzésére vonatkozó engedélyeket megkapta.
betét gyűjtése;
pénzkölcsön nyújtása; (hitelezés, faktorálás)
pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
kezesség és bankgarancia vállalása;
bankszámla kezelés;
pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);
letéti szolgáltatás.

A Hitelszövetkezet, mint minden hitelszövetkezet, szolgáltatásait kizárólag csak a tagjai körében, érdekében és ellenőrzése mellett végezheti. A Hitelszövetkezet taglétszáma folyamatosan nő, több mint 1.700 tagja van, melynek 90%-a természetes személy. A Hitelszövetkezet ügyfélköre továbbra is szinte teljesen az agrárszférához kötődik, nagy része mikro és kisvállalkozás. Az új belépő tagok főleg az alapító tagok tagjai, illetve azon szervezetek, magánszemélyek közül kerülnek ki, akik valamilyen üzleti kapcsolatban állnak az alapító szervezetekkel.
A Hitelszövetkezet működési területe döntően az Észak-alföldi régióra, ezen belül is elsősorban Hajdú-Bihar megyére koncentrálódik. Jelenleg a debreceni központi egységen kívül a megye 6 településén működtet egységet a Hitelszövetkezet.
A Hitelszövetkezet folyamatosan teljesíti az üzleti tervben rögzítetteket. Az elmúlt évek pozitív mérleg szerinti eredménye mellett azt tekinthető a legnagyobb eredménynek, hogy a Hitelszövetkezet számos tevékenység végzéséhez szerzett jogosítványt, folyamatosan fejleszt, az intézmény működőképes, megfelelő színvonalon, biztonságosan ki tudja szolgálni tagjait.

A Hitelszövetkezet többek között tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA), mely garanciát vállal a hitelszövetkezetnél elhelyezett betétekre és a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapnak (HBA), mely az intézményvédelmet látja el.

(Tiszántúli Első Hitelszövetkezet 2004.-ben megjelent „Az első tíz év 1994-2004.” kiadványa, valamint az alábbi honlap alapján: www.hitelszov.hu)

3. számú melléklet

Részletek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló hatályos 1996. évi CXII. törvényből:

A jegyzett tőke legkisebb összege
„9. §  (3) Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.”

Pénzügyi intézmények engedélyezése
„14. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges … a hitelintézet: a) alapításához;”

…valamint számos személyi és tárgyi feltételek feltételnek kell megfelelni, mint pl:
 a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek,
 a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség,
 ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás,
 a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv,

Szövetkezeti hitelintézet
„216. § (1) Szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozást legalább tizenöt tag, szövetkezeti hitelintézetet legalább kétszáz tag alapíthat, illetve működtethet.
(2) Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai, a jogi személyek száma azonban nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát.
(3) Szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) - a Magyar Állam, a feladatkörében eljáró önkéntes intézményvédelmi alap, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.

(Honlap: www.pszaf.hu)

4. számú melléklet

Fontosabb pénzügyi jogszabályok gyűjteménye


A PSZÁF érdekkörébe tartozó törvények
2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
2006. évi LXIX. törvény az európai szövetkezetekről
2006. évi X. törvény a szövetkezetekről
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről
2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról
2001. évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról
2000. évi C. törvény a számvitelről
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
1997. évi XXX. törvény a jelzálog hitelintézetről és a jelzáloglevélről
1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról


A PSZÁF érdekkörébe tartozó kormányrendeletek
381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről
380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről 
234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről 
200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről 
196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről 
227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről 
297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet a pénzváltási tevékenységről
250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól
41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről

A PSZÁF érdekkörébe tartozó pénzügyminiszteri rendeletek
45/2008. (XII. 31.) PM rendelet a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról
28/2008. (X. 10.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (Pmt.) meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokról
35/2007. (XII. 29.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről
27/2007. (XII.20.) PM rendelet az összevont alapú szavatoló tőke és az összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról
21/2007. (IX. 15.) PM rendelet a hitelintézetek befektetési szabályzatáról
12/2002. (II. 20.) PM rendelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról

A PSZÁF érdekkörébe tartozó PM utasítás
8/2007 (MK.64.) PM utasítás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról 

Egyéb
2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról (2009. november 1-jén lépett hatályba)
18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet a pénzforgalom lebonyolításáról (2009. november 1-jén lépett hatályba)
(A magyarországi jogszabályok teljes és hatályos szövege megtalálható az alábbi honlapon: jogszabálykereső a www.magyarország.hu)

Záró gondolat:

Széchenyi István: Hitel - részlet:
„Istenért! Nyissuk fel szemeinket, vegyük hasznát eszünknek. Minekünk is mozdulnunk kell, akár akarjuk, akár nem, s nehogy hátrafelé nyomattassunk, lépjünk inkább előre! … bírjuk inkább elszánt hazafiságunk s hív egyesülésünk által drága anyaföldünket szebb virradásra. Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; – én azt szeretem hinni: lesz! „

(Irodalom:
Az első tíz év 1994-2004. Tiszántúli Első Hitelszövetkezet, Debrecen 2004.
E. F. Schumacher: A kicsi szép, KJK, Bp, 1991.
Széchenyi István: Hitel, Budapest. 1828-1829.
Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika, Helikon kiadó, 2001.
A tárgyban érdeklődök részére ajánlom a fenti olvasmányokat.)


Köszönöm a figyelmet!
További jó munkát, jó egészséget, jó szerencsét kívánok!

Debrecen, 2009. december 18.

         Puskás Mihály

No events