b_150_150_16777215_00_images_stories_sport_igalydiana2_k.jpg
2021. április 9. - Igaly Diána halálával nemcsak nagy sportolót, hanem ikont is vesztett Magyarország

Amikor először indult olimpián, még nem is indultak külön nők koronglövészetben, szégyent így sem vallott. Nem sokkal később már hibátlan eredménnyel nyert olimpiát.
Az 56 évesen koronavírus-fertőzésben elhunyt Igaly Diánával halálával nemcsak egy nagyszerű sportolót vesztettünk, hanem azt az embert is, aki egyáltalán feltette a női sportlövészet térképére Magyarországot.
Az 1965. Január 31-én született Igaly igazi sportdinasztiába született bele, hiszen már a szülei is sportlövők voltak: édesapja, Igaly József csak azért nem szerepelhetett a montreali olimpián 1976-ban, mert nem volt párttag. A csalódástól függetlenül Igaly Diána gyorsan rátalált a sportlövészetre: tízéves kora előtt már a lőtéren gyakorolt, 13 évesen pedig igazolt sportoló lett, versenyszáma a koronglövészet/skeet volt. Képességeit nemcsak a sok gyakorlás csiszolta tökéletesre, hanem édesapja is, aki különleges technikát dolgozott ki számára, ám ennek részleteibe nem avatta be a világot.
1983-ban már meg is jött az első siker, és Igaly megnyerte az junior Európa-bajnkságot, a felnőttek között 1989-ben pedig édesanyjával, Igaly Józsefnével együtt csapatban nyert világbajnoki bronzérmet. Az első helyre sem kellett sokat várni, 1990-ben meglett az első felnőtt világbajnoki címe csapatban. "Édesapám úgy halt meg, hogy már tudta, az ötkarikás indulás is elérhetővé vált a számomra, és nekem ugyan nem, de édesanyámnak azt mondta, hogy ott leszek" - mondta a MTI-nek.
Valószínűleg már 1992-ben látványos sikerei lehettek volna a barcelonai olimpián, de ott még a saját számában nem is volt külön versenye a nőknek, ezért a férfiakkal együtt rajthoz állva a hatvan indulóból 42. lett, de itt fontos kiemelni, hogy összesen öt nő tudott egyáltalán indulási jogot szerezni. “A nézőnek lehet, hogy úgy tűnik, a sportlövőnek csak állnia kell és célozni, legyen az férfi vagy nő. Azonban jelentős különbségek vannak, és mint minden sportágban, itt is gyengébbek vagyunk a férfiaknál, talán csak a sakk ugrik be, ahol a nők egyenértékűek a férfiakkal. Fizikálisan és mentálisan is máshogy reagálunk. Sokkal érzékenyebben éljük meg a nehézségeket, úgyhogy jobb, hogy külön versenye van a két nemnek” - mondta egy az Origónak adott interjúban.
Édesapja 1997-es halála után a sikerek ellenére majdnem abba is hagyta a sportot, de végül édesanyja vette át az edzői feladatokat. Ez olyan jól sikerült, hogy már 1998-ban világbajnok lett, ráadásul világcsúccsal, és mivel a női skeet 2000-ben külön versenyszám lett Sidney-ben, már meg is lett rá a kvótája ezzel: a tizenhárom indulóból az alapversenyen második lett, a 25 lövéses döntőben az ausztrál Tash Lonsdale-lel együtt harmadik lett, így szétlövés döntött a bronzéremről, amiben ő lett a jobb.
Első olimpiai érme után 2002-ben újra világbajnok lett, 2004-ben pedig az athéni olimpián ért a csúcsra: már az alapversenyt is az első helyen fejezte be, a döntőben pedig egyáltalán nem hibázott, és mind a 25 korongot kilőtte, 97 koronggal megnyerte az olimpiát, ő lett az első női bajnokunk sportlövésben.

b_150_150_16777215_00_images_stories_sport_igalydiana_k.jpg
2008-ban Pekingben csak a tizenharmadik helyen végzett, a londoni olimpiára pedig már nem jutott ki. Ezek után két év szünetet tartott, de úgy tervezte, visszatér, de ekkorra már nemcsak magával kellett megküzdenie, hanem a hatóságokkal is: éveken át húzódó vitája a Budaörs vezetésével az ottani lőtere miatt abban csúcsosodott ki, hogy valahányszor edzeni próbált a budaörsi lőtéren, megjelent a rendőrség, és megakadályozta az érdemi gyakorlásban. A város vezetése a túl nagy zajra hivatkozott. Az évekig húzódó ügy megoldása az lett, hogy a családi lőtér csak korlátozott ideig üzemelhetett, a napi kétszer két óra edzési lehetőség pedig megpecsételte Igaly olimpiai reményeit. "Az olimpiára olyan felkészülési menet kellene napi szinten, amit a pálya limitált használati idejében nem tudok teljesíteni. Így is évekig készültem más pályákon, ráadásul ez nagyon sok pénz. Egy rendes olimpiai felkészülő edzés egy napja számomra vendégségben olyan ötvenezer forintba kerül" - mondta ezzel kapcsolatban.
2012 áprilisában a MOB sportolói bizottságának tagja lett, 2013 novemberétől pedig a magyar koronglövők szakágvezetője lett. Az édesapja emlékére 2007-ben alakult Igaly József Lövészklubban utánpótlással foglalkozott, de az aktív versenyzsésről nem mondott le: még ötvenéves kora felett is aktívan versenyzett, bár olimpiára már nem jutott ki.
Ugyan a saját olimpiai versenyszámát hanyagolta, sokáig utalt arra, hogy ez még nem végleges: “Ha 68 évesen még olimpiai bronzérmet lehet szerezni – ahogy ez már megtörtént –, akkor azt mondom, hogy amíg van motivációd, jó az idegrendszered, jó a szemed és jó a reflexed, addig van esély. Minél kevesebbet versenyzek skeetben, annál messzebbre kerülök az élvonaltól, de kimondani nem akarom, hogy abbahagytam, mert amíg nem magamtól mondhatom ki, hanem presszióból kéne, addig én nem vonulok vissza. Méltatlan lenne a pályafutásomhoz, az eredményeimhez és a 35 évemhez, hogy egy ember kénye-kedve miatt mondjam ki, hogy befejeztem” - mondta az NLC-nek adott interjújában 2016-ban.
Hatszor választották az év magyar sportlövőjévé (1994, 1998, 1999, 2000, 2002, 2004), 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét, 2004-ben pedig az Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2019-ben életműdíjat kapott a Magyar Sportlövők Szövetségétől.

 

No events