Strasbourg/Brüsszel, 2021. június 9. - Az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén nagy többséggel állásfoglalást fogadott el, amelyben az uniós klímarendelethez hasonló biodiverzitási jogszabály megalkotását javasolja.
    

Az állásfoglalás megerősíti az Európai Bizottság új, a biológiai sokféleség megóvására létrehozott stratégiáját, amely többek között a növényvédő szerek, a műtrágyák használatának 50 illetve 20 százalékos csökkentését, valamint az ökoszisztémák 2050-ig történő megerősítését irányozza elő, ám hangsúlyozza, hogy a stratégia megvalósításához külön biodiverzitási jogszabály bevezetése szükséges.
    A képviselők úgy vélik, hogy az új stratégiának megfelelően kell kezelnie a természetben bekövetkező változások mind az öt fő kiváltó okát: a területhasználat változását; az élőlények közvetlen kizsákmányolását; az éghajlatváltozást; a környezetszennyezést; valamint az idegenhonos inváziós fajokat. Európában évente 20 milliárd eurót kellene költeni a biológiai sokféleség megőrzését célzó lépésekre - hangsúlyozták a képviselők.
    Az EP szerint 2030-ra, az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani, 25 százalékának pedig ökológiai gazdálkodás alatt álló területnek kell lennie. Emellett fokozni kell a vadon élő állatok és növények védelmét, és növelni kell a városi területek biológiai sokféleségét például zöld tetőteraszok bevezetésével.
    A képviselők ellenzik a glifozát tartalmú gyomirtó szer használatának engedélyezését az EU-ban, és a beporzók fokozottabb megóvására szólítanak fel. Azt szorgalmazzák továbbá, hogy a gazdálkodók a természet szempontjából biztonságos növényvédelmi szereket használjanak, és csökkentsék a káros növényvédő szerek használatát.
    Tóth Edina a Fidesz uniós parlamenti képviselője az EP állásfoglalásához fűzött sajtóközleményében kiemelte: a biodiverzitási stratégiát úgy kell megvalósítani, hogy az lehetőséget és ne növekvő terheket jelentsen a magyar agrárium szereplői számára. "A biodiverzitás megóvására tette erőfeszítések támogatandók, de a megvalósításhoz először az uniós gazdálkodók számára kell megteremteni a lehetőséget arra, hogy eleget tudjanak tenni a jelentésben megfogalmazott szigorú biogazdálkodási vállalásoknak" - fogalmazott. Hozzátette, hogy a jelentésben megjelenő európai baloldali javaslatok ellehetetleníthetik a magyar gazdák munkáját, ez pedig az élelmiszerárak jelentős növekedését is maga után vonhatja.
    Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerint az EU nem kényszeríthet olyan vállalásokat a magyar gazdákra, amelyek minden tudományos alapot nélkülöznek. Véleménye szerint a Bizottság nem járt el felelősségteljesen, mivel hatástanulmány nélkül tette közzé javaslatát.
    A képviselő arra is kiért, hogy az erdészet vonatkozásában rossz sorrendben születnek a döntések: először az új uniós erdészeti stratégia kialakítására lett volna szükség, azonban most ennek hiányában kész tények elé állítják az erdészeket.
    "Magyarország elkötelezett a fenntartható erdőgazdálkodás iránt. Úgy gondoljuk, hogy az erdők multifunkcionális szerepét kell erősíteni az EU klímavédelmi és biodiverzitás célkitűzéseinek eléréséhez. Magyarország célja például az erdős és a fával borított területek 27 százalékra növelése 2030-ig . Az EP jelentése nem ezen céloknak megfelelően tünteti fel a fenntartható erdőgazdálkodást" - tette hozzá.

 

No events