Budapest, 2021. július 19. - Az Erdélyi-szigethegység klímájának és tájhasználatának 1500 évet felölelő történetét vizsgálva arra jutottak a kutatók, hogy az erdőirtásokat és a pásztorkodás intenzitását nem a klímaváltozás határozta meg, hanem a térségben zajló társadalmi és gazdasági folyamatok.
    

Jakab Gusztáv, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója és kollégái az Environmental Archaeology szaklapban közölték eredményeiket - közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hétfőn az MTI-vel.
    "Rendkívül népszerű a kutatók körében a múltban bekövetkezett természeti, társadalmi és gazdasági változások mögött klimatikus okokat keresni, gondoljunk csak a kis jégkorszak kiterjedt hatásaira a 17. században. Kutatásaink arra hívják fel a figyelmet, hogy ez nem törvényszerű. Egy jól szervezett társadalom, mint amilyen a középkori Magyar Királyság is volt, alkalmazkodni tud a változó környezethez. Ez a várható globális klímaváltozás kihívásait figyelembe véve fontos üzenetet hordoz számunkra is" - jegyezte meg Jakab Gusztáv egyetemi docens, a MATE Környezettudományi Intézet Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének oktatója, a cikk első szerzője.
    Kutatásaik alapján a havasi területek használata akkor vált különösen intenzívvé, amikor a helyi hatalmi és egyházi központok és uradalmak megerősödtek, az építkezési szokások megváltozása miatt megnőtt a faanyag iránti igény, majd egy havasi gazdálkodáshoz alkalmazkodott népcsoport is megjelent a térségben. "A havasi területek erőforrásainak kiaknázását tehát a középkorban és a kora-újkorban sokkal inkább a változó igények és a gazdasági tevékenység szervezettsége határozta meg, mintsem a klímaváltozás" - írják.
    A közlemény szerint a cikk átfogó értékelést nyújt a középkori Erdély gazdasági, társadalmi és természetföldrajzi változásairól, olyan témákat érintve, mint a Bolgár Birodalom erdélyi terjeszkedése a 9. században, a magyar államalapítás hatásai a természeti környezetre vagy a románság erdélyi terjeszkedésének háttere.
    Mint írják, Jakab Gusztáv 2016 óta tagja annak a Benkő Elek által vezetett nemzetközi kutatócsoportnak, melynek célja a Kárpát-medence középkori környezettörténetének interdiszciplináris módszerekkel történő feltárása.
    A kutatócsoportban régészek, történészek, geológusok és biológusok dolgoznak együtt, az elemzések pedig történeti dokumentumok, valamint a lápok tőzegrétegeiben megőrzött információk, például pollenszemek és mohamaradványok együttes értékelésén alapulnak. A kutatócsoport ezek segítségével egyidejűleg képes vizsgálni a tájhasználati változásokat okozó környezeti és társadalmi tényezőket.