b_150_150_16777215_00_images_stories_fak_zemplenbukk_k.jpg
2021. július 27. - A magyar Néprajzi Lexikon azt írja, a hagyásfa hasznos gyümölcsöt termő fa (vadalma, vadkörte, berkenye, som, szelíd gesztenye, mogyoró stb.), melyet erdőirtás alkalmával meghagynak, hogy a szántóföldeken, legelőkön, utak mentén, mezsgyéken tovább teremjen.

A hagyásfákat a napfény jobban éri, más fák nem nyomják el őket, a lombjuk alatti földet a pihenő állat megtrágyázza, törzsüket simára dörzsöli, s így a kártevő rovarok elpusztulnak.
Ez azonban számunkra most nem mérvadó, annál inkább a Pallas Nagylexikonban olvashatók, mely szerint a szélerdők levágása alkalmával sok esetben a vágás területén egyes fákat oly célból hagynak meg, hogy a következő vágásforduló végéig ezek erőteljes, értékes fákká növekedjenek.
Ez történt a Zemplénben is ezzel a bükkel. Megyünk-megyünk hegynek föl, árkon-bokron, hegyen-völgyön át a tűző napon és egyszer csak egy ilyen mesebeli látvány tárul a szemünk elé. A fa praktikus előnyei, kiterjedt lombkoronája miatt hűvös van alatta, akad egy kevésbé hasznot hajtó is, mégpedig az, hogy szép.
Mintha egy szabályos kör közepén állna ez a magányos fa a Zempléni-hegységben, a regéci várhoz vezető túraútvonalon. Mi mást is lehetne vele csinálni a csodálat mellett ha még fiatal az ember, mint megmászni és pózolni néhány fotóhoz. Arany T. János

 

No events