b_150_150_16777215_00_images_stories_allatok_hernyofejcsgy1.jpg

2014. áptilis 16. - A gyapjaslepke (Lymantria dispar) Európában, így Magyarországon is őshonos lepkefaj.

Tömegszaporodására és nagy mennyiségű hernyóra 8-10 évente kell számítani. A korábbi, 2004-2006-os, rendkívüli mértékű elszaporodás után 2013-ban ismét tömegesen jelentek meg a hernyók elsősorban Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Hajdú-Bihar, Somogy, Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, de találkozni lehetett velük az ország számos erdőterületén – tájékoztatott a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája.

A hernyók idén az enyhe tél miatt már április elején megkezdték a kelést, amit a fák törzsén található petecsomókból jól lehet látni. Ezután arra lehet számítani, hogy a fák koronájába mászva a frissen kifakadt lombozaton kezdik meg a rágást. Legkedveltebb táplálékuk a különböző tölgy fajok, de tömegszaporodás esetén gyakorlatilag bármilyen növényen, akár tűlevelűeken is előfordulhatnak. Szintén találkozhatunk velük kerti haszonnövényeken, hiszen szívesen táplálkoznak különböző almatermésű, csonthéjas termésű gyümölcsfákon, de megélnek szőlőn, lombos díszfákon és díszcserjéken is.

b_150_150_16777215_00_images_stories_erdokar_gyapjasgyulaj201305.jpg

A kisméretű hernyók, az általuk kibocsátott repítő selyemszálak segítségével akár több kilométerre, így lakott területekre is eljuthatnak.  Előzetes felmérések alapján az elmúlt évben induló tömegszaporodás több megyében megállt, mérséklődött, idén várhatóan nem kell országos méretű károkkal számolni. Számottevő hernyórágásra azonban Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyében számítani lehet.

A gyapjaslepke tömeges szaporodása 2-3 év alatt magától összeomlik a fellépő táplálékhiány miatt, valamint az őket fogyasztó más rovaroknak, illetve saját kórokozóiknak köszönhetően. A hernyók tavaszi, nyár eleji rágása után a fák újra kihajtanak, ősszel az erdőben járva gyakran már csak a szakértő fedezi fel a gyapjas lepkék nyomait. Az egészséges fák általában nem szenvednek maradandó kárt, az évente ismétlődő rágás azonban lassíthatja a növekedésüket, a gyengébb egyedek elpusztulhatnak.

A vegyszeres védekezés inkább tüneti kezelés, erre főleg akkor van szükség, ha a hernyók veszélyeztetik az erdők állapotát, vagy tömeges megjelenésük zavarja a környéken élők mindennapjait, az üdülők és a túrázók pihenését. Gondos mérlegelés után – az elmúlt évi, sikeres védekezés tapasztalatait is felhasználva – elsősorban a turizmus és a helyi lakosság megzavarásának megelőzése érdekében a Balaton-felvidéken az állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságok április közepétől várhatóan 1600 hektár erdőterületen védekeznek a károsító ellen.


A hernyók testét borító erős szőrzet, amely az állat védelmét szolgálja, az emberi bőrrel érintkezve elvétve allergiás reakciót – viszkető bőrpírt, esetleg hólyagokat – okozhat, amely ritkán orvosi segítséget is igényelhet. A bőrtünetek általában a szabadidős tevékenység után 8-12 órával jelentkeznek. Annak érdekében, hogy a kellemetlenséget elkerüljük, szükség van az alapvető higiéniás előírások betartására és vigyázzunk arra, hogy a szőrös lepkehernyók ne kerüljenek a bőrre.

No events