2015. június 9. - Az Alföldi Erdőkért Egyesület Természettel az Emberért Fórumsorozat keretében Az alföldi erdők jelentősége és jövőbeni szerepe a vidékfejlesztésben címmel tartotta alapításának negyven éves megemlékezését 2015. június 2-án, Bugacon, a KEFAG Vendégházában.
Az esemény az Európai Fenntarthatósági Hét (European Sustainable Development Week) programjainak regisztrált állomása volt. Igazodva a Nemzeti Erdőtelepítési Program közép- és hosszú távon megfogalmazott céljához - az Alföldfásítás, a fenntarthatóság, a klímaváltozás és e pontok kapcsolata a vidékfejlesztéshez –, e témák köré csoportosították a tematikát.
A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt részéről Sulyok Ferenc vezérigazgató köszöntötte a megjelenteket.
Külön öröm számomra – fogalmazott a vezérigazgató -, hogy a rendezvénynek itt Bugacon, az alföldfásítás emblematikus helyén adhatunk otthont. Itt az Alföldön egy olyan tájnak a közepén mely hazánk területének a fele, 44 ezer km2 nagyságú, s ami itt történik, az egyben meghatározza az ország sorsát!
Itt a Magyar Alföldön volt kontinensünk legnagyobb táj átalakítása a vízrendezés! Itt született meg hazánk első két nemzeti parkja, itt született meg Himnuszunk is, itt élt és alkotott lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor is!
Az Alföld igazi értékeire hazánk nagyjai hívták fel a figyelmet, Tessedik Sámueltől Kaán Károlyig, de talán a legnagyobb magyar, Széchenyi István fogalmazta meg a legjobban az Alföld jelentőségét:
„Minél fogva én (...), mint dunántúli és felföldi, kit a Tisza völgye közvetlen nem érdekelhet (...), még is nem csak magasb szempontbul kívánom a magyarság e bölcsőjének minél előbbi és minél férfiasb kifejlését, hanem azon alárendeltebb ok miatt is, mely szerint világos előttem - s bár ne volna e tekintetben olly sok vak - hogy bizony a dunántúli és egyéb magyarság is nemzetiség dolgában csak hervadozni és korai halálra jutni fog, ha pusztulásnak indul a' Tisza-völgy!,,
A pusztulás elkerülésére sok Alföldi program készült, s már az 1700-as évek második felében is fontosnak tartották az alföldi fásításokat, de a legátfogóbb az 1923-as Kaán Károly féle komplex programot tartjuk mérföldkőnek!
Büszke vagyok rá, hogy az alföldfásítás hősies erőfeszítéseiből a KEFAG ZRT jogelődjei is derekasan kivették a részüket. Az erdőgazdasági kollektíva évente csúcsteljesítményt produkálva 3-4000 hektár erdőtelepítést végzett. Az éves kézi és gépi ápolás nagysága 30.000 hektár felett volt! Hatalmas munka volt!
Természetesen mindezt csak együttműködéssel lehetett elvégezni. Az Erdészeti Tudományos Intézetnek felbecsülhetetlen szerepe volt ebben, nem hiába lett állomása Kecskeméten!
A feladat azonban még nem tekinthető befejezettnek. Ma még nagyságrendileg
700 000 hektár „parlag" terület van, ahol valójában semmiféle agrárhasznosítás nincs. Rosszabb esetben ezek teljesen elhanyagolt területek, jobb esetben jelképes művelés alatt állnak, azaz évente egyszer megtárcsázzák őket a területalapú támogatás miatt!
El kell dönteni, hogy ezekkel a területekkel mi legyen! Mindazonáltal nem mehetünk el azon téves felfogás mellett sem, hogy egyes vélemények szerint az Alföldön jelenleg is túl sok az erdő! Természetesen a mezőgazdasági területek után igénybe vehető támogatások nagy kísértést jelentenek...
„Az Alföldi erdők jelentősége és jövőbeni szerepe a vidékfejlesztésben" folyamatosan aktuális kérdés! – zárta gondolatait Sulyok Ferenc. (z)