2022. november 28. - A Fenntartható Pénzügyi Platform biológiai sokféleségre és ökoszisztémákra vonatkozó végső ajánlásait most teszik közzé.
Ebből a hozzájárulásból az Európai Bizottság elkészíti második taxonómiai felhatalmazáson alapuló törvényét. Az európai erdőtulajdonosok csalódottak a végeredmény miatt, és bíznak abban, hogy a Bizottság gyakorlatorientáltabb megközelítést mérlegel. Maria Pohjala, a CEPF szakpolitikai tanácsadója és a Platform munkájában közreműködő egyik tag hangsúlyozta, hogy „a CEPF nem tudta jóváhagyni a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák tekintetében az „erdészeti és fakitermelési” tevékenység technikai átvilágítási kritériumait. Ennek oka a fennmaradó három megoldatlan probléma: az önkényesen választott erdőgazdálkodási kategóriák, a biodiverzitásra vonatkozó intézkedések végrehajthatatlan küszöbértékei, és nem utolsósorban a hiányos tudományos alap. Először is, a kritériumok jelenlegi állapotában olyan erdőgazdálkodási kategóriákat jelentenek, amelyek a megvalósíthatatlan koncepciók, definíciók és kritériumok miatt ellentmondanak a meglévő erdőgazdálkodási gyakorlatnak. Ezen túlmenően nem veszik kellőképpen figyelembe a releváns helyi körülményeket, amelyek hátráltathatják a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma megőrzésével kapcsolatos tényleges intézkedések sikerességét. Másodszor, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedések jelenlegi küszöbértékei gazdálkodási szinten nem hajthatók végre, és jelentős és szükségtelen bonyolultsághoz vezetnek azon erdőtulajdonosok számára, akik szeretnék követni a kritériumokat. Végül, a kritériumok alapjául szolgáló tudományos irodalom nem átfogó és nem konszenzusos. Hiányzik a meglévő irodalom teljes elemzése, amellyel a kritériumokat áttekintő tudósok foglalkoztak. Ezenkívül a kritériumok olyan küszöbértékeket határoznak meg, amelyek nem veszik figyelembe a nemzeti erdészeti jogszabályok rendelkezéseit, amelyek nem támogatják a sikeres végrehajtást. Az európai magánerdő-tulajdonosok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a kritériumok alaphipotézise azt feltételezi, hogy a fenntartható, többfunkciós erdőgazdálkodás a legtöbb esetben nem járul hozzá lényegesen a biológiai sokféleséghez. „Az európai erdőtulajdonosok hangja nem hallatszott jól a folyamat során. Bár a nyilvános konzultáció értékes észrevételeket adott a kritériumkészítés egyoldalú tudományos bizonyítékairól, valamint a kritériumok alkalmazhatóságáról, ezek az észrevételek a végső megközelítésen csak kis mértékben változtattak.” – mondja Pohjala. Ennek eredményeként az európai erdőtulajdonosok túlnyomó többsége nem tudna megfelelni a kritériumoknak, és nem juthatna hozzá egy esetleges taxonómia-kompatibilis finanszírozáshoz. Ez hátráltathatja az erdőtulajdonosok hosszú távú elkötelezettségét erdeik gazdálkodásában és jó állapotának megőrzésében, miközben aktívan és jelentős mértékben hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Ezenkívül teljes mértékben ellentétes lenne az európai társadalom szén-dioxid-mentesítésének céljával és azzal a szükséges hozzájárulással, amelyet az erdőalapú értéklánc tud nyújtani. Mivel a CEPF nem tudta támogatni az elfogadott erdőgazdálkodási és fakitermelési kritériumokat, gyakorlatorientáltabb és megvalósíthatóbb megközelítést dolgoztak ki. A biológiai sokféleség növelésére szolgáló, helyileg megfelelő alternatív megközelítés kereteit a Fenntartható Pénzügyi Platform végső ajánlásának 1. melléklete írja le. A CEPF reméli, hogy a következő lépésekben ez a hozzájárulás hasznos lesz az Európai Bizottság számára a második felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítése során.