2023. március 16. - Az erdők semlegesítik a szén-dioxidot, így kulcsszerepük van a klímaváltozás elleni harcban.
Infografikánkon bemutatjuk, hogyan használná az EU az erdőket a CO2-kibocsátás ellensúlyozására.
Az EU többféleképpen igyekszik tenni a kibocsátás csökkentéséért. Mivel az erdők döntő szerepet játszanak a légkörből származó szén-dioxid megkötésében, az EU a szén-dioxid-elnyelés növelését célzó szabályokon dolgozik.
2023 márciusában a Parlament új, ambiciózus szabályokat fogadott el a földhasználatra, a földhasználat megváltoztatására és az erdészeti ágazatra (LULUCF) vonatkozóan, amelyek 2030-ra 15%-kal nagyobb arányú szénelnyelést irányoz elő. A végleges megállapodásra vonatkozó szabályokat hivatalosan is jóvá kell hagynia a Tanácsnak.
Összefoglaltuk a tagállamok erdőivel kapcsolatos legfontosabb tényeket és számadatokat, valamint azt, hogy a Parlament mit javasol a szén-dioxid-megkötés támogatása érdekében.
Az erdők jelentősége az EU-ban: legfontosabb tények
Az EU erdői évente elnyelik az Unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 7%-ának megfelelő mennyiséget.
Az Unió erdői 159 millió hektáron terülnek el. Az EU területének 43%-át borítják, viszont jelentősen eltérések lehetnek az egyes tagállamok között, Málta esetében például ez alig több mint 10%, míg Finnországban 70%.
Az erdők amellett, hogy szén-dioxid-elnyelőként szolgálnak, segítik a talaj erózió elleni védelmét, részei a víz körforgásának, számos faj élőhelyét biztosítják, ezzel védik a biodiverzitást és szabályozzák a helyi klímát is.
Az erdők semlegesítik a szén-dioxidot, így kulcsszerepük van a klímaváltozás elleni harcban. Infografikánkon bemutatjuk, hogyan használná az EU az erdőket a CO2-kibocsátás ellensúlyozására.
Az EU többféleképpen igyekszik tenni a kibocsátás csökkentéséért. Mivel az erdők döntő szerepet játszanak a légkörből származó szén-dioxid megkötésében, az EU a szén-dioxid-elnyelés növelését célzó szabályokon dolgozik.
2023 márciusában a Parlament új, ambiciózus szabályokat fogadott el a földhasználatra, a földhasználat megváltoztatására és az erdészeti ágazatra (LULUCF) vonatkozóan, amelyek 2030-ra 15%-kal nagyobb arányú szénelnyelést irányoz elő. A végleges megállapodásra vonatkozó szabályokat hivatalosan is jóvá kell hagynia a Tanácsnak.
Összefoglaltuk a tagállamok erdőivel kapcsolatos legfontosabb tényeket és számadatokat, valamint azt, hogy a Parlament mit javasol a szén-dioxid-megkötés támogatása érdekében.
Szénnyelők: erdők és mezőgazdasági területek hasznosítása
Az erdők jelentősége az EU-ban: legfontosabb tények
Az EU erdői évente elnyelik az Unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 7%-ának megfelelő mennyiséget.
Az Unió erdői 159 millió hektáron terülnek el. Az EU területének 43%-át borítják, viszont jelentősen eltérések lehetnek az egyes tagállamok között, Málta esetében például ez alig több mint 10%, míg Finnországban 70%.
Az erdők amellett, hogy szén-dioxid-elnyelőként szolgálnak, segítik a talaj erózió elleni védelmét, részei a víz körforgásának, számos faj élőhelyét biztosítják, ezzel védik a biodiverzitást és szabályozzák a helyi klímát is.
Mely ágazatokat érinti ez a jogszabály?
A felülvizsgált tervek a földhasználatra, a földhasználat megváltoztatására és az erdészeti ágazatra vonatkoznak, amelyek főként erdőterületekre és mezőgazdasági területekrere terjednek ki, valamint azokra a földekre, melyeknek megváltozott a hasznosítása.
Ez az ágazat ugyanis a földhasználat megváltoztatása miatt üvegházhatású-gázkibocsátó lehet, különösen akkor, ha az erdőket más célra, például szántóterületre használják, vagy fákat vágnak ki.
Ugyanakkor ez az egyetlen ágazat, amely főként erdőkön keresztül képes eltávolítani a CO2-t a légkörből.
Mik az új szabályok?
Az új szabályok növelni fogják az EU természetes szén-dioxid-elnyelőit, például a vizes élőhelyek és lápok helyreállításával, új erdők telepítésével és az erdőirtás megállításával. Ez a korábban meghatározott 55%-hoz képest még nagyobb, 57%-os uniós kibocsátás-csökkentést eredményez 2030-ra, ami legalább 310 millió tonna CO2-egyenértéket jelent.
2026-tól a tagállamok kötelező érvényű, a kibocsátásra vonatkozó nemzeti célokat tűznek ki 2030-ra. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ágazat kibocsátása ne haladja meg az eltávolított mennyiséget.
A szabályok javítják a nyomon követést és nagyobb rugalmasságot biztosítanak a tagállamok számára, beleértve a kompenzációt, ha természeti zavarok, például erdőtüzek, kártevők vagy viharok sújtották őket, valamint a jóváírások felhasználását az erőfeszítések megosztásáról szóló rendeletben szereplő ágazatok kibocsátásának ellensúlyozására.
Az EU erőfeszítései az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére
A földhasználati és erdészeti szabályok felülvizsgálata része az Irány az 55%! csomagnak, amelynek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése legalább 55%-kal 2030-ig, a klímatörvényben meghatározottak szerint.
A csomag további jogszabályai között szerepelnek a kibocsátáskereskedelemre, az erőfeszítések megosztására, az autók kibocsátására, a megújuló energiára és az energiamegtakarításra vonatkozó javaslatok.