2020. augusztus - A császárfa és fajhibridjei gyorsan nőnek, sok a szén-dioxidot kötnek meg, telepítésük előnyösnek tűnik.
Ám a szakértők óvatosságra intenek: még nem tudjuk, hogy a hazai körülmények között hogyan teljesítenek ezek a növények. Óriási a vízigényük és veszélyes özönnövényekké válhatnak. Sok a nyitott kérdés, komoly kutatásokra volna szükség, mielőtt tudományos megalapozottsággal véleményt mondhatunk a „csodafák” támogatásáról vagy elvetéséről.
Régóta közismert, hogy a klímavédelem legfontosabb eszköze az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának a csökkentése, sőt, ennek megszüntetése lenne, mint ahogy az is, hogy ez különböző - főleg gazdasági - okokból nem megy. Legalábbis nem olyan ütemben, amivel a visszafordíthatatlan káros hatásokat elkerülhetnénk.
Az okot ugyan nem szünteti meg, viszont a következményeket mérsékelné a széndioxid megkötése, elnyeletése egy olyan eszközzel, ami a Föld számos egyéb sebére is kiváló gyógyír: az erdősítéssel.
Mostanában világszerte egyre intenzívebb fásítási-erdősítési programok indulnak. Azonban gyakorlati megvalósításuk előtt fontos volna feltenni a kérdést: mit és hova ültessünk? Egy átfogó kutatás a közelmúltban kimutatta, hogy az Alföld homokhátsági területein a fák ültetése csak fokozza a szá- razodást.
Az volna az ideális, ha csak arra alkalmas területeken telepítenénk őshonos fajokat, tehát olyan fákat, amelyek számára eleve optimálisak a körülmények, és erdőt alkotva gazdag életközösségnek adhatnak otthont. Csakhogy a klímaváltozás nem vár, az idő sürget. Ha csak ezt vesszük figyelembe, akkor egyes „ipari módszerek” - ha természetes társulások helyett homogén ültetvényeket hozunk létre - rövid távon hatékonyabbnak tűnnek. Ebben az összefüggésben merül fel egyre többször a császárfa, amit olykor egyszerűen csak „csodafának” aposztrofálnak.
A császárfa, a csodafa
Egy gyors kereséssel a neten számos információs anyagot találunk róla. Ezek ugyan a legkevésbé sem nevezhetők tudományos értekezéseknek, ám rendkívül meggyőző érveket sorolnak a császárfa fajok és különböző fajhibridjei mellett. Például az úgynevezett C4-es fotoszintézis úttal nagy mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni a levegőből.
A császárfa jól tűri a hőmérsékleti szélsőségeket, jó minőségű lombavart képez, gyökerei „megtisztítják” a talajt, így kiválóan alkalmas korábbi szennyezett ipari létesítmények, laktanyák területének rehabilitációjára. Rendkívül gyorsan növekszik, faanyaga alkalmas biomassza-erőművekbe, egyes speciális célokra, e mellett potenciális mézelő faj, és bioetanol is előállítható belőle.
Remekül hangzik, az utóbbi években azonban erdészeti szakemberek és ökológusok egyre többször írnak arról, hogy szerintük indokolatlan a hurráoptimizmus. Hogy miért, arról Török Pétert, a Debreceni Egyetem növényökológus professzorát, az MTA- DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.
Valójában nem is ismerjük
Érdemes azzal kezdeni, hogy a császárfa elnevezés egy 7-17 fajból álló növénynemzetséget takar - attól függően, hogy rend- szertanilag hogyan kezeljük az alfajokat -, mindegyikük Ázsia keleti részének csapadékos szubtrópusi vidékein őshonos, főleg Kína és Japán térségében.
A gazdasági célból létrehozott számos fajhibrid különböző fantázianeveket visel, de akár a nagy levelű és illatos virágú oxyfával, sárkányfával vagy smaragdfával van dolgunk, tudni kell, hogy mindig császárfa nemzetségébe tartozó növények fajhibridjeiről beszélünk. Itthon is találkozhatunk velük a kísérleti ültetvényeken kívül városi parkokban, közterek szélvédett, napos helyein, ahová gyors növekedésük, impozáns megjelenésük okán ültették őket. Az aggodalmak alapja, hogy nincs elég alapos és megbízható kutatási eredmény arra vonatkozóan, hogy az eredetileg csapadékos szubtrópusi és mérsékelt klímájú területekre jellemző fajok megtelepítése a kontinentális Európában vajon valóban ennyi előnnyel járna-e, vagy épp ellenkező hatást váltana ki - mondja Török Péter. Hozzáteszi, hogy mielőtt a problémát részleteznénk, fontos hangsúlyozni: a cél nem valamiféle „hangulatkeltés”, hanem szakmailag megalapozott, több helyen feltételes módban megfogalmazott vélemény megalkotása.
A szén-dioxid megkötése
A császárfa az úgynevezett C4-es fotoszintézis útján köti meg a légköri szenet, szemben a hazai fajok többségére jellemző C3-as úttal. Mindez annyit tesz, hogy a fotoszintézis során létrehozott elsődleges termék molekulái 3 vagy 4 szénatomot tartalmaznak-e. A „C4- es út” nem mennyiségileg több, hanem hatékonyabb szénmegkötést jelent, hiszen a C3-as növények alacsonyabb CO2-koncentráció mellett a „fénylégzés” során, a már megkötött szén egy részét újra felszabadítják.
gazdasági leállás nélkül teljesítsék a feltételeket. Ellenben, ha a szakszemélyzet nem szabályosan ellenjegyzett egy műveletet, annak akár a tevékenysége felfüggesztése is lehetett a következménye.
Az elképzelés és a keretrendszer kicsit talán a gyógyszerészekre és gyógyszertárakra vonatkozó szabályozásra hasonlít. De képzeljük csak el, ha augusztus 1-jén előírnák, hogy szeptember 1-jétől csak az adhat el bármilyen gyógyszert, akinek megvan a megfelelő végzettsége ahhoz, hogy felvegyék egy nyilvántartásba, amiben megkaphatja az értékesítéshez szükséges kódot - de a kérelmet, amit be kell nyújtania, csak szeptember 5-én jelentetik meg, az ügyintézésre megszabott határidő pedig 60 nap volna, mert a jogszabály megengedi, és mert kódot igénylő gyógyszerészből több ezer van! Ez alapján előfordulhatna, hogy leghamarabb november 6-án vásárolhatnánk újra gyógyszert a megszokott patikánkban, akár szívgyógyszerről, akár fejfájás-csillapítóról van szó - persze csak akkor, ha a gyógyszerésznek rögtön az első napon sikerül beadnia a kérelmet. Ez azért nonszensz lenne, nem igaz?
De miért ne lenne ugyanolyan fontos és kiemelt terület az erdészeti szakirányítás és a magán erdőgazdálkodás? Négy évvel ezelőtt Magyarország erdőterületeinek majdnem fele magán tulajdonban volt, és feltehetően most is hasonló képet az arányuk.
A kódok kiadásáig - akár majdnem két hónapig - erdészeti szakirányítás az erdőtörvény 97.§ (3) és 98.§ (1b) pontjai, illetve a „szakirányítói” rendelet 1§ (1) bek. 1. pontja értelmében gyakorlatilag nem nyújtható magán erdőgazdálkodóknak, amennyiben az illető vállalkozó vagy cég nem alkalmazotti jogviszonyban, egyetlen erdőgazdálkodónak szakirányít.
Sok kérelmező még most is a döntést várja, esetleg rendészeti vizsgára készül, vagy felsőfokú erdészeti végzettségű személyeket állásinterjúztat. Harmadik személyként, például haszonbérlőként az egész országban csak akkor válhat bárki erdőgazdálkodóvá, ha erdőgazdálkodásra jogosult kiemelt státusszal bejegyzett erdészeti szakirányító vállalkozás - ha nincs kód, nincs haszonbérbe adás. Hadd vezessem le ezt egy egyszerű példán!
Adott egy nagyobb erdőterület közös tulajdonban. Egy erdészeti vállalkozás hajlandó elvállalni a gazdálkodást rajta. Elsőként az „erdőgazdálkodásra jogosult” erdészeti szakirányító vállalkozás kiemelt státuszát kell bejegyeztetni, ami 60 nap. Ez alapján elkészíthető - ha minden rendben a művelési ágakkal és nincs használatba adási tilalom az újfajta erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés. Közös tulajdonnál a tulajdonostársak nyilatkozattételre rendelkezésre álló ideje az eddigi 30-ról minimum 60 napra emelkedett. Hirdetmény 15 nap. Hatósági jóváhagyás maximum 80 nap. Az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele maximum 90 nap. Ez összesen maximum 305 nap.
Majdnem 1 évről beszélünk! Persze akkor, ha minden hatóság maximálisan kihasználja a rendelkezésére álló időtartamot. Érdemes azzal is kalkulálni, hogy nemcsak nekünk, hanem a földhivataloknak és az erdészeti hatóságoknak is kihívást jelent az új szerződések elbírálása, illetve az új jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése.
Majdnem 1 év egy erdőterület szempontjából nagyon hosszú idő, ezalatt rengeteg tényező befolyásolhatja a földhasználati és egyéb jogviszonyokat. Állománnyal borított terület esetén károsítás, erdőfelújítási biztosíték letételének utólagos elrendelése, szállítási határidők elmulasztása vagy az erdőtulajdonos változása.
A leírtak alapján belátható, hogy az erdészeti szakirányító vállalkozások nyilvántartásába való bekerülés késedelme sokféleképpen befolyásolhatja a magán erdőgazdálkodást.
Az erdők közjóléti, természeti és környezeti szerepére hatalmas hangsúlyt fektetnek, igen helyesen. Azonban valahogy a gazdasági funkció, a magánemberek magán tulaj donnái való rendelkezésének joga, az ágazatban működő szakemberek tisztes és kiszámítható megélhetése mindig alulmarad a mérlegelés során. Biztosan nehéz egyensúlyt teremteni, de átgondolt és gyakorlatiasabb szabályozással legalább azt el lehetett volna érni, hogy egy ilyen fontos, speciális szakmai tudást igénylő ágazatban egyszerűbb átmenetet tegyenek lehetővé az erdészeti szakemberek számára. Ennek keretében időben gondoskodni lehetett volna az adminisztrációs háttér rendelkezésre állásáról, mind a hatóságok, mind az érdekképviseleti szervezetek megfelelő felkészítéséről, hogy segíteni tudjanak az érintetteknek.
Véleményem szerint egyetlen szakmát vagy ágazatot sem volna szabad olyan helyzetbe hozni, hogy szinte egyik napról a másikra azon kelljen gondolkodnia, hogy több évtizedes szakmai múlttal a háta mögött mire jogosult és mire nem, vagy hogy a következő pár hét fejleményeinek függvényében hogyan alakul a jövője. Nem lenne szabad olyan döntés elé állítani a magán erdőgazdálkodókat, hogy egy nem szabályszerűen ellenjegyzett műveleti lap miatt több milliós erdőgazdálkodási bírság, a fa és a vételár elkobzása vagy a szerződésük polgári jogi következményei miatti kötbér vagy kártérítés többmilliós kockázata között kelljen választaniuk.
A faanyag-kereskedelmi láncban az ellenőrizhetőség mellett a dominó-elv is érvényes: ha az első bedől, az bizony végigborítja a sort. Talán ezt is mérlegelni kellett volna az erdészeti szakirányító vállalkozásokra vonatkozó szabályozás életbe léptetése előtt.
Az erdészeti szakmában dolgozók és munkájuk megbecsülésének azzal kellene kezdődnie, hogy mindenki számára jól érthető, helyesen ütemezett és maradéktalanul előkészített szabályok alkotásával teszik kiszámíthatóvá számukra a jövőt.
dr. Balogh Natália
erdészeti szaktanácsadó jogász