2025. április 5. - A NAK Erdő- és Vadgazdálkodási Országos Osztálya a Tolna Vármegyei Szervezet valamint a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. meghívására Lengyel – Annafürdőn tartotta kihelyezett osztályülését.
Az osztályülést dr. Bleier Norbert osztályvezető nyitotta meg, majd a résztvevőket Gőbölös Péter a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója és Luzsi József a NAK alelnöke köszöntötte.
Gőbölös Péter rámutatott, hogy nemzetgazdasági szinten az ágazat a kisebbek közé tartozik, ezért nagyon fontos az ágazat szereplőinek összefogása, az együttműködése. A bevételi források is egyre jobban szűkülnek, valamint a klímaváltozás is sújtja az ágazatot. A klímaváltozásra adható válaszok közül kettőt emelt ki. Az első, hogy a Gyulaj Zrt. több éve foglalkozik olyan fafajok szelekciójával, melyek jobban bírják a szárazabb klimatikus viszonyokat. Ez a munka egyes területeken az erdőállományok megmentésének záloga lehet. Másik fontos tématerület az erdészeti vízgazdálkodás, a víz visszatartás lehetséges irányai. Itt nagyon jó megoldás lehet a tókák létesítése, de emellett komplex gondolkodás és jogszabályok összehangolása szükséges az erdőgazdálkodók, a természetvédelmi kezelők és a vízügy között. Az intézkedés megtétele sürgős, az erdők, sőt általánosan az erdőkben fellelhető ökológiai értékek miatt.
Luzsi József alelnök kifejtette, hogy a NAK rendezvénysorozatot tervez a következő időszakban, mely az erdőgazdálkodók felkészítését célozza, és különböző szakmapolitikai aktualitásokat mutat be. A NAK egy éve felállított erdészeti szakértői hálózatának jelentőségére is felhívta a figyelmet. Ők hivatottak segíteni az erdőgazdálkodókat, tulajdonosokat a jogszabályok és támogatások témakörében.
A szakmai előadások sorát Mocz András, az Agrárminisztérium Erdőkért Felelős Helyettes Államtitkára kezdte. Az erdő nemzetgazdasági fontosságára hívta fel a figyelmet. Előadásában bemutatta a közeljövőben megjelenő, az ágazatot érintő pályázati lehetőségeket. Rámutatott, hogy mennyire fontos a szaporítóanyag előállítás, valamint a tavaszi erdőtelepítések megvalósítása. Célként jelölte meg, hogy fontos az ágazat technológiai fejlesztése, amely elmaradt a mezőgazdaság többi ágazatához képest. Technológia-fejlesztésre tehát pályázati forrás várható a közeljövőben. Újdonság az erdészeti fiatal gazda támogatás, hiszen az erdőgazdaságokban is fontos a generációváltás. Felhívta a figyelmet, hogy mintegy 300 ezer ha magántulajdonú erdőnek nincs erdőgazdálkodója. Ezek a „magukra hagyott” erdők sem környezeti, sem gazdasági szempontból nem kedvezőek. A megoldás érdekében az AM bővíteni fogja a jogi kereteket a közeljövőben megjelenő Erdőbirtokossági törvény megalkotásával.
Következő előadó dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója volt. Előadásában a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás és a szaporítóanyag gazdálkodás kapcsolatát világította meg. Elmondta, hogy olyan gyorsan változik a klíma, hogy a fafajok a normál genetikai alkalmazkodó képességgel ezt képtelenek követni. A számukra kedvezőtlen – megváltozott – körülmények között kipusztulnak, az új telepítések pedig képtelenek életben maradni, vagy csak hatalmas anyagi ráfordítások árán. Megoldás lehet a délebbről, szárazabb körülményekhez alkalmazkodott szaporítóanyagok beszerzése, vagy hazai szárazságtűrő fafajok felkutatása, mint pl. a Magyar tölgy, és elindult egy Török-Magyar kutatási projekt is ebben a témában. Főigazgató előadása további részében a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által létrehozott döntéstámogató rendszert mutatta be, mely nagy segítség lehet az erdőtelepítések megvalósítása kapcsán.
Gál László, Gyulaj Zrt. erdőművelési és ökoturisztikai ágazatvezetője az elmúlt hét év tapasztalatai alapján foglalta össze a Gyulaj Zrt.-nél a klímaváltozás okozta negatív hatások ellensúlyozására megtett lépéseket. Több génmegőrzési program is indult, melyek célja, felkutatni azokat a facsoportokat, fákat, melyek száraz körülmények között is életképesek, és ezek szaporítóanyagát hasznosítani. A szárazságtűrő Olasz molyhos tölgyből a hét év alatt 150 ezer csemetét neveltek, 6 helyen géngyűjteményt hoztak létre, 17 ha magtermesztő ültetvényt létesítettek Tolna vármegyében. Büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy országosan itt zajlik a legkomplexebb erdészeti génmegőrzési munka.
Szalai Károly, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara erdőgazdálkodási csoportvezetője bemutatta a regionális erdészeti szakértői hálózat munkáját. Országosan 9 fő szakértő dolgozik, Tolna Vármegyében Temesi Péter látja el ezt a feladatot.
Elmondta továbbá, hogy az érdekképviseleti tevékenység terén is jelentős előrelépés történt, több jogszabály módosítási javaslat került benyújtásra, kiadványokat és tájékoztató cikkeket jelentetett meg a NAK az erdőgazdálkodók informálása céljából.
Az erdei bemutatók témái az olasz molyhos tölgy erdészeti génmegőrzése és szerepe (1.) és a kocsányos tölgy géngyűjtemény és szerepe (2.).
A terepi program első állomásán Horváth Csaba a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének erdőművelési és fahasználati műszaki vezetője és Gál László ágazatvezető ismertette a résztvevőkkel a Gyulaj Zrt-nél évek óta fejlesztett és magvalósuló erdészeti génmegőrzési tevékenységet, amelynek keretében számos projektelem valósult meg az elmúlt két évtizedben. A cég lelkes kollégái a cser és a kocsánytalan tölgy mellett 2017-től kezdtek el foglalkozni a térségünkben megtalálható őshonos, szárazságtűrő tölgy hibridek felkutatásával, megőrzésével és szaporításával. Első körben az olasz tölgy egyedei alól gyűjtöttek szaporító anyagot, és az így törzsfánként elkülönített makktételekből nevelt csemetéket géngyűjteményekbe és plantázsokba ültették ki. A helyben történő megőrzéshez génrezervátumokat jelöltek ki, ahol drótkerítéssel védik meg a makktermést. Horváth Csaba ismertette a olasz tölgy morfológiáját és a kedvező erdőművelési tulajdonságait. Az olasz tölgy mellett a Gyulaj Zrt. munkatársainak a Tengelici homokvidéken a kocsányos tölgy és szürke tölgy állandósult hibridjeit is sikerült felkutatniuk. Itt szintén megtörtént a törzsfakijelölés, és már sikerült szaporítóanyagot is gyűjteni a helyi termőhelyi viszonyokhoz alkalmazkodott tölgyek hosszú távú megőrzéséhez.
A rövid előadás helyszínek érdekessége volt, hogy egy több ezer éves földvár is található közvetlenül a földfelszín alatt. Erről egy rövid történeti áttekintést is adtak a résztvevőknek.
Ezután bemutatták a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének kocsányos tölgy géngyűjteményét. Az erdészet területén két kisebb erdőfoltban még találhatók idős, szlavón jellegű, kiemelkedő alaki tulajdonságokkal rendelkező kocsányos tölgyek. A szárazságtűrő tölgyek megőrzése mellett fontos, hogy biztosítsák ezek fennmaradását, és gazdálkodásba vonását. A Gyulaj Zrt. ismertette a közeljövő terveit, például a magyar tölgy (Quercus frainetto) génmegőrzésnek felkarolását.
Vendégh Edit (NAK), Horváth Csaba (Gyulaj Zrt.)