2025. november 5. - Jelentősen megnövekedtek a természetvédelmi adatkörök, így az adatbázisok korszerűsítésére van szükség.
Erre a célra indul egy 970 millió forint értékű projekt uniós és költségvetési vissza nem térítendő forrásból – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a 16. MAVIR madárvédelmi konferencián Budapesten.
A természetvédelemmel kapcsolatos adatok, adatkörök egységes rendszerbe szedése, tárolása és az adatbázisok karbantartása évtizedek óta kiemelt feladata a természetvédelmi ágazatnak.
A folyamatos fejlesztések és együttműködések eredménye, hogy mára a környezetvédelem és a szabadvezeték-hálózat adatbázisai kölcsönösen átjárhatóvá váltak. Minden egyes középfeszültségű vezetékszakasz oszlopszintű értékelésével elérhetővé váltak azok madárvédelmi vonatkozásai. Ez a modernizálás az AM, az áramszolgáltató partnerek, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével valósulhatott meg – hangsúlyozta Rácz András.
Az államtitkár a közlemény szerint arról is beszélt, hogy
az adatbázisok közötti átjárhatóság a 2008-ban elinduló Akadálymentes Égbolt megállapodás eredményeként jött létre. Hosszú évek alatt a szabadvezetékek mentén történő madárpusztulás annyira súlyossá vált, hogy szükségessé vált az összefogás a kormány és az áramszolgáltatók között. Ezzel egy időben elindult a MAVIR madárvédelmi konferencia is
– tették hozzá.
Az idei, 16. madárvédelmi konferencia mottója a "Szárnyaló adatok – A madárvédelem számokban", amelyhez szorosan kapcsolódik a most induló KEHOP projekt, ami tovább segíti majd a természetvédelmi adatbázisok építését.
A Magyarországon előforduló védett, védelemre érdemes és közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetét leíró, a változások nyomon követését biztosító adatgyűjtés, adattárolás és adatmegosztás országos egységes rendszere pedig megújul - fejtette ki az államtitkár.
Ez a hiánypótló fejlesztés az AM, a Herman Ottó Intézet és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont együttműködésében valósul meg, és széles kutatói bázis támogatja. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, valamint az adatfeldolgozás módszertana is újjászületik.
Ehhez kapcsolódóan az elmúlt 20-25 évből már rendelkezésre álló, belföldi élővilággal kapcsolatos biotikai adatok átfogó elemzése, értékelése, és egységes keretrendszerbe foglalása is teljesül, ezeket az adatokat pedig a program másik fő pillérébe a "BÁRKA" természetvédelmi adattárba töltik fel – emelte ki az államtitkár.
Rácz András hozzátette, az idei év másik természetvédelmi aktualitása, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az elsők között adta le az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv alapján hatévente esedékes országjelentést. A jelentések tartalma hozzájárul a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv alapértékeihez is – olvasható a közleményben.