2025. november 18. - Fenntartható erdőkezelés, közösségi jövőkép és klímaadaptáció a gödi Nemeskéri Parkerdőben
Újabb fejezetéhez érkezett a Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja: ezúttal Göd város közigazgatási területén, a Nemeskéri Parkerdőben indultak el olyan átalakítások és fejlesztések, amelyek egyaránt szolgálják az erdő ökológiai ellenálló-képességét, a rekreációs lehetőségek bővítését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
A program fókuszában ezúttal egy különösen értékes, de eddig kevéssé ismert erdőrészlet áll: a gödi lakosok által régóta használt - de hivatalosan csak 2023-ban hosszú távú fejlesztési megállapodásba vont - Nemeskéri Parkerdő. A Pilisi Parkerdő és a gödi önkormányzat együttműködése alapján született meg az a stratégiai terv, amely most új szintre emeli a természetközeli városierdő-kezelés lehetőségét az agglomerációban is.
„A városi és elővárosi erdők mára olyan közszolgáltatásokká váltak, amelyek a klímavédelem, a mentális egészség és a közösségi térhasználat frontvonalában állnak. Göd városával közösen olyan példát teremtünk, amely más települések számára is modellértékű lehet.” – fogalmazott a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója, Reinitz Gábor.
Átfogó, célzott, fenntartható – ez történt a gödi erdőben
A Nemeskéri Parkerdőben 2024 tavaszán fejeződtek be azok az erdőkezelési munkák, amelyek alapját egy 86 oldalas, minden részletre kiterjedő állapotfelmérés és egy hosszú távú állománykezelési terv adta. A tervezés során több alkalommal, külön jegyzőkönyvekben dokumentált terepi bejárást végeztek a szakemberek, amelyek során minden egyes beavatkozási pontot egyedi, szakmai szempontok alapján határoztak meg.
A munkák három fő területet érintettek:
Balesetveszély elhárítása: Az erdőterületen 6 balesetveszélyes faegyed került kivágásra, további 6 gallyazásra – mindezt kiegészítve a sportpálya keleti oldalán álló, teljesen vagy részben elszáradt nemes nyárfák eltávolításával.
Lékápolás és invazív fajok visszaszorítása: A Nemeskéri Parkerdő különböző pontjain kialakult lékekben elvégzett munkák között szerepelt az özönnövények (zöld juhar, nyugati ostorfa, akác) eltávolítása, a cserjeszint ritkítása, a komló visszaszorítása és a 2023-ban elvetett csertölgy makkcsemeték ápolása is. Ez a beavatkozás különösen fontos volt a természetes újulat megsegítése szempontjából.
Célzott állománykezelés három egységben: Az F, G és H jelű kezelési egységekben célzott fakitermelés történt. A felső lombkoronaszintben kizárólag olyan egyedek kerültek kivágásra, amelyek akadályozták az őshonos fajok – kocsányos tölgy, hársak, juharok, vadkörte, vadalma – fejlődését. A legalsóbb szinteken pedig szinte teljes mértékben eltávolították az invazív fajokat, ami hosszútávon növeli az erdő ellenálló-képességét és biodiverzitását.
A gödi erdőlátogatók már most is érzékelhetik a változást: világosabb, élőbb erdőrészletek, számtalan őshonos fa- és cserjefaj az újulati szintben, több fényhez jutó tölgyek és újraéledő ökoszisztéma várja őket.
Pókhálós moly – természetes, látványos, de nem veszélyes
A tavasz végén, nyár elején sokak számára szokatlan látvány fogadta az erdőbe látogatókat: pókhálószerűen beszőtt bokrok, lecsupaszított ágak, és hernyók tömege. A jelenség mögött a pókhálós moly (Yponomeuta evonymella) állt – egy hazánkban őshonos, évente egyszer rajzó, tápnövényspecifikus rovar, amely kizárólag a csíkos kecskerágó leveleit fogyasztja.
Fontos hangsúlyozni: a hernyók nem veszélyesek az emberre, nem allergének, nem támadnak meg más növényfajt, és az érintett bokrok is újrahajtanak a bábozódás után.
Városierdő-fejlesztés: társadalmi részvétellel, közös felelősséggel
A Pilisi Parkerdő 2019-ben elindított Városierdő-fejlesztési Programja a hazai közjóléti erdőgazdálkodás megújításának zászlóshajója. A cél: a városi és elővárosi erdők ökológiai stabilitásának növelése, klímaadaptációs képességeik megerősítése és a társadalmi szerepvállalás kiteljesítése.
A gödi fejlesztés is egyértelműen mutatja: az elővárosi erdők jövőjét nem lehet kizárólag szakmai oldalon formálni. A Pilisi Parkerdő stratégiai célja a rendszerszintű partnerség – önkormányzatokkal, cégekkel, civil szervezetekkel és helyi közösségekkel közösen.