2026. augusztus 18. - A tűzoltók elvégezték a dolgukat, most a hatóságokon a sor
A tűz Montenegróban is komoly gondokat okozott augusztus közepén: miközben a magyarországi sajtó figyelme elsősorban a Horvátországban pusztító lángokra irányult, Herceg Novi és Ulcinj térségében napokig küzdöttek az erdő- és bozóttüzekkel. Bár a helyzet mostanra kedvezőbbé vált, a tüzek után a figyelem egyre inkább arra irányul, hogyan keletkeztek a tüzek
Miközben az elmúlt napokban Horvátország került a figyelem középpontjába az erdőtüzek miatt, Montenegróban is napokig küzdöttek a lángokkal. A tűz Montenegróban több térségben is komoly erőket mozgatott meg, és bár a helyzet mostanra kedvezőbbé vált, a tüzek után kellemetlen kérdések maradtak: hogyan keletkeztek, és történik-e valódi felelősségre vonás?
Montenegróban augusztus közepén ismét komoly erdő- és bozóttüzek alakultak ki. Herceg Novi és Ulcinj térségében napokon keresztül dolgoztak a tűzoltók, miközben a lángok több helyen lakott területeket is megközelítettek.
Augusztus 17-én már kedvezőbb volt a helyzet, a tüzek nem terjedtek tovább, és a hatóságok szerint épületek már nem voltak közvetlen veszélyben. A majdnem egy hétig tomboló lángokat kedd reggelre úgy tűnik, sikerült megfékezni. Remélhetőleg végleg.
Montenegróban évről évre visszatérő probléma a nyári tűzveszély, miközben a felelősségre vonás és a megelőzés kérdése továbbra is komoly hiányosságokat mutat, elsősorban a törvénykezés oldaláról.
Persze az éppen aktuális politikai vezetők igyekeznek a terepen learatni a belpolitikai babérokat, de a felelősségre vonás kérdése továbbra is fontos téma, kiemelten annak fényében, hogy Horvátországban több embert állítottak elő gyújtogatás megalapozott gyanújával.
Tűz Montenegróban: napokig küzdöttek a lángokkal
Herceg Novi környéke, különösen Zelenika térsége adott munkát a tűzoltóknak az elmúlt napokban. Ulcinjban szintén jelentős erőket kellett mozgósítani a környéken fellobbanó lángok miatt.
A montenegrói belügyminisztérium adatai szerint Ulcinjban 79 tűzoltó 15 járművel dolgozott, Herceg Noviban pedig 53 tűzoltó vett részt a védekezésben, több település egységeinek bevonásával.
A számok a kis ország lakosságának méretével összevetve kifejezetten magasnak számítanak. Ulcinj térségében mezőgazdasági területek is érintettek voltak, többek között citrom-, gránátalma- és olajfaültetvények égtek le.
A tűzoltók mellett a hadsereg légiereje, a rendőrség, önkéntes egységek és több település szolgálatai is bekapcsolódtak, miközben a védekezés már regionális együttműködést is igényelt, hiszen Herceg Noviba Tivatból és a boszniai Trebinjéből is érkezett segítség.
Különösen beszédes, hogy egyetlen nap alatt 114 légi bevetésre és 262 tonna víz ledobására volt szükség a térségben.
A montenegrói erdőtüzek után jön a kellemetlenebb kérdés
A montenegrói belügyminisztérium Védelmi és Mentési Igazgatóságának műveleti vezetője, Radomir Šćepanović szerint a tüzek oka valószínűleg emberi beavatkozás lehet. A hatóságok a drónfelvételektől várnak további segítséget a körülmények tisztázásához.
Ha a montenegrói tüzek egy része emberi mulasztás vagy szándékos gyújtogatás miatt keletkezik, akkor a védekezés önmagában nem oldja meg a problémát. A tűzoltók újra és újra ugyanazzal a kockázattal találkozhatnak, miközben az állam jelentős erőforrásokat kénytelen mozgósítani.
Ezen felül a montenegrói mentőalakulatok szervei arra figyelmeztettek, hogy egy nagyobb katasztrófához sokszor nagyon kevés kellett Montenegróban is, és sokszor csak a szerencsének volt köszönhető, hogy nem köszöntek vissza a horvátországi képsorokhoz hasonló jelenetek a Fekete Hegyek országából.
Kiemelt kérdés, hogy mi történik, ha valakit ténylegesen felelősségre kellene vonni a tűzesetek miatt. Montenegróban ugyanis korábban is enyhe büntetési gyakorlat jellemezte a hasonló eseteket.
Ez azért problémás, mert a tűzvédelem egyik legfontosabb eleme éppen a megelőzés lenne. A regionális összehasonlítás sem feltétlenül hízelgő Podgoricára nézve. Montenegrói lapok szerint lényegében minden szomszédos állam komolyabban kezeli a tűzveszély problémáját.
A gyújtogatás Montenegróban nem egyszerűen tűzvédelmi kérdés
A balkáni erdőtüzek – akár Horvátországban, akár Montenegróban – két dolgot jelentenek. Az egyik az, hogy az államok képesek-e gyorsan és hatékonyan reagálni, amikor már ég az erdő. A másik azonban sokkal kellemetlenebb: az, hogy az államok képesek-e csökkenteni annak esélyét, hogy ezek a tüzek évről évre újra megjelenjenek.
Ehhez ugyanis nem elég több helikopter, tűzoltóautó vagy bevethető ember. Hatékonyabb megelőzésre, jobb erdőgazdálkodásra, gyorsabb vizsgálatokra és – ahol bizonyítható a szándékosság vagy gondatlanság – valódi felelősségre vonásra is szükség van.
A Balkánon egy-egy tűz eloltása ezért csak a válságkezelés első része. A valódi kérdés az, hogy a következő nyáron ugyanazokkal a problémákkal kell-e újra szembenézni, vagy az államok képesek tanulni az előző év katasztrófáiból.
Ezek a katasztrófák pedig gyakran nem az erdőkben kezdődnek, hanem azzal, hogy valaki gyújtogatni kezd.
A kérdés tehát nem az, hogy Montenegró képes-e eloltani a tüzeket. Az elmúlt napokban erre egyértelmű választ adott. Igen, még akkor is, ha ehhez komoly katonai, rendőrségi és regionális segítséget kellett igénybe vennie.
A nehezebb kérdés most az, hogy a lángok eloltása után képes-e feltárni azok keletkezésének okait, felelősségre vonni az esetleges elkövetőket, és olyan megelőző rendszert kialakítani, amelynek köszönhetően jövő nyáron nem kell pótvizsgázni.