2022. április 25. - Május elsejével az idén 120 éves Gödöllői Erdészeti Arborétum, a természetben megtalálható hazai fafajok és a nemesített erdészeti fajták egyik legfontosabb génbankjának és vizsgálati helyének üzemeltetésével a Pilisi Parkerdő Zrt. az Erdők a Közjóért Alapítványt bízza meg.
Az alapítványt a Parkerdő hozta létre, hogy támogassa az erdők felértékelődött társadalmi szerepének bemutatását. Az április 22-én, a Föld napján megtartott, ünnepélyes átadóval összekötött szakmai konferencián az erdők sokrétű szociális feladatainak számos szeletébe tekinthettek bele a résztvevők, a városi erdők koncepciójától a turisztikai elvárásrendszereken át a rekreációs funkciókig.
A Gödöllői Erdészeti Arborétum
A nagy múltra visszatekintő arborétum telepítését még 1902-ben kezdték meg. Eredeti célja a hazánkban nem erdőalkotó fafajok – elsősorban a talajmegkötő fenyőfélék – honosítása volt, azonban 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet új tudományos programot indított a területen. Kifejezetten erdészeti-tudományos célú növénygyűjtemény jött létre, melynek különlegessége, hogy a fajokat nem izoláltan találjuk meg – mint más arborétumokban –, hanem a velük kialakult társulásokban, természetes környezetükben.
A kutatásokra ma is aktívan használt területen százötvennél is több erdőtípus található. Az ezekhez kapcsolódó üzemeletetési feladatokat eddig az intézményt kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. látta el. Május elsejétől az arborétumot – új nevén az Arbo Parkot – a parkerdő által létrehozott Erdők a Közjóért Alapítvány működteti.
Az Erdők a Közjóért Alapítvány
A Pilisi Parkerdő 2020-ban újította meg az Erdők a Közjóért Alapítványt, amelynek legfontosabb feladata egyfajta tudományos és társadalmi együttműködés kialakítása és fenntartása. Ennek az együttműködésnek a középpontjában az erdők – elsősorban a budapesti és Budapest környéki erdők – állnak a maguk szociális, ökológiai és klímavédelmi funkcióikkal. Működésének alapja az a felismerés, hogy az egészséges erdei ökoszisztéma és annak szolgáltatásai pozitív hatással vannak a társadalomra. Az alapítvány küldetése, hogy olyan kezdeményezéseket támogasson, amelyek a természet, és az emberi környezet védelmét, a környezeti kultúra fejlesztését, a természeti erőforrásaink gazdagítását, a biodiverzitást, valamint a klímavédelmet szolgálják a közjó érdekében.
Fontos szempont, hogy az erdei ökoszisztéma megőrzése és használata – különösen a Budapesthez hasonló nagyvárosok közvetlen közelében – nem magától értetődő dolog, hanem számos, a legkülönbözőbb szakterületen dolgozó szakember és döntéshozó összehangolt együttműködésének eredménye. Az alapítvány működésének kulcsa a partnerség – számos diszciplína és intézmény kooperációja, amely mintegy leképezi az összetett és kooperatív erdei ökoszisztémát.
Ezt az együttműködést testesíti meg az Erdők a Közjóért Alapítvány tavaly megalakult Szakmai Tudományos Tanácsa, amelyben tizennégy, a legkülönbözőbb diszciplínákat (a turizmustól a képzőművészeten és a gasztronómián át a zeneművészetig vagy geológiáig) képviselő szakember vállalt szerepet.
Átadó és konferencia
Közülük többen előadóként is részt vettek az Erdők a Közjóért Alapítvány és a Pilisi Parkerdő szakmai előadássorozatának első ülésén, mely „Az ezerarcú erdő” címet viselte. A Föld napján tartott konferencia apropója és nyitó mozzanata az ünnepélyes átadó volt, amely során Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója jelképesen is átadta az Arbo Parkot az alapítványt képviselő Zagyi László kuratóriumi elnöknek.
Az alapítvány kuratóriumának titkára, Brandhuber Ádám által szervezett előadás-sorozat összefoglaló igénnyel igyekezett felvillantani mindazt, amely az Erdők a Közjóért Alapítvány küldetése, kezdve az ismeretterjesztéstől, az erdei ökoszisztéma sokrétű és felelős felhasználásának megjelenítésével, folytatva a térségi, települési összefogás elősegítésével, a Pilisi Bioszféra Rezervátum kutatásával és fejlesztésével, egészen a természetjárás, avagy az erdő kultúrtörténetének bemutatásáig.
Ez utóbbi megható pillanatokat hozott: ahogy a kitűnő geológus és ismeretterjesztő, egyben a Szakmai Tudományos Tanács tagja, Juhász Árpád és „indián testvére”, Berkes Balázs dzsesszmuzsikus közel hét évtizedes pilisi erdőjáró-indiántáboros emlékeikről meséltek, megrendítő hatással volt a telt háznyi résztvevőre.
Fontos információk hangzottak el – az alapítvány kuratóriumi tagja, a Pilisi Parkerdő Budapesti erdészetének vezetője, Rittling István előadásából – a Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési programjának megvalósulásáról. Ezt egészítette ki Tatai Zsombor tájépítészmérnök prezentációja a városi erdőket érő urbanizációs hatásokról. Dr. Benkhard Borbála ötéves kutatásának eredményeit mutatta be a Pilisi Bioszféra Rezervátum látogatóinak motivációiról. Péli Noémi keramikus az erdők rekreációs és hatásait vázolta képzőművészeti ihletettségű előadásában, Mlecsenkov Éva pedig egy sajátos erdei szubkultúra, a terepfutók közösségét mutatta be.