NAGYBÖRZSÖNY - MŰEMLÉK A TOLMÁCS-HEGYEN
A Börzsöny völgyeiben és emelkedőin közlekedő 600 milliméteres nyomtávú vonalat 1908-ban kezdték építeni Ipolypásztó és Nagybörzsöny között. Nagybörzsönyben fatelep működött, ott dolgozták fel a különböző vonalakról hozott faanyagot, s a készterméket onnan szállították a lovakkal vontatott szerelvényeken Ipolypásztóra. A fővonal később számos mellékvonallal bővült, ekkor épült a Nagybörzsöny-Kisirtás, a Kisirtás-Ökörészkert, a Kisirtás-Templomrét és a Kis-irtás-Kollár-völgy vonal. Kisirtáson működött a kovácsműhely (amely ma kulcsosház), ahol a lovak patkolása mellett kijavították a kocsik vas alkatrészeit is. A műhelytől ágazott el a Nagybörzsöny-Vaskapu vonal, mely a Börzsöny-patak völgyében vezetett, de további szakaszokkal is gazdagodott a folyamatosan növekvő vonalhálózat. Az 1920-as trianoni békediktátum után az Ipoly országhatárrá vált, Ipolypásztó állomása Pastovce néven Csehszlovákia része lett, ahogy a kisvasút több más szakasza is. Az első világháborút követően kötötték össze a Szob-Márianosztra vonalat a nagybörzsönyivel.
Nagybörzsönyben 1925-ben állt munkába az első gőzös. Folytatódott a vonalak kiépítése, ismét csak Kisirtás központtal. Ez a vonal 12 csúcsfordítóval rendelkezett - s immár benzinmotoros mozdonyok húzták a vagonokat. Sajnos a második világháború komoly károkat okozott a szobi vasútállomásban, ezért a forgalom csak 1946-ban indult meg újra. A háború után a Magyar Állami Erdészet kezelésébe került a szobi és a nagybörzsönyi vasútüzem is. Az 1980-as években - a máig emlegetett Másfél millió lépés Magyarországon című dokumentumfilm-sorozatnak és a Bős-Nagymaros duzzasztómű építésének köszönhetően - a kisvasút áru- és személyforgalma egy időre fellendült, ám 1984 őszén mégis megszüntették a forgalmat, amely csak három évvel később indult újra.
A kirándulóforgalom azonban nem tudta fenntartani a vasutat, így az 1992-ben újra megszűnt. A kilencvenes évek végén megalakult a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány; a kisvasút tulajdonosa, az Ipoly Erdő Rt. 1998-ban átadta a tulajdonjogot Nagybörzsöny önkormányzatának, egy évre rá pedig műszaki emlékké nyilvánították a tolmács-hegyi csúcsfordítót, mint az utolsó hasonló jellegű fönnmaradt hazai ipartörténeti relikviát.
NAGYBEREK - A VADLESTŐL A GYÓGYÍTÓ VIZEKIG
Az egyik legkiterjedtebb hazai kisvasúthálózat egykor a Balatonnál volt a Nagyberekben, Fonyód-Balatonfenyves térségétől délre. A Nagyberek a Balatonról a déli parti vasútvonal építésével, majd a tó menti szakasz kiépülésével, növekedésével délre szoruló, természeti értékekben ma is gazdag terület. A térségben régóta folyik gazdasági tevékenység, a XX. század első felében ennek kiszolgálására épült a vasúthálózat.
Az egyik kiindulópont, Balatonfenyves nevezetessége a Balaton térségében egyedülálló méretű fedett lovarda, ahol az érdeklődők megcsodálhatják a pompás állatokat, de lovagolhatnak is. De ugyanilyen remek program a kisvasút is, amelyre ha fölszáll az utazó, felfedezheti a Nagyberek állat- és növényvilágát. A Fehérvízi-láp területe szinte érintetlen, több mint száz madárfaj otthona. A kisvasút végállomásánál található a csisztapusztai gyógyfürdőt. A fürdő kora tavasztól őszig várja a feltöltődésre, kikapcsolódásra vágyókat. A fürdő 600 méter mélyről jövő 42 fokos vize főként a mozgásszervi betegségeket orvosolhatja.
A - sajnos mára az eredeti vonalhossznál rövidebb - kisvasúton főként szezonális járatok indulnak, amelyek a turistákat szállítják, de a régmúltban a kisebb településeknek és majorságoknak sokáig csak a kisvasút volt az egyetlen összeköttetése a külvilággal. A kisvasút különleges hangulatot áraszt, s ablakából feltűnnek a vidék majorságai, pusztái, változatos tájai. Szinte biztos, hogy vadat is láthatunk út közben: védett madarakat, főleg kócsagot, de előbukkanhat a bokrok, fák közül őz, szarvas, vaddisznó is.
LAJOSHÁZA - LIZA A FŐUTCÁN PÖFÖGÖTT
Virtuális kisvasúttúránk következő helyszíne a Mátra, ahol a Gyöngyös-Lajosháza, illetve a Gyöngyös-Mátrafüred közötti pályán utazhat a turista. A Gyöngyös-Mátrafüred vonal borszőlőkkel beültetett kertek mentén halad egészen Mátrafüred központjáig. A szűk félórás út során gyönyörű kilátás nyílik a városra és a Mátra csúcsaira. A másik szárny, a Gyöngyös-Lajosháza útvonal Gyöngyössolymos irányába visz. A patak folyását követve a kis- I
vasút átkanyarog a falun; egy helyütt a pálya a kis folyóvizet egy ritka, 33 méter hosszú ferde hídon íveli át. Az egykori fűtőházat elhagyva ismét a patak mellett kanyarog a vonal, a végállomás Lajosháza tisztásán található.
A Mátravasút vonalhálózata Gyöngyös városától északra fekvő, egymástól független pályaszakaszok összekapcsolásával alakult ki a századelőn. Eredetileg ezek a kisvasutak is fát és követ szállítottak, az első vonalon még az akkoriban szokásos ló vontatta kocsikkal. A többi pálya, a Szénpataki, a cseternási a Galya-tető déli lejtőjéről indult, hogy a Mátra-Szalajka-völgy-ben találkozzanak, majd a Nagy-patak mentén haladt Gyöngyössolymosig. Egy másik vonal a parádi országút mellett épült ki 1911-ben.
A gyöngyössolymosi vonalakon 1916-ban futott az első gőzmozdony, a Liza. A vasútállomásra nem mindennapi módon érkezett meg a gőzös: Gyöngyös és Gyöngyössolymos utcáin úgy haladt végig, hogy előtte folyamatosan rakták le a vágánymezőket, azokon haladt csigatempóban. A derék füstös így utazott 11 napig, míg megérkezett rendeltetési helyére.
1923-ban épült ki a Farkasmály-Mátrafüred közötti vasútvonal, a Gyöngyös-Mátrafüred közötti vonalat 1926-ban adták át a személyforgalomnak. A Karcsi, a Gizi és a Janka nevű gőzösök azonnal a Mátra lábánál eltérülő városlakók kedvenceivé váltak. Gyöngyös még tovább építtette a vasutat, amely 1937-ben már egészen a ; Kékes alá vezetett. A vasutakat 1949-ben államosították, ekkor egyesült az egész hálózat. 1951-ben a vonalak hossza már meghaladta a 46 kilométert. A hihetetlen mértékben megnőtt forgalomra jó példa, hogy akadt nap, amikor 120 vonat is közlekedett ezen a vonalon. Évi 1,6 millió kilométeres teljesítményével a legnagyobb erdei vasutak közé tartozott.
A hatvanas években csökkent a fuvarozás, viszont nőtt a turizmus, és az egyre növekvő turistaforgalom hatására 1968-ban Gyöngyös-Lajosháza között is beindult a személyszállítás. 1980-tól nagyarányú korszerűsítések kezdődtek, új állomásépületeket, megállóhelyeket építettek, és nagy teljesítményű dízelmozdonyok álltak forgalomba. VELKEI TAMÁS