A Gyermekvasút napjának apropóján az ország valamennyi keskeny nyomtávú vasútja kitesz magáért: számos program várja a kirándulókat a Széchenyi-hegytől Gemencig, Lillafüredtől Kemencéig. A kisvasutak azonban egyre nehezebben, s - egy átgondolatlan jogszabálynak köszönhetően - teljesen törvénytelenül működnek.
Az év első kisvasúti napját ma tartják Budapesten, a Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton. Egész nap közlekedik a nosztalgiavonat, nyitva áll a fűtőház, és még modellkiállítás is várja az érdeklődőket. Ezen a hétvégén szinte valamennyi kisvasút húsvéti programokkal csábítja a turistákat.
Bár a kirándulóvonatok mindig is népszerűek voltak, üzemeltetőik évről évre kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Mint azt lapunknak Fodor Illés, a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület alelnöke elmondta, a személyszállítás mindenhol veszteséges, a jegyekből befolyó bevétel sokszor még a költségeket sem fedezi. A legtöbb kisvasút ráadásul csak nyáron üzemel, ám az év többi részében is fenn kell tartani. Éppen ezért jelentett az erdei vasutaknál komoly érvágást a rendszeres állami támogatás megvonása. 2007-ig még kaptak a földművelésügyi minisztériumtól évente 100-200 millió forintot, amely a személyszállítási költségeket kompenzálta, ám az Európai Unió nem nézte jó szemmel az állami vállalatok közvetlen támogatását, ezért ezt 2008-tól eltörölték. Emiatt több kisvasút, például az almamelléki már csak hétvégén üzemelhet - tette hozzá Fodor. A manapság oly divatos pályázatok sem jelentenek a kisvasutaknak megoldást. Az elnyerhető támogatások ugyanis kizárólag fejlesztésekre használhatók, például új pálya kiépítésére, ám a mindennapi működésre nem. A csigasebességű masinák létének további kockázata, hogy egy abszurd jogszabály miatt valamennyien illegálisan működnek. A 2005-ös vasúti törvény ugyanis egyenrangúvá tette, őket a normál nyomtávú társaikkal. Ez azt jelenti, hogy nekik is ugyanolyan vasútbiztonsági tanúsítványt kell beszerezniük, mint a nagyvasutaknak. Ennek kiváltása nemcsak bonyolult, hanem borzasztóan drága is. A tanúsítvány ötmillió forint lenne egy ötéves ciklusra, amihez még az éves ellenőrzési díj, további hárommillió is hozzájárul. Az egyesület folyamatosan tárgyal a minisztériumokkal, hogy könnyítsenek a díjfizetési kötelezettségen. A megegyezést nehezíti, hogy a kisvasutakon három minisztérium osztozik. A díjak a közlekedési, a kisvasutak az önkormányzati, az erdészeti kezelésben lévők pedig a földművelésügyi tárcához tartoznak. Az üzemeltető cégek azt szeretnék, ha 35-40 ezer forint körüli éves díjban tudnának megegyezni a hatóságokkal. Ennél több ugyanis egyáltalán nem fér a költségvetésükbe, azaz maradna a törvénytelen zakatolás. Csépe Erika
Keskeny nyomtávon
Jelenleg 24 keskeny nyomtávú kisvasút működik hazánkban. A nyíregyházit, a kecskemétit, a balatonfenyvesit és a budapesti Gyermekvasutat a MÁV üzemelteti. Az erdei vasutak többsége az állami erdészetek kezében van. Ilyenek a festői tájakon keresztülzakatoló lillafüredi, szilvásváradi vagy gemenci kisvasutak. A debreceni, a nagybörzsönyi, szobi és kemencéi masinák önkormányzati vagy egyesületi kezelésben vannak.