Egyre többen ülnek kisvasútra (Magyar Mezőgazdaság)

2013. október 16. - A Kárpát-medence legszebb helyein működnek kisvasutak, melyek bekapcsolása a turizmusba fontos feladat. Hogy van rá igény, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az idei Kisvasutak napja, amit az Északerdő Zrt. fenntartásában lévő Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) állomásain rendezett meg a Magyar Turizmus Zrt. A három helyszínen, Lillafüreden, az ómassai Fazola kohónál és Garadnán zajlott rendezvényen több ezren vettek részt.
A Kisvasutak napját hagyományteremtő céllal tavaly tartották meg első ízben Királyréten. A Magyar Turizmus Zrt. „Kisvasútra Fel!" szlogennel indított kampányának célja Magyarország természeti értékeinek és a hazai kisvasutak világának megismertetése a gyerekekkel és a természetjáró közönséggel.
Az erdei vasutakat korábban erdőgazdálkodási célból építették, ma már azonban jószerivel csak személyforgalomra használják - az országban húsz vonalon, 250 kilométernyi hosszon utazhatnak rajtuk a kirándulók. Az elmúlt évben a lillafüredi vasút bizonyult a legnépszerűbbnek. Nem véletlenül, mert az Északerdő Zrt. kiemelt figyelmet fordít közjóléti és a turisztikai tevékenységre. Ennek tudható be, hogy jelenleg a lillafüredi mellett Pálházán is fenntart egy erdei vasutat, négy erdészeti erdei iskolát és több mint hetven erdei kirándulóhelyet üzemeltet. Ebben az évben a cég 870 millió forintot fordít közjóléti fejlesztésekre.
S, ha már szó volt róla, a Pálházi Állami Erdei Vasút kapcsán feltétlenül illik megemlékezni azokról, akik létrehozták és megőrizték nekünk ezt a romantikus kisvasutat. Először is Gróf Károlyi Lászlóról, aki 125 éve, 1888-ban, az itteni erdők tulajdonosaként építette a lóvontatású erdei görpályát a Kemence patak völgyében termő híres zempléni tölgyfa szállítására. A múlt század közepén a világtól még igencsak elzárt,
utak nélküli településeken élő emberek számára a külvilággal való egyetlen kapcsolatot a menetrend szerint személyszállítás 1958-as megindítása jelentette. Ebben pedig fontos szerepük volt az erdészeknek. Az, hogy 1989-ben újraindulhatott a Pálházi Erdei Vasút az erdészek előrelátásának is köszönhető, akik nem engedték felszedni a pályát.
A számokat elemezve igazolódni látszik azok optimizmusa, akik azon munkálkodnak, hogy a nagyközönség, a természetjárók felfedezzék az erdőkben zakatoló kisvonatokat. Az állami erdőgazdaságok felett tulajdonosi jogot gyakorló Magyar Fejlesztési Bank Zrt. adatai szerint, immár harmadik éve növekszik az utasszám az erdőgazdaságok által üzemeltetett 11 erdei vasúton. Az idén augusztus 31-éig 499 ezren utaztak ezeken a vonalakon, 24 ezerrel többen, mint 2010-ben. A legtöbb utast (158. ezret) Szilvásváradon regisztrálták, és Lillafüreden is magas (125 ezres) volt az utasforgalom. A legnagyobb arányú, több mint 30 százalékos növekedést Felsőtárkányban könyvelhették el. Némi visszaesés volt Gyöngyösön, ahol a nyár közepén elengedhetetlenné vált a pályafelújítás, valamint Gemencen, ahol az árvíz hosszasan akadályozta a közlekedést. Szakemberek szerint az utasszám-növekédés mögött egyrészt a régi értékek iránti egyre élénkebb érdeklődés húzódik meg, másrészt az eredmények visszaigazolták, hogy helyes gondolat az erdei kisvasúthálózat felújítása.