2016.7.19 - Mégpedig ott, ahol vágány nincs... Csak sín!
Valaha a Bükk-fennsíkot is kisvasúti pályák hálózták be, a szilvásváradi vonalból kiágazó szárnyvonal egy siklóval jutott fel 700-750 méter magasságba, ahol az Olasz-kapun át egészen az Őserdőig, a fennsík déli pereméig kanyarogtak a 600 milliméter nyomtávú vágányok. A vonal 1967-ben szűnt meg, a pálya azonban nem veszett el, csupán átalakult.
A Bükk-fennsík a Bükki Nemzeti Park – néhol szigorúan védett – része. Hogy az erdészet és a park dolgozói által használt burkolt utakra ne tudjon boldog-boldogtalan behajtani, ezeket sorompókkal védik, amelyek anyaga a volt kisvasúti pályából származik. Bánkút közelében egy sorompótartó oszlopon például a „Resicza 1894 BA”, magán a sorompón a „Diósgyőr 1905 BA” feliratot olvashatjuk.
A bánáti Krassó-Szörény megyében található Resicán 1805-ben épült az első vaskohó, vasúti síneket 1851-től gyártottak. Az üzem az Osztrák-Magyar Monarchia szinte teljes területét ellátta sínanyaggal a nagy vasútépítések korában, szemfülesebb vasútbarátok még állomási (főleg csonka- és rakodó-) vágányokban még lefektetve is találkozhatnak resicai sínekkel. A pályán kívül gördülőállománnyal is foglalkoztak, a CFR 142-es sorozatú gyorsvonati mozdonyától a kisvasúti „csühögőkig” igen széles termékskálával büszkélkedhettek. Diósgyőrben 1872, a mai gyár felépülése óta gyártottak vasúti síneket, a trianoni békediktátum után Magyarország szinte kizárólagos (ózdi gyártású sínszálak azért több helyen is előfordultak) gyártója volt, egészen a kilencvenes évek eleji leállításig.
De térjünk vissza a képeken is bemutatott sínszálakhoz! A gyár neve és a gyártási évszám után azt az eljárást jelölik, amellyel az acél készült: a MA martinacélt, a BA Bessemer-acélt, a négyzet pedig elektroacélt jelent. Az 1855-ben szabadalmaztatott Bessemer-eljárás (szélfrissítéses eljárás) során a folyékony nyersvasat egy körte formájú konverterbe öntik, ahol alulról levegőt fúvatnak át rajta. A nagy mennyiségű oxigén hatására a vasból kiégnek a szennyezőanyagok (szén, szilícium, mangán), így külön tüzelőanyag nélkül, sőt, az oxidáció során plusz hőt termelve nyernek magas tisztaságú acélt. Kemsei Zoltán
